„Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt
arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, akkor örökösök
is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk,
hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.”
Pál levele a rómaiakhoz 8:16-17
Te is inkább sarokházat örököltél volna, mint apád fájós
térdét, vagy a nagymama gyenge hátát, esetleg a szuvasodásra nagyon is hajlamos
fogakat, ideges természetet vagy rosszindulatot. Nincs egy gazdag, amerikai
nagybácsid, aki rád hagyta volna élete vagyonát, melynek már a kamataiból meg
lehetne élni. De nem a mesében vagyunk, hanem a szürke, küzdelmes
hétköznapokban. Itt nincs örökség, és ha van is, az sem arról szól, és úgy
játszódik le, ahogy te azt elképzelted.
Utódainkra száll a tartozásunk, hibás tulajdonságaink. Génjeinkben tovább örököltetjük rossz jellemvonásainkat, és az ember alap bűnösségét.
De Krisztusban Isten megoldást nyújt neked: egy igazi
örökséget! Örökséget, mert kész volt érted feláldozni életét, hogy te
újra az élhess úgy, mint akinek Isten megalkotott: Emberként, az Ő
gyermekeként. Egy örök, békés ország örökségét és végenincs életet akar neked
adni, ha te is szeretnéd.
Azért ez több mint a sarokház. Mondd, barátom, igényt
tartasz az örökségedre?
|
|
forrás: reggelidicseret.blogspot.com
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.