Hogy beteljesedjék, amit Ésaiás próféta mondott, így szólván: Pedig betegségeinket Ő viselte, és fájdalmainkat hordozá. (MÁTÉ 8,17.)
A mai szövegünkben Máté idézi az Ésaiás 53-at. Amikor először megértettem, hogy valójában mit jelent ez a vers, igen örvendeztem. Mert amikor olvastam, ki tudtam hangsúlyozni azt a szót, hogy 'mi'. Jézus vette el a mi erőtlenségünket és Ő hordozta a mi betegségünket. A 'mi' rám is vonatkozik, én is beletartozom! Ő vette el az én erőtlenségemet és Ő hordozta az én betegségemet!
Amikor tudatára ébredtem ennek, úgy éreztem magam, mint az az elveszettnek hitt nő, Londonban a második világháború alatt, aki hirtelen előkerült. Szomszédai nem látták a légópincékben az ellenséges bombatámadások alatt, ezért azt hitték, hogy meghalt vagy elhagyta a várost. Amikor néhány nappal később valaki találkozott vele az utcán, és megkérdezte tőle, hogy hol volt, azt válaszolta, hogy sehova sem ment. — Na de mit csinált a bombázások alatt — kérdezték tőle. — Feküdtem az ágyamban, és aludtam. — Nem félt? — Nem, mivel olvastam a Bibliában, hogy Isten nem szunnyad és nem is alszik, úgy döntöttem, semmi szükség rá, hogy mindketten ébren legyünk!" Mivel maga Krisztus vette el a mi erőtlenségünket és Ő hordozta a mi betegségünket, semmi szükség rá, hogy mi is hordozzuk. Jézus azért hordozta el azokat, hogy mi szabadok lehessünk!
Megvallás: Mivel Krisztus elvette az én erőtlenségemet és elhordozta az én betegségeimet, nekem már nem kell hordoznom. Elfogadom azt, amiről Jézus már gondoskodott! Elfogadom, amit Jézus megszerzett!
Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Tavasz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.