Ige: Hit a láthatatlan Úrban, Jézusban!

 „Akit, noha nem láttatok, [mégis] szerettek [(agapaó): Vagyis teljesen odaszántátok magatokat, Ez azt jelenti: elveszni, feloldódni a szeretetben]; akiben, noha most nem látjátok, de hisztek [és bíztok] benne, kibeszélhetetlen [kimondhatatlan] és (meg)dicsőült [túláradó] örömmel örvendeztek [ugráltok az örömtől és ujjongtok]* (1 Pét. 1,8)

*És így folytatódik a kijelentés: „Mert hitben járunk [szó szerint: járunk-kelünk, forgolódunk, életmódot folytatunk], nem látásban [nem szemlélésben, mert a szemlélet még nem osztályrészünk (nem fizikai érzékelésben)]” (2 Kor. 5,7)^.

Azért: „Mert most (ma még ugyanis) tükör által [Itt: a teljes mondat: „tükörből látunk… és a kép rejtélyes, vagy: tükörből kapunk sejtelmes (rejtélyes, talányos, megfejtésre váró) képet] homályosan, [Itt a mondat: tükörből nézünk (mindent) és a kép nem tiszta, vagy nem fejthető meg jól, homályos marad] látunk. [képes beszédben, talányokban]…” (1 Kor. 13,12) ^.

De már: „Szeretteim, Isten gyermekei vagyunk,(csak) még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha (amikor ez) nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Őhozzá; mert meg fogjuk őt látni, amint van (olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában)” (1 Ján. 3,2)^.

Az Úr Jézus kijelentése: „Mivelhogy láttál engem, hittél: boldogok, akik nem látnak és hisznek” (Ján. 20,29)^.

A prófécia így hangzik a megváltottakról: „Hisz az Úr megváltottai (akiket az ÚR kiváltott) megtérnek (vagyis visszatérnek), és ujjongás között Sionba (Jelentése: a messze sugárzó; felállított emlékmű; jel = a gyülekezetbe) jönnek. És örök öröm fejükön, (boldog örömben lesz részük) vígasságot és örömöt találnak; és eltűnik (és szökik, és menekül előlük,) fájdalom (szomorúság, bánat, gyász) és sóhaj, (nyögés, jajgatás)” (Ésa. 35,10)