2013. május 19.

Ige: Jób, a vallásos ember példája.


Jóbnak volt hét fia, és három leánya, akik:

Eljártak vala pedig az ő fiai egymáshoz és vendégséget [(mišəteh): ünnepséget] szerzének otthon [fiai lakomát szoktak tartani odahaza], kiki [mindegyik] a maga napján. Elküldtek, [és ilyenkor üzentek] és meghívták vala az ő három húgokat is, hogy együtt egyenek és igyanak velük [(šááh): részt vegyenek a lakomán].           

Mikor pedig a vendégség [a lakoma, (mišəteh): ünnepség] napjai sorra lejártak vala, elkülde értök [elhívatta] Jób és megszentelte [megtisztította, (): megszenteli, megtisztítja (áldozati szertartás részeként)] őket, és jó reggel felserkent [úgy, hogy korán reggel fölkelt] és áldozik vala égőáldozattal mindnyájuk száma szerint [és annyi égőáldozatot mutatott be, ahányan voltak]. Mert ezt mondja [ezt gondolta] vala Jób: Hátha vétkeztek [(ḥṭ'): téved, eltéveszti a célt, elvéti a lépést, megbotlik, félrelép] az én fiaim [gyermekeim] és gonoszt gondoltak az Isten ellen [és káromolták Istent] az ő szívükben [(á): bensőjükben]! Így cselekedik [így járt el] vala Jób minden napon [minden alkalommal; (jôm): minden ünnepnap]* (Jób. 1,4-5)

Jób megvallása azt bizonyítja, hogy félelemből mutatott be áldozatot Istennek, mert nem ismerve Őt, nem istenfélő, hanem Istentől félő volt, vagyis vallásos: „Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék (és fenségét nem bírom elviselni)!” (Jób. 31,23).

Ugyanezt vallja a zsoltáros is, kijelentve, hogy az Istentől való félelem és rettegés a hústest sajátossága: „Borzad (sámar: borzong, reszket) (hús)testem a tőled való félelem miatt (mert rettegek tőled), és félek a te ítéleteidtől” (Zsolt. 119,120).

És az Újszövetségben kerül kijelentésre, hogy a hústest miért retteg Istentől: „Mert a (hús)test gondolata [bölcsessége; törekvése; észjárása; gondolatvilága; vágya] ellenségeskedés [ellenszegülés] Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, [nem veti alá magát] mert nem is teheti. [sőt nem is képes rá, mert az természete ellen van; (mert az elmének a hústestre irányítása ellenségeskedést jelent Istennel, mivel nincs alárendelve Isten törvényének, hisz nem is lehet)]. Akik pedig (hús)testben vannak, [hústest szerint élnek] nem lehetnek kedvesek  Isten előtt [Istennek nem tetszhetnek; nem is törekednek, hogy örömet okozzanak, hogy tetszenek]” (Róm. 8,7-8).

De akik nem vallásosak, hanem hívők, azoknak azt mondja Isten Igéje: „Mert nem félelemnek szellemét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak Szellemét” (2 Tim. 1,7)





Jézus vezess, fogd két kezem.

A hívő nem vétkezik?


 „Tudjuk, hogy valaki Istentől született, nem vétkezik: hanem aki Istentől született, megőrzi magát, (és az figyel Istenre), és a gonosz nem illeti (sőt meg sem érinti) őt” (1 Ján. 5,18)

Ez az Ige megtérésem, és újjászületésem után, nagyon komoly problémát okozott nekem. Hiszen előfordult, hogy a kísértésben nem tudtam megállni, és akkor azt hittem, hogy „lám, nem is vagyok ujjászületett, nem is vagyok Isten gyermeke”. Természetesen, aki ezt a gondolatot adta, az az ellenség – vagyis a sátán volt – aki meg akarta ingatni a hitemet. És ez a kétség mindaddig bennem volt, amíg nem tudtam a görögben megnézni, hogy mit is mond itt az Ige:  

