Ige: A megbocsátás szükségessége

Azért szükségszerű, hogy mindenkinek megbocsássunk:

 „hogy meg ne csaljon minket [be ne hálózzon; rá ne szedjen; túl ne járjon az eszünkön] a sátán [hogy a sátántól el ne foglaltassunk; (hogy még nagyobb nyeresége ne legyen belőlünk)]; mert jól ismerjük [tudjuk] az ő szándékait [mesterkedéseit; fondorkodásait; törekvéseit]”^* (2 Kor. 2,11)

^*A sátán gondolatait így mutatja be Isten Igéje: „Holott te ezt mondád szívedben: Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet, és lakom a gyülekezet hegyén messze északon. Felibük hágok a magas felhőknek, és hasonló leszek a Magasságoshoz” (Ésa. 14,13-14)

Ezt tudva int a Szent Szellem: „Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szertejár, keresvén, kit elnyeljen: Akinek álljatok ellen, erősek lévén a hitben...”

És: „Végezetre, atyámfiai, legyetek erősek az Úrban, és az ő hatalmas erejében. Öltözzétek föl az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával (mesterkedéseivel) szemben.

Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság szellemei ellen, melyek a magasságban vannak” (1 Pét. 5,8-9; Eféz. 6,10-12)

Az Úr Jézus kijelentése a sátánról – aki az ördög – és az ő természetéről: „…az ördög … emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen őbenne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja” (Ján. 8,44)