Guti Tünde: Szemmel tartva

Szokásos napi bevásárlásomból hazafelé, a járdán szembe jött velem egy fiatal anyuka  láthatóan szaporázva lépteit, miközben gondolataiba mélyedt.

Önkéntelenül is belenéztem a babakocsiba, ahol egy 6-8 hónapos baba feküdt meglehetősen duzzogó arccal, szemöldökét kissé összevonva, cumiját a nyakába lökve. Megmosolyogtam, s a babáról az anyukára néztem.

Felidéztem gondolatban, mennyire nem szerettem soha, ha a babakocsit menetirányba fordítják, és úgy tolják a szülők. Amikor én még babáztam, úgy toltam a kocsit, hogy a kisfiam szemben üljön vagy feküdjön, és tudjunk egymásra mosolyogni. Mindig beszéltem hozzá. Három dolog volt fontos számomra:

1. láttuk egymást  2. "beszélgettünk"  3. nem látott ijesztő, ismeretlen dolgokat úgy, hogy közben ne látott volna engem.

Ahogy elhaladt mellettem a babakocsi, elképzeltem, milyen jó hozzánk az Úr, aki sose fordít minket úgy menetirányba, hogy ne látnánk Őt és ne lennénk bizonyosak védelmében! Az Ige szerint: "Szemmel tartom a föld hűségeseit." (Zsoltárok 101:6.) Más helyen pedig ezt mondja:  "Szemeimmel tanácsollak." (Zsoltárok 32:8./b)  S még egy: "Az Úr szemmel tartja az Őt félőket." (Zsoltárok 33:18.)

Az út menti és az úton emelkedő akadályok nem ejtenek kétségbe és nem tehetnek kárt bennünk, mert Atyánk figyelő tekintete rajtunk nyugszik, és békességben maradunk, ha mi is folyamatosan Őrá figyelünk.

http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/blog/szemmel-tartva.html