ORAL ROBERTS: Ö N É L E T R A
J Z: 8. fejezet
Egyik reggel, amikor nagy
sietségben voltam, hogy az egyetemen korai órámat megtartsam, olyasmit
tapasztaltam, ami jobb lett volna, ha már régesrég megtörtént volna velem.
Állandóan és elmélyüléssel
tanulmányoztam az Evangéliumot és a Cselekedetek könyvét, ám a reggeli
áhítatomkor felnyitva a Bibliát, csak úgy találomra olvastam belőle egy-egy
szakaszt. Most alig jutott időm néhány vers olvasására, nehogy lekéssem a
buszt. Felkapva tehát Bibliámat, a véletlenre bíztam, hogy mit is kapok belőle
az napra. János 3. levelére bukkantam. Hogy miért? Nem tudom, de nyilván a
gondviselés egyik különleges gondoskodása volt számomra, mert amit akkor reggel
abban a kicsiny levélben olvastam, tökéletesen és azonnal megváltoztatta az
életemet.
Amikor János 3. levelének 2.
verséhez értem, megálltam. A szavak valósággal ugráltak a szemeim előtt. Íme a
vers: "Szeretett atyámfia, imádkozom, hogy mindenben jól legyen dolgod és
légy jó egészségben, amint a te lelkednek jól van dolga." Ezek a szavak
valósággal ámulatba ejtettek. Alig hittem a szememnek, olyan szépek voltak, de
szépségüknél még több is volt bennük. Megrázó erő. Végigolvastam János 3.
levelét, hiszen rövid részecske, csupán egyetlen fejezetből áll. Mindig
visszatértem a 2. vershez, mert valami szinte visszahúzott hozzá. Legalább
hússzor elolvastam, mielőtt abbahagytam és olyan izgalom fogott el, hogy már
nem törődtem azzal, hogy eljutok-e az egyetemre, vagy sem. A vers nekem szólt.
Tudtam, hogy nekem pontosan azt mondta, amire kétségeim közepette szükségem
volt és kiegészítette az isteni erőért való küzdelmemet. Néhány kérdés még
feleletre várt bennem, és néhány, a gyógyítószolgálat körüli gondolatom még nem
tisztázódott teljesen. Ez a vers bezárta múltam kapuját és kinyitotta azt a
másikat, amelyen keresztül a Názáreti Jézus kezét láttam, amint felém int, hogy
lépjek be.
Evelyn a konyhában volt,
szóltam neki, hogy jöjjön be egy percre a szobába. Észrevette izgatottságomat.
Mi történt, Oral? - kérdezte.
Bibliámat átnyújtva kértem,
hogy olvassa el János 3. levelének 2. versét. Mikor elolvasta, megkértem, hogy
olvassa fel még egyszer, hangosan. És ő felolvasta: "Szeretett Atyámfia,
imádkozom, hogy mindenben jól legyen dolgod és légy jó egészségben, amint a te
lelkednek jól van dolga." Miközben olvasta, Isten jelenléte végigment
bennem, egész lényemet megremegtette. Nem emlékszem, hogy írott betű valaha is
ennyire hatott volna rám. Gondolataimat Evelyn hangja szakította félbe:
- Oral! Ez a vers a Bibliában
van?
- Persze. Hiszen most
olvastad.
- Ma reggelig nem tudtad,
hogy ott van?
- Nem tudtam, - válaszoltam.
- Oral, csak nem akarod azt
mondani, hogy te, aki évek óta Bibliát olvasol és az utóbbi öt hónapban még
éjjel - nappal is ezt tetted, hogy te nem tudtál erről a versről!
- De ez az igazság. Legalább
húszszor elolvastam, és nem vettem észre.
- De hogy volt lehetséges
észre nem venned, amikor százszor is elolvastad?
Nem tudtam erre a kérdésre
válaszolni, mert az élet egyik nagy titka, hogy az emberek Bibliát olvasnak
anélkül, hogy az igazi értelmét felfognák. Ott álltunk és hosszú percekig
beszéltünk a csodálatos versről. Már kitárult új világok, új horizontok
bontakoztak ki előttem és kinyílt a kapu, először életemben. Kértem Evelynt, hogy
még egyszer olvassa fel e verset:
"Szeretett Atyámfia,
imádkozom, hogy mindenben jól legyen dolgod és légy jó egészségben, amint a te
lelkednek jól van dolga."
