2 Timóteus 4. fejezet: hirdesd az igét lankadatlanul; (göröggel és kapcsolódó igékkel)

2 Tim. 4,1 Kérlek azért, és [(diamartüromai): bizonyságot teszek] 

az Isten [(kai): azaz] Krisztus Jézus színe előtt, aki [(krinó): kiválogatja, elkülöníti, szétválasztja majd] az élőket és holtakat az ő eljövetelekor és az ő országában, az Ő [(baszileia): királyságában]. »Más fordítás: Erős bizonyságot teszek Isten, azaz Krisztus Jézus előtt, - ki eleveneket és holtakat fog elkülöníteni, és szétválasztani, - arról, hogy ő meg fog jelenni és királyságra lép«

2 Tim. 4,2 Hirdesd [(kérüsszó): tedd nyilvánosan ismertté a (logoszt)] az igét, vagyis [az evangéliumot] állj elő vele [buzgón, és lankadatlanul] alkalmatos, és alkalmatlan időben. Ints, [érvelj, győzz meg] buzdíts [biztass, bátoríts] teljes béketűréssel [(makrothümia): türelemmel, állhatatossággal, kitartással] és tanítással [és hozzáértéssel, tudománnyal]*

*Ézsaiáson keresztül már azt parancsolja az Úr, hogy: „Kiálts teljes torokkal, ne kíméld a torkod. Harsogjon hangod, mint a kürt! És hirdesd hatalommal az embereknek lázadásuk, elszakadásuk következményeit, és Jákób házának veszedelmét” (Ésa. 58,1).

2 Tim. 4,3 Mert lesz idő, mikor az egészséges tudományt [az egészséges tanítást] el nem szenvedik, [nem hallgatják szívesen, nem fogják elviselni, eltűrni] hanem a saját kívánságaik szerint gyűjtenek [és szereznek] maguknak tanítókat, mert viszket a fülük, és [nagyon szeretnének valami kellemeset hallani]*

*Ézsaiás már így prófétál erről az időről: „Kik ezt mondják a látóknak: Ne lássatok; és a prófétáknak: Ne prófétáljatok nékünk igazat, beszéljetek kedvünk szerint valókat, hízelgő dolgokat! (Ésa 30,10).

2 Tim. 4,4 És az igazságtól, a [(alétheia): valóságtól] elfordítják az ő fülüket, és [nem hallgatják meg] de a mesékhez [(müthosz): mondákhoz, kitalált történetekhez] oda fordulnak [elfogadják, átadják magukat].

2 Tim. 4,5 De te józan légy [maradj mindenben meggondolt, (néphó): józan, nyugodt, összeszedett, éber, mérsékelt, higgadt, és körültekintő] mindenekben. Szenvedj, [(kakopatheó): tarts ki a nehézségekben; a bajokat szenvedd el, viseld el; szenvedd el a rosszat; vállald a szenvedést] az evangélista [(euaggelisztész): evangéliumhirdető, az örömhír hirdető] munkáját [(diakonia): szolgálatát, feladatát] cselekedd [(plérophoreó): végezd, teljesítsd], szolgálatodat teljesen [teljes mértékben] betöltsd*

*És újra - és újra hangzik a bátorítás: „Te a munkának terhét hordozzad [vagyis: (kakopatheó): szenvedd el a nehézségeket, nyomorúságot, bajt, bántalmat, a szenvedést], mint a Jézus Krisztus jó [(kalosz): derék, vitéz, bátor, használható, hasznos] vitéze [(sztratiótész): a háborúban aktívan részt vevő katonája]” (2 Tim. 2,3).

2 Tim. 4,6 Mert [ugyanis] én immár megáldoztatom [(szpendó): italáldozatként feláldoztatom], és az én elköltözésem [(analüszisz kairosz): eloldódásom elrendelt] ideje [(ephisztémi): küszöbön áll] beállott*

*És így folytatja az apostol: „De ha kiontatom is italáldozatként a ti hitetek áldozatánál [hitetekért bemutatott áldozatban] és papi szolgálatánál, mégis örülök, és együtt örülök [örvendezem] mindnyájatokkal; [Más fordítás: Hitetek által egész életetek olyan, mint Isten oltárán az áldozat. Lehet, hogy ehhez az áldozathoz a saját halálomat is hozzá kell adnom. De még ha így is történik, akkor is boldog vagyok, és együtt örülök veletek]. Azonképpen ti is örüljetek, és [örvendezzetek] együtt velem” (Fil. 2,17-18).

