Jóllehet előbb őt káromló, az övéit üldöző és
erőszakos ember voltam, mégis irgalmat nyertem. (1Tim 1:13)
Minden szent embernek volt múltja, minden bűnösnek van
jövője. Ezt a mondatot olvastam a múltkorában valahol és teljesen egyetértek
vele. Pál apostol nem fényezi saját Krisztus nélküli múltját. Vállalja – nem
büszkén, hanem őszintén –, hogy Krisztust káromolta, tanítványait üldözte, de
megismerte Őt a damaszkuszi úton, és élete más irányt vett.
Isten nevében üldözte a Krisztus tanítványait korábban, de
elnyerte a Krisztus irgalmát. Neked mi a történeted? Te meddig éltél Krisztus
nélkül? Egyébként mindegy, hogy mi a válaszod, a legfontosabb az, hogy el tudd
mondani: irgalmat nyertem.
Mi, hívő emberek
mindnyájan irgalmat, kegyelmet nyert emberek vagyunk, akiknek korábbi, megbánt
bűnei megbocsáttattak, és akiket szolgálatra hív az Úr. Adj hálát az Úrnak ezért
az irgalomért, és imádkozz ma egy olyan ismerősödért, aki még nem nyert
irgalmat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.