- Evelyn, meg tudod
magyarázni, hogy mit akar mondani Isten ez által a vers által?
- Igen. Azt hiszem pontosan
azt jelenti a vers, amit mond.
- Én is így hiszem - szóltam.
Leültem, és úgy vizsgáltam a
vers minden szavát, mintha mikroszkópon keresztül nézném. A vers a
"szeretett atyámfia" (kedvesem, szerelmesem : más fordítások) szóval
kezdődik. Ezzel a szóval a férfi asszonyát, anyját, gyermekét vagy drága
barátját szólítja meg. További tartalma: Isten kívánsága. Mi hát Isten
kívánsága? Hogy boldoguljunk, jól menjen a dolgunk és hogy egészségünk éppen
úgy gyarapodjon, mint a szellemünk. Igazi boldogulás a szellemből kiindulva
száll át a testbe. Mert ha szellemünk, lelkünk erős és egészséges, Isten azt
kívánja, hogy testünk is jó erőben legyen Isten kegyelméből és hogy a
mindennapi életünkben is jó sorsunk legyen.
Kinyilatkoztatás volt ez
számomra.
Hallottam, amint legnagyobb
prédikátoraink egyike azt mondta, hogy szegény szeretne lenni, hogy olyan
lehessen, mint Jézus. Hallottam számtalan keresztény ember véleményét, amely
szerint Isten azért küldött rájuk betegséget, hogy olyanok lehessenek, mint Jézus.
Hallottam számtalan keresztény ember véleményét, amely szerint Isten azért
küldött rájuk betegséget, hogy még jobb keresztényekké váljanak. Sosem hittem
ebben és íme, most Isten Igéje bebizonyította azt, amiben hiszek. Megtaláltam
az igazi, Szentírásbeli alapját annak, amit hittem. Azt, hogy Isten az embert
boldognak, normálisnak, erősnek, egészségesnek és jósorban élőnek szereti
látni. Megláttam, hogy az emberiség lelke, gondolatvilága és teste egyaránt
felszabadítható, megváltható.
A következő hét folyamán még
három olyan nagyszerű igét fedeztem fel, amely hozzásegített a gondolkozásomban
és hitemben beállott változáshoz. A második ige a Cselekedetek könyvének 10:38
verse volt, ahol Péter azt mondja: "Isten felkente a Názáreti Jézust Szent
Szellemmel és hatalommal, és szertejárt, jót cselekedve és meggyógyítva
mindenkit, aki az ördög hatalma alatt volt, mert az Isten volt vele." Ez a
vers még jobban felnyitotta a szemeimet. Bebizonyította, hogy Jézus felkenetett
Szent Szellemmel. Azt már tudtam, hogy ha valaki megkereszteltetik Szent
Szellemmel, az ugyanannyi, mintha Krisztus saját személyében állna mellette.
Itt Péter bebizonyítja, hogy Jézus felkenetett Szent Szellemmel, továbbá azt is
bizonyítja, hogy Jézus szertejárt jót cselekedni. Tehát semmit sem tett, ami
bántó vagy rossz lett volna. Nem hozott bajt, szenvedést, gyötrelmet,
szomorúságot az emberekre. Szertejárt azért, hogy jót tegyen. A vers elmondja,
hogy mi volt az a jó, amit cselekedett. Gyógyította azokat, akik az ördög
hatalmába kerültek. A betegek gyógyítása tehát jó cselekedet volt. Én pedig
kezdtem látni, hogy Isten jóságos Isten, aki telve van jósággal és ki szertejár
jót tenni. És jótettei abból álltak, hogy kigyógyította az embereket az
ördögtől rájuk bocsátott betegségekből.
Láttam e versből, hogy miből
gyógyította ki Jézus az embereket. "Az ördög sanyargatásából". Nem
olyasvalamiből, amit Isten küldött rájuk. Itt egész világosan be van
bizonyítva, hogy az ördög sanyargatásából gyógyította ki őket. A betegség tehát
nem Isten adománya, vagy az egek áldása, hanem a gonosz sátán sanyargatása.
