„…mindezek… jó bizonyságot
nyertek…” (Zsidók 11:39 Károli-- És mindezek, noha hit által jó bizonyságot
nyertek, nem kapták meg az ígéretet. )
A Zsidókhoz írt levél 11.
fejezetét úgy is szokták hívni, hogy „a hit kiállítása”. Kétféle csoportról
olvashatunk benne. Az egyik csoportban azok vannak, akik „…kard élétől
menekültek meg…” (Zsidók 11:34-- Megoltották a tűznek erejét, megmenekedtek a
kard élitől, felerősödtek a betegségből, erősek lettek a háborúban, megszalasztották
az idegenek táborait).
A másik csoportról azt írja:
„…kardélre hányták őket…” (Zsidók 11:37--. Megköveztettek, kínpróbát
szenvedtek, szétfűrészeltettek, kardra hányattak, juhoknak és kecskéknek
bőrében bujdostak, nélkülözve, nyomorgattatva, gyötörtetve).
Persze mi mind szeretnénk az
első csoportba tartozni, de a Biblia mindkét csoportról azt mondja: „…mindezek…
hit által jó bizonyságot nyertek…” (Zsidók 11:39 Károli).
Egy másik igevers azt mondja
róluk: „Hitben haltak meg ezek mind, anélkül, hogy beteljesültek volna rajtuk
az ígéretek. Csak távolról látták és üdvözölték azokat…” (Zsidók 11:13). Hit
által tudtak az ígéretekre összpontosítani!
Néha a hit a változás
eszköze, máskor a túlélésé. A hit adja meg azt az állhatatosságot, hogy bízni
tudj Istenben akkor is, mikor úgy tűnik, hogy az Ő akarata ellentmond a
tiédnek.
Gyakran előfordul, hogy a hit
jobban tökéletesedik olyankor, amikor a dolgok nem változnak, mint amikor igen.
Nincs szükséged hitre ahhoz, amit látsz, vagy amit már elértél; hitre akkor van
szükség, mikor az életnek nincs értelme, mikor nem tudod megmagyarázni, miért
halt meg egy kisgyermek, miért vesztetted el az állásod, miért nem működik a
házasságod, miért gyarapodnak a gonoszok, miért halnak meg a jók, miért
szenvednek az igazak, vagy miért nem nyernek vigasztalást a kegyesek.
Azt gondoljuk, hogy az
egyetlen jó kimenetel – az, amit mi szeretnénk. Nem! Bíznunk kell Isten
jellemében és tervében, abban, aki Ő maga, és abban, amit tesz. Látnunk kell az
Ő munkáját mindabban, ami ér minket.
És még ha nem látjuk is,
akkor is bíznunk kell Benne, tudva: „hogy akik Istent szeretik, azoknak minden
javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott” (Róma 8:28).
Érted már? Minden!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.