„Tudjuk, (eidó oida: ami azt jelenti, hogy tisztában vagyunk vele) hogy valaki Istentől (vagyis: Istenből) született, nem vétkezik (hamartanó: ami azt jelenti, hogy nem  téveszti el a célt, nem lesz céltévesztő): hanem aki Istentől (Istenből) született, megőrzi magát, (és az téreó:  figyel Istenre), és a gonosz nem illeti (sőt meg sem haptomai: érinti) őt” (1 Ján. 5,18)

Ekkor többet hiába kísértett ezzel az igével a sátán, már tudtam, ismertem az igazságot, hogy aki újjászületett, az már soha többé nem lehet céltévesztő, mert a cél a szívemben él, hiszen a cél: az Úr Jézus Krisztus.

De azt is megismertem, hogy eleshetek ha újászülettem akkor is, amikor kísértésbe kerülök, amikor még erősebb a hústest, amiben lakom, mint az új ember. De erre az esetre a görög a paraptóma szót használja, aminek jelentése: hibás lépés, botlás, baklövés, melléfogás, vétek.

Jakab apostolon keresztül pedig arra is ad tanácsot az Úr, hogy mit kell tennünk, hogy a hústestünket le tudjuk győzni, és meg tudjuk zabolázni:

 „Mert mindnyájan sokképen vétkezünk (ptaió: ami azt jelent: sokféleképpen botlunk el, hibázunk, tévedünk,vallunk kudarcot). Ha valaki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember, képes az egész testét is megzabolázni” (Jak. 3,2)

Gyenma



Az Útról


„Aki hálával áldozik, az dicsőít engem, és aki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását” (Zsolt. 50,23)


Spurgeon: A szeretetről


A szeretet ösvénye tövissel és bogánccsal van szegélyezve, de ez a tövises út mégis drága nekünk, mert Jézus azon velünk tart és megengedi, hogy karjára támaszkodjunk. 


A bűnről


"Egy léktől is elsüllyed a hajó, s egy bűn is romlása lehet a vétkezőnek."


Te mit lépnél a helyemben?


Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem. Zsoltárok 32:8

Papa, te mit lépnél a helyemben? - tetted fel unos-untalan a kérdést, mikor már hosszú percek óta meredten nézted a sötét és világos bábúkat a táblán. De a sakkjátszmát így sem tudtad soha megnyerni, annak ellenére, hogy Ő segített. Ő mindig segített. Már az első szokásos kezdő lépésed után érezted, a királyod veszélyben forog, és végül rájöttél, hogy te és a sakk, az két egymástól hihetetlen távolságra lévő világ. Ő ránézett a táblára, és látta szinte a játék lefolyását, miközben te azt sem érezted, mit fogsz lépni ott és abban a pillanatban. És valószínűleg még rövidebb lett volna bábuid haláltusája, ha nem teszed fel a mentő kérdéseket. 

Most pedig nosztalgikusan visszasírod azokat az időket, amikor még megmondhatta valaki, hogy mit lépne a helyedben. Amikor nem neked kellett egyedül döntened fehér és fekete, a ló vagy a bástya elmozdítása, igen vagy nem, menni vagy maradni, jó és rossz között. Néha visszanézel a magad mögött hagyott útra, és újragondolva annyiszor döntenél másként, jobban, értelmesebben. De sokszor az adott pillanatban nincs meg a döntéshez kellő mértékű és minőségű bölcsességed, és Éden almájának ízével a szádban nem tudhatod, mi a jó és mi a rossz. 

Isten ma reggel feléd nyújtja gyermekkorod mentőövét, és szeretné megmutatni, mit lépne a helyedben. Szeretne bölcsességet adni neked, ha elfogadod, és szeretné bekötözni a fejeden lévő sérüléseket, amik a legutóbbi koppanásból valók, amikor teljes erődből rohantál neki a falnak. Egy közös utat, kalandot ígér neked, melynek során megtanulsz végre igazán dönteni jó és rossz között. Tanácsot, vezetést, bölcsességet ajánl fel neked, csak el kell fogadnod. 

