Titeket pedig az Úr papjainak
neveznek" (Ézs 61,6).
Ez minden hívőre vonatkozik.
Ha kiváltságainkhoz méltóan élünk, akkor utunkat világosan és
félreérthetetlenül Isten fénye ragyogja be, és az emberek meglátják rajtunk,
hogy Isten kiválasztottai vagyunk a szent szolgálatra, és az Úr papjainak
neveznek bennünket. Bár ugyanúgy végezzük hivatásunkat, mint mások, mégis
egyedül és kizárólagosan az Úr szolgái vagyunk. Krisztus által az élő lstennek
végezzük szüntelenül az imádság, a magasztalás, a bizonyságtétel és az önátadás
szolgálatát.
Miután ez a legfőbb célunk,
minden szórakozást átengedhetünk azoknak, akiknek nincs magasabb elhivatásuk.
"Hadd temessék el a halottak halottaikat" (Lk 9,60). Meg van írva:
..Jelentkeznek majd az idegenek, hogy legeltessék nyájaitokat. és más népek
fiai lesznek fölműveseitek és szőlőmunkásaitok" (Ézs 61,5). Ők majd
bajlódnak a pénzügyekkel, megvitatják a tudományos kérdéseket, eloszlatják a
kritikusok vitáit, mi azonban teljesen annak a szolgálatnak akarjuk szentelni
magunkat, amely azokhoz illő, akik, miként Jézus Krisztus, örökkévaló papságra
rendeltettek.
Fogadjuk el ezt a megtisztelő
ígéretet, amely egyben szent kötelesség teljesítésére szólít minket, öltözzük
fel a szentség ruháját, és szolgáljuk így az Urat egész nap.
C. H. Spurgeon "Isten
ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
http://keresztenydalok.hu/ahitatok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.