Él egy régi történet egy fiatalemberről, akinél hogy, hogy
nem, de egy éjjel megjelent egy angyal és csodálatos dolgokról mesélt neki,
amelyek az életben várnak rá. Minden lehetőség adott lesz számára, hogy
hatalmas vagyonra tegyen majd szert, a társadalom megbecsült tagja lehessen, és
egy gyönyörű nőt vegyen feleségül.
Emberünk egész életében várta, hogy az ígért csodálatos
dolgok valóra váljanak, de nem történt semmi és végül egyedül, és szegényen
halt meg. Amikor a Mennyország kapujához ért, meglátta az angyalt, aki sok-sok
évvel ezelőtt meglátogatta álmában, és felelősségre vonta:
"Te hatalmas vagyont ígértél nekem, társadalmi rangot
és gyönyörű feleséget. Egész életemben vártam, ... de nem történt semmi."
"Én neked nem ígértem ezt - válaszolt az angyal. - Én
ezeknek a dolgoknak a lehetőségét ígértem neked, de te elmulasztottál élni
ezekkel a lehetőségekkel."
Az ember megdöbbent.
"El sem tudom képzelni, miről beszélsz!" - mondta.
"Emlékszel, egyszer volt egy ötleted, de te féltél,
hogy nem sikerül, ezért nem tettél semmit? - kérdezte az angyal.
Az ember bólintott.
"Mivel te visszautasítottad a megvalósítást, az ötletet
néhány év múlva egy másik embernek adták, aki nem ijedt meg a nehézségektől, és
ha visszaemlékszel, akkor ez az ember az egyik leggazdagabb ember lett a
környéken."
"És arra emlékszel-e, - folytatta az angyal - volt egy
eset, amikor a várost óriási pusztítás érte, sok ház romba dőlt, sok ezer ember
nem tudott szabadulni a romok alól. Neked lehetőséged lett volna segíteni a
bajba jutottakon és a túlélőket kimenteni, de te féltél, hogy ha elmész
otthonról, akkor betörnek hozzád és kirabolják a házadat, ezért nem mentél el
segíteni a hívó szóra, hanem otthon maradtál." Az ember szégyenkezve
bólintott.
"Ez egy hatalmas lehetőség volt, hogy száz és száz
ember életét megmentsd, a város összes életben maradt lakója tisztelt volna
téged." - mondta az angyal.
"És emlékszel arra az asszonyra, arra a fekete hajú
nőre, aki neked annyira tetszett? Nem hasonlított egyik nőre sem, akikkel
korábban, vagy későbbi életedben találkoztál, de azt gondoltad, hogy sose menne
férjhez egy olyan emberhez, mint te, féltél, hogy elutasít, és elmentél
mellette."
Az ember újra bólintott, de már sírt.
"Igen barátom, - mondta az angyal - ő a feleséged lett
volna, vele sok gyermeket neveltetek volna, vele igazán boldogságban éltél
volna egész életedben."
- Hasonló lehetőségek mindannyiunknak adódnak az életében,
de gyakran, ehhez a történetbeli emberhez hasonlóan, mi is megengedjük, hogy a
félelem felülkerekedjen rajtunk, és megzavarjon bennünket, hogy éljünk a
lehetőségekkel.
Mi nem megyünk oda másokhoz, mert félünk az elutasítástól,
mi nem beszélünk az érzéseinkről, mert félünk, hogy kinevetnek bennünket, és
nem bízzuk rá magunkat más emberre, mert félünk a fájdalomtól, ha elveszítjük.
De még nincs veszve semmi. Mi még életben vagyunk.
Elkezdhetjük kihasználni az előttünk álló lehetőségeket. Mi elkezdhetünk
létrehozni lehetőségeket saját magunk számára.
Szerkesztő: Papp Miklós
Róma 5,17: ...uralkodnak az életben az egy Jézus Krisztus
által azok, akik a kegyelem bővölködésében és a megigazulás ajándékában részesültek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.