Hát nézz reménnyel szívedben az előtted lévő kérdőjelek felé, és fogadd el Istent útitársadnak! Fogadd el feléd nyújtott jobbját, és járj vele a mindennapok labirintusában! 

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/04/te-mit-lepnel-helyemben.html


AZ ELSŐ DOLOG


1 Dávid zsoltára. Az ÚR az én pásztorom, nem szűkölködöm. 2 Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem. 3 Lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet az ő nevéért. 4 Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem. 5 Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára. Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam. 6 Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az ÚR házában lakom egész életemben. Zsolt 23.

                          AZ ELSŐ DOLOG

Jézus mondja: "Nézzétek a liliomokat, miként növekednek: nem fáradoznak, nem is fonnak... Ha pedig a mező füvét... Isten így öltözteti, mennyivel inkább titeket?" (Lk 12,27-28)

96 éves édesanyám szociális otthonban lakik. Minden nap kiül a nővérpulthoz, és türelmesen várja a látogatásomat. Igyekszem rendszeresen menni, és mindig viszek neki virágot. Amikor átadom a virágokat, többször is megköszöni, és örömkönnyek szöknek a szemébe. Ahogy kezében tartja a virágokat, hosszasan gyönyörködik bennük, dicséri az illatát, színét, formáját. Mindig emlékeztet, hogy a szokott helyre tegyem az asztalára, hogy a reggeli ébredésnél a virág legyen az első, amit megpillant. A látogatásom végén imára kulcsolt kézzel
elmondjuk együtt a 23. zsoltárt.

Számomra az, ahogyan édesanyám tud minden egyes virágban gyönyörködni,
felér egy istentisztelettel. A hite és Isten teremtményei iránti szeretete még világosabbá teszi számomra, hogy az igazi kapcsolat Istennel nem abból áll, hogy görcsösen igyekszem cselekedetekkel kiérdemelni Isten tetszését. Csak úgy lehetünk Istennel kapcsolatban, ha alázatosan elfogadjuk a szeretetét és kegyelmét, amit Jézus Krisztusban kínál.

Imádság: Urunk Istenünk, add, hogy egyszerűen elfogadjuk kegyelmedet,
ahelyett, hogy megpróbálnánk kiérdemelni szeretetedet. Ámen.

Az Istennel való kapcsolat a kegyelem elfogadásán nyugszik.
Al Russell (Connecticut, USA)

http://csendespercek.hu

IMMÁNUEL


1 Ha tehát van vigasztalás Krisztusban, ha van szeretetből fakadó figyelmeztetés, ha van közösség aSzellemben, ha van irgalom és könyörület,
2 akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra törekedjetek. 3 Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; 4 és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is. 5 Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt:
6 mert ő Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, 7 hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez
hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult; 8 megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. 9 Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb, 10 hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és földalattiaké; 11 és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére. Fil 2,1-11.

                             IMMÁNUEL

"Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek" - ami
azt jelenti: Velünk az Isten. (Mt 1,23

Leginkább azért olvasom a Bibliát, hogy tudjam, nem vagyok egyedül, és valaki szeret. Olvasom az évszázadok óta fennmaradt igét arról az Istenről, aki szeret engem, és velem van még itt a börtönben is. Olvasom, hogy halljam annak az Istennek a szeretetteljes szavait, aki alkotott engem.

A börtön tele van magányos, szenvedő emberekkel. De a fájdalmunknak nem
kell Istentől eltávolítania, sőt közelebb vonhat minket hozzá. A fájdalom és szenvedés hitre vezethet, ami által Krisztus vigasztalása vár ránk.

Nem számít milyen fájdalom, veszteség ér, vagy mennyire gyötör a magány, Isten életem útjának minden lépésénél velem van. Örvendezem abban, amit Isten tett, és most is tesz értem. Van célja az életemnek, és van reménységem a jövőre.

