Ige: Azért imádkozunk, hogy:

Megismerjétek, hogy: „mi az Ő / Isten / hatalmának felséges* nagysága irántunk és mibennünk, akik hiszünk, az Ő hatalma erejének** ama munkája, vagyis az Ő hatalmas erejének hathatóssága, az Ő megtartó erősségének bennünk munkálkodása szerint. Amelyet megmutatott, és aktívan, hatékonyan munkált a Krisztusban, mikor feltámasztotta Őt a halálból, vagyis amikor életre keltette a halottak közül, és ültette Őt a maga jobbjára a mennyekben*(Eféz. 1,19-20)

[Más fordítás: Mennyire felülmúl mindent az ő nagy hatalma a mi életünkben, akik abban a mértékben hittünk, ahogy az ő erejének uralkodó hatalmát a Krisztus életében munkálkodni láttuk]^***

*Felséges (hüperballó): - a szokásos célponton túl dob, vagyis (átvitt értelemben) felülmúl (kizárólag cselekvő melléknévi igenévként: kimagasló). Rendkívüli (túlhaladó), kitűnik (kiemelkedik), meghalad; mindent felülmúló; mérhetetlenül nagy, kiemelkedő, kimagasló, túláradó, szertelen.

**Az Ő hatalma erejének ama munkája (vagy győzedelmes uralkodásának műve; görögül: energeia tu kratusz tész iszkhüosz autu): a görögben az erő különböző árnyalataira nagyon sok szó van. Itt nem a gyakran használt exuszia /hatalomból fakadó erő, tekintély, valamire való szabadság/ és nem is a dünamisz /erő-megnyilvánulás, erő/ szerepel, ezért nem lenne pontos úgy fordítani: hatalma erejének műve. Az iszkhüsz szó vitézséget, harcias, kiemelkedő, férfias erőt, küzdőképességet jelent; a kratosz másokat leuralni képes erőfeszítést, az energeia pedig működést, munkát (munkavégző erőt). A teljes kifejezés értelme tehát: „Isten háborúban győzelmet aratni képes, vitéz harcos, ellenségeit leuralni képes erejének a működése, munkája által lettünk hívőkké, és ugyanez az erő támasztotta fel Krisztust, és ültette Isten jobbjára.

***Az apostol ezért így dicsőíti az Urat: „Annak pedig, aki véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhetik,  feljebb, és bőségesebben hogynem mint kérjük, vagy elgondoljuk, a mi bennünk munkálkodó erő szerint, Annak légyen dicsőség az egyházban, a Krisztus Jézusban nemzetségről nemzetségre, nemzedékről nemzedékre, örökkön örökké. Ámen!” (Eféz. 3,20-21).

****És az apostol újra-és újra arról a Jézusról prédikál a zsidóknak: „aki az Isten elhatározott döntése és terve szerint adatott oda, és ti a pogányok keze által felszegeztétek és megöltétek. De őt az Isten, miután feloldotta a halál fájdalmait, feltámasztotta, mivel lehetetlen volt, hogy a halál fogva tartsa őt” (Csel. 2,23-24)

Az Evangéliumok bizonyságtétele szerint az apostolokkal való beszéde után: „Az Úr azért, minekutána szólott vala nékik, felviteték a mennybe, és üle az Istennek jobbjára” (Márk. 16,19)

Őróla prófétált már Dávid is így szólva: „Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomon, amíg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá” (Zsolt. 110,1)

 Így látta Őt István vértanú, és tett bizonyságot az őt megkövező zsidóknak: „Mivel pedig teljes vala Szent Szellemmel, a mennybe függesztvén szemeit, látá Istennek dicsőségét, és Jézust állani az Istennek jobbja felől. És monda: Ímé látom az egeket megnyílni, és az embernek Fiát az Isten jobbja felől állani” (Csel. 7,55-56).