 És azért örvendezek: „Mert tudjuk, és tisztában vagyunk vele, hogy ha e mi földi sátorházunk elbomol, vagyis leomlik, leoldódik, összeomlik, megsemmisül, épületünk, azaz lakásunk, hajlékunk van Istentől. Nem kézzel csinált, nem kézzel épített, alkotott, nem mesterséges, hanem örökkévaló házunk, örök otthonunk a mennyben. Azért is sóhajtozunk és fohászkodunk is ebben a testben itt, óhajtván, és vágyódva, kívánkozva epekedünk felöltözni erre a mi mennyei hajlékunkat. És azért fohászkodunk, hogy mennyei lakásunkat ráhúzhassuk a földire; mert szeretnénk beköltözni mennyei otthonunkba ” (2 Kor. 5,1-2).

2 Tim. 4,7 Ama nemes [(kalosz): jó, becsületes] harcot megharcoltam, [(agón): megküzdöttem] futásomat elvégeztem, [a pályát végigfutottam, futásomnak végére érkeztem] a hitet [bizonyosságot, meggyőződést, hitvallást] megtartottam [megőriztem]*

*És az apostol megvallása: „De én mindezekkel nem gondolok, sőt még az életem sem drága, csakhogy elvégezhessem futásomat és azt a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól azért kaptam, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról. (Csel. 20,24).

És azért nem gondol ezekkel az apostol: „Mert nékem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség” (Fil. 1,21).

2 Tim. 4,8 Végezetre [(loipon): továbbá, a jövőre nézve] eltétetett nékem [(apokeimai): készen vár rám] az igazság [a megigazultság] koronája, [győzelmi koszorúja] melyet megád nékem az Úr ama napon. Az igaz [(dikaiosz): igazságos] Bíró. De nemcsak nékem pedig, hanem mindazoknak is, akik vágyva [örömmel, sóvárogva] várják az ő megjelenését [az ő dicsőséges eljövetelét].

2 Tim. 4,9 Igyekezzél hozzám jőni hamar.

2 Tim. 4,10 Ugyanis Démás (jelentése: nép kedveltje, a nép férfia, a nép vezetője) engem elhagyott, e jelen való világhoz ragaszkodván, és elment Thessalonikába (jelentése: hamisság győzelme). Krescens (jelentése: a növekvő) Galáciába (jelentése: Csekély, alacsony, megvetett; a pogányok körzete). Titus (jelentése: tiszteletreméltó, tisztelt) Dalmáciába (jelentése: csalárdság országa, megtévesztő fáklya; cél nélküli izzás; hiábavaló fény).

2 Tim. 4,11 Egyedül [csak] Lukács [jelentése: a megvilágosított, a fénylő, sugárzó] van velem. Márkust [jelentése: védelem] magadhoz vévén, hozd magaddal: mert nekem alkalmas, és [(eukhrésztosz): hasznos] a szolgálatra*

*És újra -és újra elmondja az apostol, hogy: „Azt tudod, hogy elfordultak tőlem [és elhagytak, elhajlottak, és cserbenhagytak] az Ázsiabeliek [jelentése: mocsár] mind, kik közül való Figellus [jelentése: menekülő] és Hermogénes [jelentése: született szónok, fordító vagy magyarázó]” (2 Tim. 1,15).

Mert amíg üldözésre nem került sor, addig sokan voltak az apostollal: „Kíséré pedig őt a béreai Sopater, a Thessalonikabeliek közül pedig Aristárkhusés Sekundus, és a derbei Gájus és Timótheus; Ázsiabeliek pedig Tikhikus és Trofimus” (Csel. 20,4).

2 Tim. 4,12 Tikhikust [jelentése: szerencsés] pedig Efézusba küldöttem.

2 Tim. 4,13 A felsőruhámat, [köpenyemet] melyet Troásban Kárpusnál hagytam, jöttödben hozd el, a könyveket is, kiváltképpen a hártyákat [a pergamentekercseket].

2 Tim. 4,14 Az ércmíves [a rézműves] Sándor sok bajt szerzett [sokat ártott] nékem [sok rosszat követett el ellenem]: fizessen meg az Úr néki cselekedetei szerint*

*De: „Tiéd Uram a kegyelem is. (nálad van, URam, a szeretet). Bizony te fizetsz meg mindenkinek az ő cselekedete szerint!” (Zsolt. 62.13.

„Szabadítsd meg azokat, akik a halálra vitetnek, és akik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg! Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, aki vizsgálja az elméket, ő érti, és aki őrzi a te életedet, ő tudja? És kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet” (Péld. 24,11).

Pál apostolon keresztül pedig kijelentést nyer az ítélet, vagyis a megfizetés: „Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg; mert amit vet az ember, azt aratja is. Mert aki vet az ő hústestének, a hústestből arat veszedelmet; aki pedig vet a szellemnek, a szellemből arat örök életet” (Gal. 6,7-8).

