Ige: Bölcsesség kérése

 „Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, [vagyis bölcsessége hiányos, és bölcsességre szorul] kérje Istentől, aki mindenkinek készségesen [(haplósz): egyszerűen, nagyvonalúan, és bőkezűen] és szemrehányás [szemrehányó szavak, ócsárlás, pirongatás] nélkül adja; és megadatik néki.

De kérje hittel [bizalommal, bizonyossággal, meggyőződéssel]^* semmit sem kételkedvén [(diakrinó): nem habozva, bizonytalankodva, kételkedve, tétovázva, és meginogva]: mert aki kételkedik [(diakrinó): habozik, bizonytalankodik, kételkedik, tétovázik, és meginog], hasonlatos a tenger habjához [vagyis a tenger ide-oda hánykódó hullámához hasonlít], amelyet a szél hajt és ide s tovahány, [mint amelyeket felkorbácsol, és ide-oda vet a szél, és csak sodródik a széllel]^** (Jak. 1,5-6)

*Hát. „Kérjetek és (meg)adatik néktek [és kapni fogtok]; keressetek és találtok; zörgessetek [és kopogtassatok] és megnyittatik néktek [és ajtó nyílik előttetek]. Mert [mindenki] aki kér, mind kap [és megnyeri azt, amit kér]; és aki keres, talál [és megtalálja, amit keres]; és a zörgetőnek megnyittatik [és aki kopogtat, annak ajtó nyílik]” (Mát. 7,7-8).

„Azért mondom néktek: Amit könyörgésetekben kértek higgyétek, hogy mindazt megnyeritek [és higgyétek, hogy már megkaptátok], és meglészen néktek [és a tiétek lesz az] (Márk. 11,24).

És… ád a ti mennyei Atyátok Szent Szellemet azoknak, akik tőle kérik” (Luk. 11,11).

 „Igen, ha a bölcsességért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled, (és hangosan kéred). Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint az (elrejtett) kincseket kutatod azt: Akkor megérted mi az ÚR félelme, és rájössz, mi az istenismeret. Mert az Úr ád bölcsességet, az ő szájából tudomány (és ismeret) és értelem származik” (Péld. 2,3-6).

Mert nem a kor adja a bölcsességet: „Nem az idősek a bölcsek, és nem a vének értenek az ítélethez” (Jób. 32,9).

És hogy milyen a felülről – vagyis Istentől – kapott bölcsesség, arról így ír az Ige: „A felülről való bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedő és nem képmutató” (Jak. 3,17).

Az Úr Jézus kijelentése arról, hogy miért a Szent Szellemet kell először kérni: „… Bizony, bizony [igazán] mondom néked: ha valaki újonnan nem születik [nem származik fentről], nem láthatja [nem képes meglátni, felfogni] az Isten országát [Isten Királyságát; birodalmát; királyi uralmát]” (Ján. 3,3).

Arról is bizonyságot tesz Isten Igéje, hogy hogyan lehet újjá születni: „Valakik pedig befogadák őt (az Urat, vagyis a Szent Szellemet /2 Kor. 3,17/), hatalmat [lehetőséget, jogot, jogosultságot] ada azoknak [azokat felhatalmazta arra], hogy Isten fiaivá legyenek [Isten gyermekeivé váljanak], azoknak, akik az Ő nevében hisznek; Akik nem vérből, sem a (hús)testnek akaratából [ösztönéből], sem a férfiúnak indulatjából [vágyából], hanem Istentől [Istenből] születtek” (Ján. 1,12-13).

Mert: „Tőle [Istentől] vagytok [és származtok] pedig ti a Krisztus Jézusban, ki bölcsességül lőn nékünk Istentől, [vagyis Isten rendeléséből] és igazságul [megigazulásunkká] szentségül [megszentelődésünkké] és váltságul: [váltság általi szabadításul]” (1 Kor. 1,30).

Egy előképben mutatja be az Ige, hogy aki bölcsességet, vagyis a Szent Szellemet kéri Istentől, az Vele együtt megkap mindent, ami a földi élethez szükséges. Salamon így imádkozik az Úrhoz: „Adj azért a te szolgádnak értelmes szívet, hogy tudja kormányozni a te népedet, és tudjon választást tenni a jó és gonosz között; mert kicsoda kormányozhatja a te nagy népedet. És tetszék e beszéd az Úrnak, hogy Salamon ezt kérte. Monda azért az Isten néki: Mivelhogy ezt kérted tőlem, és nem kértél magadnak hosszú életet, sem nem kértél gazdagságot, sem pedig nem kérted a te ellenségeidnek életét; hanem bölcsességet kértél, hogy nekem engedelmeskedve tudj kormányozni: Ímé a te beszéded szerint cselekszem, ímé adok néked (olyan) bölcs és értelmes szívet, hogy hozzád fogható nem volt előtted, és nem támad utánad sem. Sőt, még amit nem kértél, azt is megadom néked, olyan gazdagságot és dicsőséget is adok egész életedben, hogy a királyok között nem lesz hozzád hasonló senki minden te idődben” (1 Kir. 3,9-13).

Dániel és társai is bölcsességet kértek az Úrtól, és ezzel együtt megkapták a szellemi dolgokban való jártasságot is: „És ada az Isten ennek a négy ifjúnak tudományt, minden írásban való értelmet és bölcsességet. Dániel pedig értett mindenféle látomáshoz és álmokhoz, (és azok magyarázatához is)” (Dán. 1,17).

Mert: „… Ő (vagyis Isten) ad bölcsességet a bölcseknek és tudományt az értelmeseknek” (Dán. 2,21)

**Mert: „… a hitetlenek olyanok, mint egy háborgó tenger, amely nem nyughatik, és amelynek vize iszapot és sarat hány ki” (Ésa. 57,20).

 Ezért: „Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert aki Isten elé járul, hinnie kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, akik őt keresik” (Zsid. 11,6)