Nem vagyunk egyedül, Isten velünk van. Aki megteremtett minket, szeret, gondoskodik rólunk, és a vele való közösséggel ajándékoz meg. Ez az
ajándék jött el hozzánk, és megkaphatjuk minden nap, bárhol is vagyunk.

Imádság: Köszönjük Urunk, hogy velünk vagy. Add, hogy meg tudjuk nyitni
a szívünket feléd. Ámen.

Aki Krisztusban van, soha nem magányos vagy elhagyatott.
Matthew B. Harper (Virginia, USA)

http://csendespercek.hu

Hála néked

Legyetek Készen!

Mit tegyél a szeretteid üdvösségéért Kenneth E. Hagin 3 rész


Néhány évvel ezelőtt azt tanulmányoztam, mit mond az Újszövetség a hívő hatalmáról. Még csak nem is gondoltam azokra a rokonaimra, akiknek még nem volt üdvösségük. Azonban amikor a 2 Korinthus 4:4-et olvastam, ahol Pál azt mondja, hogy e világ istene, a sátán megvakította azoknak az elméjét, akik elveszettek, kezdtem megérteni valamit.

Meg kell törnünk az ördög erejét az elveszett rokonaink felett, mert az ördög vakította meg az elméjüket és úgy is tartja azt. Amikor megértettem ezt az igazságot, így gondolkodtam: Ha ez igaz (és tudtam, hogy igaz, mert benne van Isten Igéjében), akkor ha működtetni tudom ezt Dub testvéremen, akkor bárki máson is, mert ő a család fekete báránya. Sok bűnös van, de ő a legrosszabb eset. Ha nála működik, bárkinél fog!

Az egyik kezemmel felemeltem a Bibliámat, a másik kezemet felemeltem a Menny felé, és ezt mondtam: „Az Úr Jézus Krisztus nevében megtöröm az ördög erejét a testvérem, Dub élete felett és követelem Dub szabadulását! Ez azt jelenti, hogy szabaddá válik az ördögtől és teljes megváltást jelent Jézus nevében. Ámen.”

Korábban tizenöt évig imádkoztam és időnként böjtöltem is Dubért. Úgy látszott, egyik sem használt. Sőt, látszólag minden még rosszabb lett. De miután egyszer elimádkoztam ezt, megtörtem az ördög erejét Dub élete felett, a dolog le volt zárva. Még gondolati szinten sem érintettem ezt, még csak nem is gondolkodtam rajta.

Körülbelül egy hét telt el. Aztán a következő gondolat jött: „Ugyan már! Csak nem hiszed, hogy az öreg Dub valaha is újjászületik, ugye?” Elkezdtem gondolkodni a helyzeten. És ez egy kritikus pontja a megváltásnak, a hitnek és bárminek, amit szeretnél Istentől kapni: Amíg a sátán képes téged az észérvek, az elme területén tartani, minden alkalommal le fog győzni téged – minden csatában, minden konfliktusban. De ha te tartod őt a hit küzdőterén, minden esetben te fogsz fölötte győzedelmeskedni!

Egy pillanatra elkezdtem gondolkodni rajta. Aztán leállítottam az elmémet és nem gondolkodtam rajta többet. (Képezheted magadat, hogy meg tudd ezt tenni, de ez időt és szorgalmat igényel.)

Valahogy onnan mélyről belőlem, a szellememből, előtört valami. A számon át jött ki és nevetni kezdtem – a bensőmből. Azt mondtam: „Nem, nem, nem gondolom, hogy Dub megváltást kap. Tudom! Tudod, sátán, fogtam Jézus nevét és megtörtem az erődet Dub felett, és követeltem, hogy váljon tőled szabaddá és a teljes megváltását is.”

Ha az ördög rá tudott volna venni, hogy kezdjek el így gondolkodni: „Hát, remélem, hogy újjászületik… nem tudom, hogy így lesz-e vagy sem… talán igen”. Ha ezt tettem volna, legyőzötté váltam volna. De kikapcsoltam az elmémet és megtagadtam, hogy ezen gondolkodjak. Dub két héten belül újjászületett.