Itt aztán teljesen felnyílt a
szemem. Úgy gondoltam magamban, hogy ha Isten Oral Roberts-sel van, és ő
felkenetett Szent Szellemmel, akkor szertejárhat jót cselekedni, kigyógyítva az
ördög hatalmában sínylődő betegeket.
A harmadik nagy ige, amit
felfedeztem, a Lukács 9:56 volt. "Mert az Ember Fia nem azért jött, hogy
elveszítse az emberek életét, hanem, hogy megtartsa." Jézus és tanítványai
Samárián mentek át. A nép hűvösen és magát távol tartva viselkedett az Urat
szolgálókkal szemben. A tanítványok így szóltak: „Uram, akarod-e, hogy ezt
mondjuk: szálljon le tűz az égből és eméssze meg őket? De Ő feléjük fordult,
megdorgálta őket és azt mondta: nem tudjátok, milyen szellem van bennetek. Mert
az Embernek Fia nem azért jött, hogy elveszítse az emberek életét, hanem hogy
megtartsa." Mohón ragadtam meg e vers jelentőségét.
Jézus az embereket nem
elpusztítani jött, hanem megmenteni. Ebben az esetben sem akarja, hogy tűz
eméssze meg őket, hanem hogy továbbra is éljenek. Tehát meg akarja tartani az
életüket.
Miből
is áll az emberi élet? A szellem, a gondolatvilág és a test hármasságából. A
betegség pusztító hatalom. Az ördög sanyargatása. A Biblia is sok helyen úgy
emlegeti, mint csapást, átkot, fogságot, gyötrelmet. Jézus azért jött, hogy az
emberek életét megtartsa.
A negyedik felfedezésem a
János 10:10 volt, amely, úgy hiszem, a Biblia minden versének a legnagyobbika.
Jézus ezt mondta: "A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön, és
pusztítson! Én azért jöttem, hogy életük legyen és bővölködjenek." Jézus
először kijelenti, hogy az ördög tolvaj, aki azért jött a világba, hogy lopjon,
öljön és pusztítson. Az emberiség minden szenvedését és gyötrelmét egyvalakire
hárítja: az ördögre. Másrészt világosan kijelenti, hogy Ő miért jött el
hozzánk: "Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bővölködjenek."
Ebből megláthattam, hogy Isten egy jóságos Isten, az ördög pedig egy gonosz
ördög. S hogy Istenben nincs semmi rosszindulat, viszont az ördög tökéletesen
rossz. Életemben először éreztem, hogy hitem sziklaszilárd alapokon nyugszik.
Gondolkodásom egyenesbe került. Istenhez mehetek és olyannak hihetem Őt,
amilyen valóságban. Nem gyötörtek többé kínzó kérdések az Ő jóságát,
szeretetét, célját illetően. Ha szenvedő embert láttam, nem kérdeztem többé
magamtól, hogy vajon Isten akarata-e az ő betegsége, vagy az ördög gonoszsága
sújtott le rá. Tudtam, hogy a sátán hatalma alatt kínlódik. Hozzá mehetek és az
Úr nevében megparancsolhatom, hogy a gonosz hatalom hagyja el a lelkét, testét,
vagy elméjét. Beszélhetek Jézus Krisztus nevében, mert hiszek, és rá tehetem
kezemet, hogy megszabaduljon. Tudtam, hogy ezentúl nem kell síró hangon kérve,
koldulva imádkoznom, hanem hatalmat kapok az emberiség gyötrelmei felett, mert
a Názáreti Jézus Krisztus nevében elűzhetem őket. Remegés járta át a lelkemet,
melyet még ma is érzek. Tűz gyulladt ki bennem, amely még most is itt ég a
szívemben.
Olyan
tudást szereztem Jézus Krisztusról, amely felrázza a világot. Róla való
víziómat megerősítette a Szentírás. Ő felken engem, ha Benne így haladok
tovább.
Mondanivalóm volt az árnyak
völgyében ülők számára, és hittem, hogy ha prédikálok és imádkozom, mindezek
felkelnek és talpra állnak majd új reménnyel a szívükben. Ettől az órától
kezdve Oral Roberts új emberré változott!

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.