Zsolt. 21. hálaadó zsoltár; (szerkesztett)

Zsolt. 21,1 Az éneklőmesternek; [A karmesternek, a karvezetőnek, végig]  Dávid [jelentése: szeretett] zsoltára [mizəmôr): éneke].

Zsolt. 21,2 Uram, [(jəhóváh): Jahve, Örökkévaló] a te erősségedben [(ʿôz ʿóz): a te erődnek, hatalmadnak] örül [(śámaḥ): vigad, örvendezik] a király, és a te segítségedben [(jəšúʿáh): üdvösségedben, szabadításodban] felette örvendez [(gúl gíl): ujjong, ugrál, és remeg örömében]. »Más fordítás: Mennyire ujjong, hogy megsegítetted; és segítséged láttán hangosan ujjong«.

Zsolt. 21,3 Szívének kívánságát [vágyát] megadtad [teljesítetted] néki; és ajkainak kérését [óhajtását] nem tagadtad meg. Szela.

Zsolt. 21,4 Sőt eléje vitted javaidnak áldásait; színarany koronát tettél fejére. [Más fordítás: Eléje siettél üdvözítő (boldogító; gazdag) áldással], s fejére színarany koronát helyeztél].

Zsolt. 21,5 [(ḥaj): Virágzó, sikeres, prosperáló] életet kért tőled: adtál néki hosszú időt ['óreḵ): hosszú életet], örökkévalót és végtelent [soha véget nem érőt]. »Más fordítás: S te megadtad neki a (jôm): napok teljességét, hosszúságát, hogy sokáig éljen, időtlen időkig«.

Zsolt. 21,6 Nagy az ő dicsősége [(gəḏóláh gáḏôl, káḇóḏ káḇôḏ): és nagy lett a hírneve, tisztessége] a te segítséged [(jəšúʿáh): üdvösséged, szabadításod] által; fényt [(háḏár): pompát adtál neki] és méltóságot adtál reája [(hôḏ): fenséggel és dicsőséggel övezted, és nagy ékességgel ruháztad fel őt].

Zsolt. 21,7 Sőt áldássá tetted őt örökké [minden időkre], megvidámítottad [(ḥáḏáh): boldoggá tetted] őt színed örömével [(páním): jelenlétedben örömmel töltötted el.

Zsolt. 21,8 Bizony a király bízik az Úrban [(jəhóváh): Jahve, az Örökkévalóban], és nem inog meg, nem [(môṭ báṭaḥ): támolyog, tántorog, biztonságban van, nincs félnivalója], mert vele a Magasságosnak kegyelme [(ḥeseḏ): szeretete, kedvezése].

Zsolt. 21,9 Megtalálja [utoléri] kezed, és [(jáḏ): erős fegyvered] minden ellenségedet; jobbod megtalálja [utoléri] gyűlölőidet.

Zsolt. 21,10 Tüzes kemencévé teszed őket megjelenésed [látogatásod] idején, [(páním ʿéṯ): jelenléted alkalmával]. Az Úr [(jəhóváh): Jahve, az Örökkévaló] az ő haragjában elnyeli [megháborítja] őket és tűz emészti meg őket.

Zsolt. 21,11 Gyümölcsüket kiveszted e földről, és magvukat az emberek fiai közül.

Zsolt. 21,12 Mert gonoszságot terveztek ellened, csalárdságot gondoltak, de nem vihetik ki [Más fordítás: Mert: (ráʿ): veszélyes, rosszindulatú (məzimmáh): elhatározással tervezték, hogy (náṭáh): kinyújtanak; de nem képesek (jáḵôl jáḵól): legyőzni].

Zsolt. 21,13 Mert meghátráltatod [mind megfutamítod] őket, íved húrjait arcuknak feszíted, és [célba veszed íjaddal, s nyilaikat arcukba vezényled].

Zsolt. 21,14 Emelkedjél [kelj] fel Uram [(jəhóváh): Jahve, Örökkévaló, mutasd meg hatalmadat], a te erőddel [(ʿôz ʿóz): hatalmaddal, dicsőségben] hadd énekeljünk, [(šúr šír): énekléssel hadd ünnepeljünk] hadd zengedezzük [(zámar) zenével, és tánccal dicsérjük] hatalmadat [(gəḇúráh): erődet] »Más fordítás: Kelj, fel Uram Mutasd meg hatalmadat! Mi pedig énekelünk, zsoltárt zengünk hatalmas tetteidről«

Zsolt. 21,1 Az éneklőmesternek; [A karmesternek, a karvezetőnek, végig]  Dávid [jelentése: szeretett] zsoltára [mizəmôr): éneke].

