„Az Úr Isten
(Uramnak, az Úrnak) Szelleme van (és
nyugszik) énrajtam azért, mert fölkent
engem az Úr, hogy a szegényeknek örömöt mondjak (hogy az alázatosaknak
elnyomott, szerencsétlen, nyomorultaknak örömhírt, és győzelmi hírt vigyek, és
mondjak). Elküldött, hogy bekössem a
megtört szíveket, hogy hirdessek a foglyoknak szabadulást, és a
megkötözötteknek megoldást (és szabadon bocsátást); Hogy hirdessem az Úr jókedvének (és kegyelmének) esztendejét, és Istenünk bosszúállása
napját; megvigasztaljak minden gyászolót; hogy tegyek Sion gyászolóira
(fejdíszt), adjak nékik ékességet a hamu (és gyászfátyol) helyett. Örömnek kenetét
(és illatos olajat) a gyász helyett,
dicsőségnek palástját (és öröméneket) a
csüggedt szellem helyett, hogy igazság fáinak neveztessenek, az Úr plántáinak
(az ÚR ültetvényének), az Ő dicsőségére
(akik őt ékesítik)!” (Ésa. 61,1-3)
Halála előtt kijelentette, hogy mindezt elvégezte: „Mikor azért elvette Jézus az ecetet, monda:
Elvégeztetett! És lehajtván fejét, kibocsátá (kilehelte) Szellemét” (Ján. 19,30)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.