2012. március 9.

Isten emberének imája


Az országban sokan keresik istent intenzív módon. Bátorításul...

Ó, Uram, hallottam hangodat és megijedtem. Elhívtál engem egy félelmetes feladatra egy súlyos és veszélyes órában. Meg akarsz rendíteni minden nemzetet, a földet meg az eget is, hogy a rendíthetetlen dolgok megmaradhassanak. Ó, Uram, Uram! Lehajoltál, hogy megtisztelj és szolgád legyek. Senki nem veszi magára ezt a megtiszteltetést, csak az, akit Isten hívott el, mint Áront. Te rendeltél ki engem, hogy üzenetedet vigyem azokhoz, akik makacs szívűek és nehezen hallanak. Elutasítottak Téged, a Mestert, és nem várható, hogy elfogadnak engem, a szolgát.

Istenem, nem pocsékolom az időt azzal, hogy sajnálkozom gyengeségemen vagy a munkára való alkalmatlanságomon. A felelősség nem az enyém, hanem a Tiéd.
Te mondtad: „Ismertelek téged – kirendeltelek téged – megszenteltelek téged.”
Még ezt is mondtad: „Elmégy mindazokhoz, akikhez küldelek téged, és amit csak parancsolok, elmondod nekik.”

Ki vagyok, hogy vitatkozzam, Veled vagy megkérdőjelezzem szuverén kiválasztásodat? A döntés nem az enyém, hanem a Tiéd. Legyen így, Uram! Ne az én akaratom,  hanem a tiéd legyen meg!

Nagyon jól tudom, próféták és apostolok Istene, hogy ameddig tisztellek Téged, Te is tisztelsz engem. Segíts azért, hogy vállaljam, hogy tisztellek Téged egész jövőbeli életemmel és munkáimmal, akár nyereség, akár veszteség által, akár élettel, akár halállal, és aztán megtartsam töretlenül fogadalmamat mindaddig, amíg élek!

Itt az ideje, ó Istenem, hogy lépj közbe, mert az ellenség belépett legelőidre, és a juhok szét vannak tépve és elszéledtek. Elszaporodtak a hamis pásztorok, akik tagadják a veszélyt, és nevetnek azokon a bajokon, amelyek körülveszik nyájadat. A juhokat becsapják ezek a béresek, és a nyáj követi őket döbbenetes hűséggel, miközben a farkas közeledik, hogy öljön és pusztítson.

Könyörgöm hozzád, adj éles szemet, hogy felismerjem az ellenség jelenlétét! Adj értelmet, hogy lássak, és bátorságot, hogy jelentsem hűségesen, amit látok! Tedd hangomat olyanná, mint a Tiéd, hogy még a beteg juhok is felismerjék és kövessenek Téged.

Úr Jézus, hozzád megyek szellemi felkészítésért. Helyezd rám kezed! Kenj föl az újszövetségi prófétaság olajával!

Akadályozd meg, hogy vallásos írástudó legyek, és így elveszítsem prófétai elhívásomat!

Ments meg attól az átoktól, ami ott van sötéten a mai papság arcán, a megalkuvás átkától, az utánzástól, a megszokástól!

Ments meg attól a tévedéstől, hogy egy gyülekezetet a nagyságáról, a népszerűségéről, vagy évi adakozásának az összegéről ítéljek meg! Segíts emlékeznem arra, hogy próféta vagyok, nem támogató, nem vallási igazgató, hanem próféta! Soha ne legyek rabszolgája a tömegnek! Gyógyítsd ki lelkemet a testies ambíciókból és szabadíts meg a népszerűség-hajhászástól!

Ments meg a földiek kötelékétől! Ne pazaroljam a napjaimat azzal, hogy piszmogok a te házad körül! Helyezd rám félelmedet, ó, Istenem, és ösztönözz az imádkozás helyére, ahol küzdhetek a fejedelemségekkel, hatalmasságokkal és e világ sötétségének uralkodóival! Szabadíts meg a falánkságtól és a sok alvástól! Taníts önuralomra, hogy Jézus Krisztus jó katonája legyek!

Elfogadom a nehezebb feladatot és a vele járó jutalmakat is ebben az életben. Nem kérek könnyebb életet. Ha mások keresik a simább ösvényt, én próbálom a nehezebbet anélkül, hogy megítélném őket.

Taníts úgy használni mindent, amit kapok, hogy ne ártson a lelkemnek, és ne semmisítse meg szellemi erőmet! Ha gondviselésedből tisztesség érne a gyülekezetben, ne felejtsem el abban az órában, hogy kegyelmed által van mindez, és ha az emberek közelről ismernének, ahogy én ismerem magam, vagy visszatartanák a megtiszteltetéseket, vagy azoknak adnák, akik méltóbbak arra, hogy megkapják.

Most pedig, ó menny és föld Ura, odaszentelem hátralevő napjaimat Neked. Álljak bár a nagyok előtt, vagy szolgáljak a szegényeknek és megvetetteknek, a választás nem az enyém, és nem befolyásolnám ezt, ha tudnám. Szolgád vagyok, hogy tegyem akaratodat, és ez az akarat édesebb nekem, mint a rang, a gazdagság vagy a hírnév. Ezt választom mindenekfölött a mennyen vagy a földön.

Jóllehet kiválasztottál, megtiszteltél egy szent elhívással, soha nem felejtem el, hogy porból és hamuból való ember vagyok, minden természetes hibával és szenvedéllyel, amely az emberiséget sújtja.

Ezért azt kérem Tőled, Uram és Szabadítóm, ments meg önmagamtól és minden kártól, amit magamnak okozhatok, miközben áldássá próbálok lenni másoknak! Tölts be erőddel a Szent Szellem által, akkor a Te erőddel járok, és elmondom igazságodat, csak a tiédet egyedül. Terjesztem a megváltó szeretet üzenetét, amíg erőm tart.

Drága Uram, amikor megöregszem, elfáradok, és túl gyenge leszek, hogy tovább menjek, készíts helyet odafönt, és számlálj szentjeid közé az örökkévaló dicsőségben.

Részlet A.W. Tozer: God tells the Man who cares 
c. könyvéből


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.