2015. február 14.

Engedj …?

Engedj most, mert az illik hozzánk, hogy így töltsünk be minden igazságot. Akkor engedett neki. (Máté 3:15)

A mindennapi életben számtalan esetben feszülnek egymásnak különböző nézetek. Abból fakad ez, hogy mindenki mást akar véghezvinni az életében. Mindenkinek vannak tervei, elgondolásai, s bizony előfordul, amikor akaratunk, törekvésünk sérti a másik ember, vagy egy közösség érdekeit. Ha szöges ellentétben vagyunk azzal, amit a másik vagy a többiek akarnak, akkor azonnal megvan a konfliktus. Ilyenkor nagy kérdés, hogy vajon ki enged? Enged-e a szülő vagy a pedagógus a gyermeknek? Enged-e a szomszéd a mezsgye miatt? Enged-e egy közösség a fő hangadónak? Enged-e a vezető a beosztottainak? Enged-e egy üzleti partner a másiknak? S egyik nagy kérdés, hogy enged-e a kormány Brüsszelnek? 

Az engedés, megengedés néha jelentéktelen, máskor pedig nagyon kockázatos és komoly következményekkel járhat. Amikor megengedünk valamit a másiknak, azzal akaratának adunk helyt. Ha mi nem akarunk adott esetben, akar más. Ez örök törvény. Engedni tehát felelősséget jelent. Legyen az két ember ügye, vagy akár az országé.

Ha megengedek valamit a másiknak, akkor felelősséggel ruházom fel. Átadom neki a kormánykereket és lehetőséget biztosítok a számára, hogy szabadon cselekedjen.

Sokak számára nem egyértelmű, hogy engedni nagy felelősség. Nagy döntések kapcsolódnak azokhoz a pillanatokhoz, amikor engedni készülünk egy dologban. (Berencsi Balázs)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.