2014. január 24.

Ige: Isten vigasztalása az üldözésekben.

 „Mert amint bőséggel, és túláradóan kijutott nékünk a Krisztus szenvedéseiből, megpróbáltatásaiból, amin keresztülment, amit elszenvedett, átélt és megtapasztalt, úgy bőséges a mi vigasztalásunk, buzdításunk, bátorításunk is Krisztus által* (2 Kor. 1,5)

*Az Ige így bátorítja az apostolt, és valamennyi Krisztusban élő hívőt: „Sok baja van az igaznak, vagyis a megigazult embernek, mert sok szorongattatásban, gyötrésben, megpróbáltatásban, és gyötrődésben van része, de valamennyiből kimenti az Úr. Megőrzi minden csontját, egy sem törik el közülük. A gonoszt a gonoszság öli meg, és meglakolnak, akik gyűlölik az igazat. Az Úr kimenti az ő szolgái életét, és senki meg nem lakol, aki Őbenne bízik” (Zsolt. 34,20-23)

Dávid így prófétál az Úr Jézusról, és az Ő testéről, amely az Eklézsia, vagyis a kihívottak közössége: „Ha az Úr nem lett volna segítségül nékem: én már a csend honában laknám. Mikor azt gondoltam, hogy roskad a lábam, szereteted Uram, támogatott engem. Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vigasztalásaid megvidámítottak engem. Van-é köze te hozzád a hamisság székének, amely nyomorúságot szerez törvény színe alatt? Az igaz embernek életére törnek, az ártatlan embert elítélik. De kőváram lőn én nékem az Úr, és az én Istenem az én oltalmamnak kősziklája; És visszafordítja reájuk az ő álnokságukat, és az ő gonoszságukkal veszti el őket; elveszti őket az Úr, a mi Istenünk” (Zsolt. 94,17-23)

És mert az apostol ismeri az Igét és Istennek minden ígéretét, ezért ilyen megvallást tesz: „Ezért várom és remélem, hogy semmiben sem fogok szégyent vallani, hanem mint mindenkor, úgy most is Krisztust egészen nyíltan fogják magasztalni énértem, akár életben maradok, akár meghalok. Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség!... Mert azt tartom, hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk” (Fil. 1,20-21; Róm. 8,18).

Így bátorít a Szent Szellem Péter apostolon keresztül: „... amennyiben részetek van a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is vigadozva örvendezhessetek. Boldogok vagytok, ha Krisztus nevéért gyaláznak titeket; mert megnyugszik rajtatok a dicsőségnek és az Istennek Szelleme, amit amazok káromolnak ugyan, de ti dicsőítitek azt” (1 Pét. 4,13-14).



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.