"Mind a görögöknek, mind
a barbároknak, mind a bölcseknek, mind a tudatlanoknak köteles vagyok..."
(Róm 1,14).
Pált eltöltötte az az érzés,
mennyire adósa Jézus Krisztusnak, és hogy ezt kifejezhesse, teljesen odaadta
magát az Urának. Pál életének nagy ihletettsége az a látás volt, hogy Jézus
Krisztus az ő szellemi hitelezője. Ugyanilyen adósnak érzem-e én is magam Jézus
Krisztussal szemben minden egyes megváltatlan lélekre vonatkozóan? Akkor élek
szellemi értelemben becsületesen, ha ezt az adósságot a lelkekre nézve
törlesztem. Ami az életemben értékes, még a legkisebbet is Jézus Krisztus
váltságának köszönhetem. Vajon teszek-e valamit azért, hogy váltsága más
emberek életében is érvényesüljön? Csak olyan mértékben tehetem ezt, amennyire
Isten Szent Szelleme adós voltom tudatát kimunkálhatja bennem.
Nem felsőbbrendű személynek
kell lennem az emberek között, hanem Jézus Krisztus rabszolgájának. "Nem a
magatokéi vagytok" (1Kor 6,19). Pál önmagával fizetett Jézus Krisztusnak.
Azt mondta: Adósa vagyok mindenkinek az egész föld kerekségén Jézus Krisztus
evangéliumával. Azért vagyok szabad, hogy teljesen szolgája lehessek Uramnak. Ez
a Jézus Krisztusnak elkötelezett ember jellemvonása, aki szellemi vonalon
becsületes. Hagyd abba az imádkozást magadért és add oda magadat másokért, mint
Jézus rabszolgája. Így leszünk valóban megtört kenyér és kiöntött bor.
Oswald Chambers
"Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből
http://keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.