Mert bizony mondom néktek, ha
valaki azt mondja ennek a hegynek: Kelj fel és ugorjál a tengerbe! És szívében
nem kételkedik, hanem hiszi, hogy amit MOND, megtörténik, meglesz néki, amit
mondott.
- Márk 11,23.
Évekkel ezelőtt, miután egy
egész napot töltöttem el egy gyülekezet szentélyében imádkozással, Istenre való
várakozással, olvasással és az Igén való elmélkedéssel, leborultam az oltár
előtti szőnyegre.
Eljutottam arra pontra, ahol
az elmém lecsendesedett. Ekkor szólt hozzám az Úr a szellememben, olyan tisztán
és hallhatóan, ahogy addig még sohasem hallottam.
Azt mondta: “Észrevetted már,
hogy a Márk 11,23-ban a ‘mondani’ ige háromszor található meg valamilyen
formában, a ‘hinni’ pedig csak egyszer?”
Felültem, és hangosan válaszoltam:
— Nem, ezt én eddig sohasem vettem észre! (Számát sem tudom, hányszor olvastam
már azelőtt ezt a verset.)
Aztán folytatta az Úr: — Az
enyéimnek főként nem a hitükkel van gondjuk. A kimondásnál rontják el.
Megtanították őket arra, hogy higgyenek, de a hitet szavakkal kell
felszabadítani, a szánkon keresztül. Az lehet a tiéd, amit kimondasz. — Majd
hozzátette: — Ezután háromszor annyit kell tanítanod a megvallás oldaláról,
mint a hit oldaláról, hogy ezt megértsék az emberek.
Megvallás: Én azt kapom, amit
kimondok. A szavaimmal felszabadítom a hitemet.
/Kenneth Hagin Hitünk
tápláléka napi adagokban/
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.