Ez csak egyik módja annak, ahogy imádkozhatunk a szeretteink üdvösségéért. Más rokonaimért máshogyan imádkoztam, ahogy az Úr vezetett engem.
Ez mind az Igéhez és a Szellemhez vezet vissza. Minden kereszténynek bele kell kerülnie az Igébe és tanulmányoznia kell, mit mond a Biblia az elveszettekért való közbenjárásról.

Az emberek gyakran helytelenül imádkoznak és megnyitják az ajtót az ördögnek. Úgy imádkoznak: ”Uram, hozd őt be bármi áron!” De Jézus már megfizette az árat! Ilyeneket lehet hallani: „Nos, Isten arra használta ezt a tragédiát, hogy üdvösségre vezesse”. De ez a fajta gondolkodás nincs összhangban a Bibliával.

Születtek újjá emberek háború idején, amikor bombák potyogtak az égből, de ez nem Isten útja volt arra, hogy üdvösségre jussanak! Természetesen Ő ott van, ha az emberek Hozzá fordulnak, de neked nem kell tragédiákért imádkozni az emberek életében, hogy majd az ráveszi őket, hogy Istenhez forduljanak!
Nagyon fontos, hogy rá kell bíznod magad Isten Szellemére, és bölcsesség kell ahhoz, hogy tudd, mikor kell beszélned az elveszett rokonaiddal és mikor kell csöndben maradnod. És ezalatt imádkozni kell értük.

Soha nem kételkedtem abban, hogy a közvetlen családomnak üdvössége lesz. A feleségem már újjá volt születve, amikor összeházasodtunk és később két gyermekünk lett. Soha nem támadt olyan gondolatom, hogy a gyerekeimnek nem lesz üdvössége. Tudtam, hogy lesz nekik. Isten családokkal foglalkozik, és a férfinek kellene a vezetőnek lennie. A legtöbb esetben, ha a férfi keresztény lesz, Istennel jár, ő a feje a háznak, imádkozik és ódaadó a családjával szemben, a családja végül követni fogja őt.

Ha szülőkön a sor, hogy „követeljék” a családjukat, néhány dolgot meg kell tenniük. Az ő útjának módja szerint kell felnevelniük a gyermeküket (úgy kell nevelniük a gyermeküket, ahogy annak majd járnia kell -angol ford., Péld. 22:6). Az Úr tanítása és intése szerint kell nevelniük őt (az Úr tanítása és feddése szerint – angol ford., Efézus 6:4), tanítaniuk kell neki az Igét.

Ha a fiatalok próbálnak a még újjá nem született szüleik felé szolgálni, nekik is arra van szükségük, hogy a Szellem vezesse őket. Ismerek olyan gyerekeket és tinédzsereket, akik újjászülettek és a szüleiket is az Úrhoz vezették. Másrészt viszont olyan tinédzsereket is ismerek, akik szakadást okoztak maguk és a szüleik között, mert túl gyorsan akartak előrehaladni és túl erőszakosak voltak a bizonyságtétellel.

Érdekelhetnek mások és nehezedhet rád súllyal a sorsuk, de nem tudsz vastörvényeket lefektetni és azt mondani: „követelhetem valaki más üdvösségét”, csak azért, mert azt akarod, hogy újjászülessenek. Természetesen azt akarjuk, hogy mindenki újjászülessen, de ebbe annak az embernek is van beleszólása. Az ember saját akarata vesz részt abban, hogy elfogadja vagy elutasítja Jézust.

Ha az ördög ereje már meg lett törve az ember élete felett, ha már szabad arra, hogy döntést hozzon, akkor általában helyesen dönt. De ha az elméje meg van vakítva, akkor természetesen nem tud helyes döntést hozni. Mindenesetre az az általános, ha az emberek az Úrhoz térnek, ha a sátán ereje egyszer meg lett törve felettük. Nem lehet azt mondani, hogy minden esetben így van, mert egyes emberek önszántukból, tudatosan nem akarják követni az Urat.

