Napi Ige és gondolat

 Akik pedig hittek a beszédének, megkeresztelkedtek, és azon a napon mintegy háromezer lélek csatlakozott hozzájuk. (ApCsel 2:41)

          A jeruzsálemi gyülekezet 120-ról 3120-ra, azaz pontosan huszonhatszorosára emelkedett. Bűnbocsánatot és Szent Szellemet kaptak úgy, hogy vélhetően nem kísérte természetfeletti jel. Viszont követte kimondhatatlan sok csoda. Nekem az egyik leglenyűgözőbb újra és még egyszer az, hogy „azon a napon mintegy háromezer lélek csatlakozott hozzájuk.” Ebben a szóban erő van.

Nem gondolkodott, nem mellébeszélt, nem magyarázkodott, nem ígérgetett, hanem csatlakozott. Aki már szeretett volna maga, vagy egy ügy mellé állítani embereket, az tudja, hogy embereket „csatlakoztatni”, azaz döntésre, kiállásra hívni nagyon nehéz. Legyen szó kirándulásról, ünnepi koszorúzásról, főzőversenyről, vagy takarításról, az emberek olyan szinten visszahúzódtak csigaházaikba, hogy onnan alig lehet őket előhívni. Le kell győzni azokat a személyes akadályokat, azaz úrrá kell lenni azon, hogy jó nekem egyedül is, jó nekem otthon is. Aki csatlakozik, az nem akar egyedül maradni. Aki csatlakozik, az nem akar otthon maradni, hanem OTT akar lenni.

         Az Isten gyermeke is csatlakozhat! Ez a csatlakozás kézzelfogható és látható alakot öltött ott Jeruzsálemben. És nálunk? Mi, templomba járók vagyunk ennek a reklámfelületei. Nézőpontváltással, Isten dicséretével és gyermeki hittel vigyük a gyülekezetnek és a gyülekezet Urának csodáját! (Lovász Krisztián)