Terített asztal

„Asztalt terítesz nekem az én ellenségeim előtt”

Korábban mindig olyan ijesztőnek tűnt ez a kép. Mostanában sokszor előjön, olvasom, hallom, és jobban elgondolkodtam rajta. Elsőre tényleg frusztráló: az ellenség szeme előtt enni... Inkább félelem, védekezés az ami normális lenne ilyenkor.

Az étkezés, egy bőven terített asztal nem éppen egy harcba illő kép. Hanem nyugodtságot, biztonságot áraszt, asztal, székek, gőzölgő, jó illatú ételek, család, beszélgetés, hálaadás az ételért, a szeretteinkért. Ha egy ilyen pillanatban meglátnánk az ellenségünket, gyorsan össze akarnánk szedelőzködni, mindenkit biztonságba helyezni. Félünk, hogy kárt okoz bennünk, a hozzánk tartozókban, hogy elveszi amink van, hogy megzavarja a békességet, a nyugalmat, vagy csak irigy lesz, és megpróbál békétlenséget hozni ránk.

Isten pedig pont ezt a képet használja arra, hogy meggyőzzön, hogy ha az övéi vagyunk, akkor olyan biztonságban lehetünk, amilyet addig el sem tudtunk képzelni. Akár az ellenségeink előtt is jóízűen és zavartalanul falatozhatunk. A terített asztal, a tele pohár, az olaj - mind az áldás a biztonság jelei.

Az ellenségnek nincs hatalma fölöttünk, ha az Atya asztalánál ülünk és az ő házában lakunk. Nem kell felriadnunk, félnünk, féltenünk a nyugalmunkat. Nála béke és biztonság van.