“Amikor pedig imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a
pogányok, akik azt gondolják, hogy bőbeszédűségükért hallgattatnak meg”. (Máté
6:7)
A leghatékonyabb imák némelyike a legrövidebb is. Jézus azt
mondta: “Béke, csendesedj!” és a szél és a hullámok lecsendesedtek (Márk
4:39.) Azt mondta: “Lázár, gyere ki!” és Lázár visszatért a halálból (János
11:43-44).
Manapság újra az ima mennyiségét hangsúlyozzák a minőséggel
szemben. Jézus sohasem támogatta a hosszú imádságokat és csak meglehetősen
kevés példa van arra, hogy Jézus hosszan imádkozott volna. Ezzel nem azt
mondom, hogy az Istennel való közösség nem fontos. Igenis fontos, de a formális
ima csak egy része az Úrral való kapcsolatunknak.
A Zsoltár 5:1-2 felcserélhető módon
használja az “ima” és a “meditáció” kifejezéseket. Tehát imának tarthatjuk azt
a fajta közösségünket az Úrral, amikor elmélyülten töprengünk az Úr dolgain.
Vannak időszakok az imában, amikor csendben maradunk és elismerjük, hogy Isten
Isten (Zsoltár 46:10.)
Sokszor arra kérjük Istent, hogy szóljon hozzánk, de esélyt
sem adunk a számára, hogy közbeszóljon. Folyton csak beszélünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.