Ige: Mit építünk az alapra?

 „Ha pedig valaki aranyat* ezüstöt** drágaköveket, (holt)fát*** szénát, pozdorját****  [szalmából; gabonaszárból] épít rá erre a fundamentumra; (alapra) [Kinek-kinek munkája mutatja majd meg, hogy ki mit épít erre az alapra],

*A próbában is kitartó – és az Úr Jézusba vetett – hit, az az arany, amely kiállja a tűz próbáját: „hogy a ti megpróbált hitetek, amely sokkal értékesebb a veszendő, de tűzben kipróbált aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor méltónak bizonyuljon a dicséretre, dicsőségre és tisztességre. Őt szeretitek, pedig nem láttátok, őbenne hisztek, bár most sem látjátok, és kimondhatatlan, dicsőült örömmel örvendeztek, mert elértétek hitetek célját, lelketek (személyiségetek; egész énetek) üdvösségét” (1Pt. 1,7)

Ezért a feltámadott dicsőség Ura azt mondja: „Azt tanácslom néked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy...” (Jel. 3,18)

Azért, hogy: „Az Isten ...megigazítsa azt, aki a Jézus hitéből való. ...akik megtartják ...a Jézus hitét!” (Róm. 3,26; Jel. 14,12)

**Akinek szívében és szájában Isten Igéje van, az ezüstöt épít az alapra, mert: „Az Úr szava egyenes beszéd, kipróbált ezüst, salaktalan, hétszer tisztított” (Zsolt 12,7)

Mert: „Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és pajzs az ahhoz folyamodóknak. Ne tégy az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy” (Péld. 30,5-6)

És aki ehhez tartja magát, arról így tesz bizonyságot a Szent Szellem: „Választott ezüst az igaznak nyelve...” (Péld. 10,20)

***De az emberek inkább választják a láthatókat, és kiábrázolják Istent, aki megmondta, hogy: „Őrizzétek meg azért jól a ti lelketeket (pszühé = életeteket), mert semmi alakot nem láttatok akkor, amikor a tűznek közepéből szólott hozzátok az Úr a Hóreben [pusztaság; sivatag: átvitt értelemben: a világ]. Hogy el ne vetemedjetek, és faragott képet, valamely bálványféle alakot ne csináljatok magatoknak, férfi vagy asszony képére.” (5 Móz. 4,15-16)

De az emberek: „...nem tértek meg az ő kezeik csinálmányaitól, hogy ne imádnák a gonosz szellemeket, és az arany és ezüst és érc és kő és fa bálványokat, amelyek nem láthatnak, sem hallhatnak, sem járhatnak” (Jel. 9,20)

És ha nincs elég pénze, hogy ezüst vagy arany bálványt készíttessen: „Aki szegény... oly fát választ, amely meg nem rothad; okos mestert keres, hogy oly bálványt állítson, amely nem ingadoz” (Ésa. 40,20)

****A kevélység és a gonosz cselekedeteket nevezi az Úr pozdorjának: „Mert ímé, eljön a nap, lángoló, mint a sütő-kemence, és olyanná lesz minden kevély és minden gonosztevő, mint a pozdorja, és megégeti őket az eljövendő nap, azt mondja a Seregeknek Ura, amely nem hagy rajtok gyökeret, sem ágat” (Malak. 4,1)

Az a nap [(az Úr) napja] fogja világossá  [nyilvánvalóvá; szemmel láthatóvá] tenni, [mert kimutatja; felszínre, (nyilvánosságra, világosságra) hozza] mivel tűzben jelenik meg. [érkezik; jelentetik ki; nyilvánul meg; tűz által fog kinyilatkozni (lepleződni); hull le róla a lepel] és akkor mindenkinek a munkája nyilvánvalóvá lesz. [láthatóvá válik majd] és hogy kinek mit ér [milyen] a munkája, azt [maga] a tűz fogja kipróbálni [majd megmutatja; teszi próbára, vizsgálja meg].

Ha valakinek a munkája, [építménye] amelyet [az alapra] ráépített, megmarad [az olyan], jutalmat fog kapni; [nyerni].

De ha valakinek a munkája [műve] megég, [elhamvad] kárt vall. [veszteséget fog szenvedni] Ő maga [azonban] megmenekül [megtartatik] ugyan, de [csak] úgy, mint aki tűzön [keresztül] ment át”***** (1 Kor. 3,12-15)

*****Már Ézsaiás prófétán keresztül szól az Úr az övéinek: „Ímé, megtisztítottalak, de nem úgy, mint ezüstöt, megpróbáltalak a nyomor (szegénység; nyomorúság; koldusszegénység, átvitt értelemben is) kemencéjében” [kohójában] (Ésa. 48,10)

És hogy mit ért kemencén az Úr: „Titeket pedig kézen fogott az Úr, és kihozott titeket a vas kemencéből, Egyiptomból, hogy legyetek néki örökös népe, miképpen e mai napon vagytok” (5 Móz. 4,20)

Az Úr kihozott a világból – Egyiptomból – a nyomorúság földjéből – a vas kemencéből – mert: „...magának kiválasztott minket Őbenne (a Krisztusban) a világ teremtetése előtt...” (Eféz. 1,4)

A tűzről pedig – amivel, vagy Akivel – megpróbál az Úr, így szól a Szent Szellem. „Nem olyan-é az én igém, mint a tűz? Azt mondja az Úr...” (Jer. 23,29)

És a testté lett Igéről:  „...a mikor megjelenik az Úr Jézus az égből... Tűznek lángjában…”(2 Thess. 1,7-8)