2 Tim. 4,15 Tőle te is őrizkedjél, [óvakodj, és kerüld őt] mert szerfelett [igen hevesen] ellenállott [szembeszegült] a mi beszédünknek, a mi [(logoszunknak): igénknek].

2 Tim. 4,16 Első védekezésem alkalmával [egyáltalán] senki sem volt mellettem, [senki a jelenlétével nem támogatott] sőt mindnyájan elhagytak [mindenki cserbenhagyott] ne számíttassék be nékik. [Isten bocsássa meg nekik].

2 Tim. 4,17 De az Úr mellettem állott, és megerősített engem [(endünamoó): erőt öntött belém, és képessé tett arra], hogy teljesen bevégezzem [maradéktalanul befejezzem] az igehirdetést, [Hogy általam az evangélium hirdetése teljességre jusson], és hallják meg (és tudomást szerezzenek róla) az összes pogányok, [az összes nemzetek]. És megszabadultam az oroszlán szájából. [Más fordítás: Ám mellém állt az Úr s hatalomhoz juttatott, hogy rajtam keresztül teljes célját elérje az igehirdetés és meghallják ezt a nemzetek mind. Engem az Úr kiragadott az oroszlán szájából]*

*Mikor a rómaiak kiszabadították az apostolt a judabeliek kezéből: „A következő éjszakán pedig melléállván néki az Úr, monda: Bízzál Pál! Mert miképpen bizonyságot tettél az én felőlem való dolgokról Jeruzsálemben, azonképpen kell néked Rómában is bizonyságot tenned” (Csel. 23,11).

És így imádkozott az apostol római fogságában, és meghallgatást nyert: „Ments meg (szabadíts meg) engem az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül hallgass meg engem (nyomorultat). Hadd hirdessem nevedet atyámfiainak, és dicsérjelek téged a gyülekezetben” (Zsolt. 22,22).

2 Tim. 4,18 És [ezután is] megszabadít [kiragad] engem az Úr minden gonosz cselekedettől, [a gonosz minden munkájából; a gonosz minden rosszindulatú, káros, ártalmas cselvetésétől]. És megtart [(rüomai): megment, megőriz, megóv, védelmez és átment] az ő mennyei országára; akinek dicsőség örökkön örökké [Más fordítás: Meg is szabadít engem az Úr minden gonosztól, és bevisz az ő mennyei országába. Övé a dicsőség örökkön örökké]! Ámen*

*Mert az Úr ezt megígérte: „Az Úr megőriz téged minden gonosztól, (minden bajtól) megőrzi a te életedet. (Zsolt. 121,7).

2 Tim. 4,19 Köszöntsed Priszkát [jelentése: tiszteletre méltó] és Akvilát, [jelentése: sas] és az Onesifórus háznépét.*

*Róluk mindig megemlékezik az apostol, mert ők: „…nékem munkatársaim [és segítőim] Krisztus Jézusban” (Róm. 16,3)  

A velük való találkozást így beszéli el az apostol: „Ezekután Pál Athénből [jelentése: bizonytalanság] eltávozván, méne Korinthusba [jelentése: jóllakott]. Ott találkozott egy Akvila [jelentése: sas] nevű pontuszi [jelentése: tenger] származású zsidóval, aki nemrég jött Itáliából, [jelentése: borjúszerű] feleségével, Priszcillával, [jelentése: ősi, tiszteletre méltó; szigorú] mivel Klaudiusz [jelentése: sánta, béna] elrendelte, hogy minden zsidó távozzék Rómából [jelentése: fenséges, hírnév]. Pál csatlakozott hozzájuk, És mivelhogy azonféle míves vala, náluk marada és dolgozik vala. Mesterségükre nézve ugyanis sátorcsinálók valának” (Csel. 18,1-3).

2 Tim. 4,20 Erástus [jelentése: szeretett] Korinthusban [jelentése: díszítés] maradt; Trófimust [jelentése: a tápláló] pedig Milétumban [jelentése: sötét, vörös vár] hagytam betegen.

2 Tim. 4,21 Igyekezzél tél előtt eljönni. Köszönt téged Eubulus [jelentése: körültekintő, okos, jó tanácsot adó] és Pudens [jelentése: szemérmes] és Linus [jelentése: háló, zsinór, kanóc, fonal] és Klaudia [jelentése: sánta], és mind az atyafiak [a testvérek].

2 Tim. 4,22 Az Úr Jézus Krisztus a te szellemeddel. Kegyelem veletek! Ámen.