Guti Tünde: ŰZÖTT VADKÉNT ÉRKEZTEM HOZZÁD

Űzött vadként rohanok,

bolyongva, sűrű erdőn át,

tépve, tövises pusztában,

bogáncs szaggatta ruhám rongyokban lóg.

Sarum elkopott, kövek sebzik lábam,

és hamisságok sötét fellege rettent.

Szívem helyén, mintha követ cipelnék,

lelkemben az űr jajongva tátong.

Féligazságok kínálják zavaros vizüket,

nyugalommal kecsegtet az ámítás délibábja,

s hazug ábrándok harsány virágai tűnnek fel

a végtelennek látszó, rögös úton.

Szomjasan zihálva futok és keresek,

a kétes magyarázatok kitartanak nyomomban,

és vallásos szabályok akarnak térdre kényszeríteni.

De kihunynak az idegen fények.

Fölém magasodik egy sugárzó, kedves arc,

hangja megvigasztal, érintése gyógyulás,

közelsége remény, jelenléte szentség,

s az Igazság ösvényén vezet.

Uram, kegyelmed jobb, mint az élet!

Guti Tünde

http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/verseim/uzott-vadkent-erkeztem-hozzad.html