2012. január 28.

Különleges – Gloria Copeland


Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. Nem e világból valók, amint hogy én sem e világból vagyok. (János 17: 15 – 16) 

Kiemelkedőnek lenni. Legtöbbünk nem éppen erre vágyik, igaz? Pedig vágynunk kellene rá. 
Isten arra hívott el minket, hogy különlegesek legyünk – hogy az Ő erejének és szeretetének élő tanúbizonyságaiként kitűnjünk a világból. (1Péter 2: 9) Nem azt akarja, hogy részesedjünk a világ betegségeiből, szegénységéből és kudarcaiból. Soha nem akarta ezt a népének. 

Adott nekünk Isten erre egy kézzel fogható példát. Izrael népe rabszolga volt Egyiptomban, és a fáraó nem akarta szabadon engedni a zsidókat, ezért Isten megengedte, hogy sűrű sötétség borítsa be az egész országot. Olyan mértékű volt a sötétség Egyiptom egész területén, hogy senki nem mozdult három napig. 

A 2Mózes 10: 23 szerint azonban: Izrael minden fiának világosság volt az ő lakhelyében.
Lelkesítő példája ez annak, hogy Isten milyennek szeretné az életünket. A győzedelmes életünkkel kellene Őt dicsérnünk. Folyton azt kellene hallanunk, hogy: "hallottam, Isten meggyógyított", vagy "hallottam, Isten meggazdagított, és megmentette a gyermekeidet!" 

Ne habozz! Hozd működésbe Isten Igéjét az életedben, és merd elfogadni a bőséges áldásokat, ami a hívőknek jár. Húzz határokat az Igével az életedben, rajzolj szellemi figyelmeztető jeleket az ördögnek.

Ilyenekre gondolok: "Belépni tilos! Isten Igéje szerint én már nem tartozom hozzád. A családom sem a tiéd. Az egészségem, a pénzem, és a szolgálatom felett sincs hatalmad. Én egy másik Királysághoz tartozom. Ezért ki innen!" Különlegesen hangzik? Az jó. Pontosan erre hívott el téged Isten: hogy különleges légy! 

Igei olvasmány: 2Mózes 10: 20- 29
2Móz 10:20 De az Úr megkeményíté a Faraó szívét, és nem bocsátá el az Izráel fiait.
2Móz 10:21 És monda az Úr Mózesnek: Nyujtsd ki a te kezedet az ég felé, hogy legyen sötétség Égyiptom földén és pedig tapintható sötétség.
2Móz 10:22 És kinyujtá Mózes az ő kezét az ég felé, és lőn sűrű sötétség egész Égyiptom földén három napig.
2Móz 10:23 Nem látták egymást, és senki sem kelt fel az ő helyéből három napig; de Izráel minden fiának világosság vala az ő lakhelyében.
2Móz 10:24 Akkor hívatá a Faraó Mózest és monda: Menjetek el, szolgáljatok az Úrnak, csak juhaitok és barmaitok maradjanak; gyermekeitek is elmehetnek véletek.
2Móz 10:25 Mózes pedig monda: Sőt inkább néked kell kezünkbe adnod véres áldozatra és égő-áldozatra valókat, hogy megáldozzuk a mi Urunknak Istenünknek.
2Móz 10:26 És velünk jőnek a mi barmaink is, egy körömnyi sem marad el, mert azokból veszünk, hogy szolgáljunk a mi Urunknak Istenünknek; magunk sem tudjuk, mivel szolgálunk az Úrnak, míg oda nem jutunk.
2Móz 10:27 De az Úr megkeményíté a Faraó szívét, és nem akará őket elbocsátani.
2Móz 10:28 És monda néki a Faraó: Menj el előlem; vigyázz magadra, hogy többé az én orcámat ne lásd; mert amely napon az én orcámat látod, meghalsz.
2Móz 10:29 Mózes pedig monda: Helyesen szólál. Nem látom többé a te orcádat. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.