Zsolt. 21,2 Uram, [(jəhóváh): Jahve, Örökkévaló] a te erősségedben [(ʿôz ʿóz): a te erődnek, hatalmadnak] örül [(śámaḥ): vigad, örvendezik] a király, és a te segítségedben [(jəšúʿáh): üdvösségedben, szabadításodban] felette örvendez [(gúl gíl): ujjong, ugrál, és remeg örömében]. »Más fordítás: Mennyire ujjong, hogy megsegítetted; és segítséged láttán hangosan ujjong«.

Zsolt. 21,3 Szívének kívánságát [vágyát] megadtad [teljesítetted] néki; és ajkainak kérését [óhajtását] nem tagadtad meg. Szela.

Zsolt. 21,4 Sőt eléje vitted javaidnak áldásait; színarany koronát tettél fejére. [Más fordítás: Eléje siettél üdvözítő (boldogító; gazdag) áldással], s fejére színarany koronát helyeztél].

Zsolt. 21,5 [(ḥaj): Virágzó, sikeres, prosperáló] életet kért tőled: adtál néki hosszú időt ['óreḵ): hosszú életet], örökkévalót és végtelent [soha véget nem érőt]. »Más fordítás: S te megadtad neki a (jôm): napok teljességét, hosszúságát, hogy sokáig éljen, időtlen időkig«.

Zsolt. 21,6 Nagy az ő dicsősége [(gəḏóláh gáḏôl, káḇóḏ káḇôḏ): és nagy lett a hírneve, tisztessége] a te segítséged [(jəšúʿáh): üdvösséged, szabadításod] által; fényt [(háḏár): pompát adtál neki] és méltóságot adtál reája [(hôḏ): fenséggel és dicsőséggel övezted, és nagy ékességgel ruháztad fel őt].

Zsolt. 21,7 Sőt áldássá tetted őt örökké [minden időkre], megvidámítottad [(ḥáḏáh): boldoggá tetted] őt színed örömével [(páním): jelenlétedben örömmel töltötted el.

Zsolt. 21,8 Bizony a király bízik az Úrban [(jəhóváh): Jahve, az Örökkévalóban], és nem inog meg, nem [(môṭ báṭaḥ): támolyog, tántorog, biztonságban van, nincs félnivalója], mert vele a Magasságosnak kegyelme [(ḥeseḏ): szeretete, kedvezése].

Zsolt. 21,9 Megtalálja [utoléri] kezed, és [(jáḏ): erős fegyvered] minden ellenségedet; jobbod megtalálja [utoléri] gyűlölőidet.

Zsolt. 21,10 Tüzes kemencévé teszed őket megjelenésed [látogatásod] idején, [(páním ʿéṯ): jelenléted alkalmával]. Az Úr [(jəhóváh): Jahve, az Örökkévaló] az ő haragjában elnyeli [megháborítja] őket és tűz emészti meg őket.

Zsolt. 21,11 Gyümölcsüket kiveszted e földről, és magvukat az emberek fiai közül.

Zsolt. 21,12 Mert gonoszságot terveztek ellened, csalárdságot gondoltak, de nem vihetik ki [Más fordítás: Mert: (ráʿ): veszélyes, rosszindulatú (məzimmáh): elhatározással tervezték, hogy (náṭáh): kinyújtanak; de nem képesek (jáḵôl jáḵól): legyőzni].

Zsolt. 21,13 Mert meghátráltatod [mind megfutamítod] őket, íved húrjait arcuknak feszíted, és [célba veszed íjaddal, s nyilaikat arcukba vezényled].

Zsolt. 21,14 Emelkedjél [kelj] fel Uram [(jəhóváh): Jahve, Örökkévaló, mutasd meg hatalmadat], a te erőddel [(ʿôz ʿóz): hatalmaddal, dicsőségben] hadd énekeljünk, [(šúr šír): énekléssel hadd ünnepeljünk] hadd zengedezzük [(zámar) zenével, és tánccal dicsérjük] hatalmadat [(gəḇúráh): erődet] »Más fordítás: Kelj, fel Uram Mutasd meg hatalmadat! Mi pedig énekelünk, zsoltárt zengünk hatalmas tetteidről«