Tehát vannak irányelvek, és a legtöbb esetben ezeket úgy találod meg, ha tanulmányozod az Igét. Ahol nincsenek, ott pedig arra kell hagyatkoznod, amit a Szent Szellem mond neked, hogy tegyél.

Hadd küldje az Úr a szeretteid útjába azt az embert, akit ő akar. Talán azt szeretnéd, ha újjászületnének és egy bizonyos gyülekezetbe kezdenének el járni, de lehet, hogy újjászületnek és egy másik gyülekezethez fognak tartozni. Az a legfontosabb, hogy az emberek újjászülessenek, és a Mennyországba kerüljenek!

Attól függetlenül, hogy az emberek meggyógyulnak-e és szólnak-e nyelveken, még a Mennybe kerülnek, ha újjászületnek. Más szavakkal: beteg testtel lehet a Mennyországba kerülni, de bűnös, újjá nem született szellemmel nem. És ha egyszer újjászülettél, a Mennybe kerülsz attól függetlenül, hogy megkeresztelkedtél-e a Szent Szellemben vagy sem.
A legfontosabb dolog az üdvösség.

Guti Tünde: AMIKOR A SZERETET KIHŰL


Amikor a bárányok éles fogakat növesztenek,
akkor - bizonnyal közel a vég!
Amikor a bárányok egymást marják,
vérző sebeket ejtve hosszúra nyúlt karmokkal,
akkor - vigyázzatok, közel az elszámolás!

Amikor a bárányok idegen hangokat követnek,
s bezárják fülüket a kedves Pásztor elől,
akkor - ámen, elérkezett az ítélet!

Amikor a bárányok a farkasokhoz szegődnek,
és báránybőrbe bújt farkasok lakmároznak
a farkasszívű bárányokkal,
nos - készüljetek, a Bíró már az ajtó előtt áll!

A te szíved hogy áll?

Dr-Kováts György: SEGÍTŐ ÚTITÁRS-2.


Hasonlatosképpen pedig a Szellem is segítségére van a mi erőtlenségünknek. Mert azt, amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk; de maga a Szellem esedezik mi értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. Róma 8,26.

Ez a kifejezés, hogy Ő esedezik érted, a „hüperentügkhánó”. Más szóval: közben jár az érdekedben. „Elintézi”, hogy javadra forduljon a helyzet.
Tudod: akik Istent szeretik, minden, de minden javukat fogja munkálni. Javukra van. De hozzá tartozik ez is: a Lélek maga esedezik, jár közben érted, hogy javadra lehessen. Ez a „javukra van” nem egy statikus – „álló” – kifejezés, hanem valami olyan, ami folyamatban van. Történik. Javadra fordul, és fordul, és fordul, helyzetről-helyzetre, napról-napra, percről-percre is. Közben történik valami a háttérben is – mi? Közbenjárás, odafolyamodás, „elintézés”.
Tudod, hogy az Úr Jézus folyamatosan közbenjár érted. Zsid 7,25. Esedezik érted. Róma 8,34. Ez a kifejezés, a „folyamodás”, akkor is előfordul, amikor valami hatósághoz intéz valaki sürgető kérést – pl. a jeruzsálemi vallási vezetők megkeresték Festust, hogy Pált ítélje el. Acs 25,24. Tudatos megkeresés ez, egészen a „megtalálásig”.

A Szent Szellem ezt teszi. Egészen tudatosan munkálja helyzeted jobbá válását, addig, ameddig megtalálja a megoldást, a menny dicsőségére.
Hol esedezik érted?
Ez a dologban a nagyszerű. Nem messze, távol – hanem bent, a bensődben, ott benn, ahol lakozást vehetett, a Szent Szellem templomában, belül, nálad. Hogyan? Kimondhatatlan fohászkodásokkal.

Pásztor Anita: A Szellem Képessége


Készítette: József Balogh

És felele és szóla nékem mondván: Az Úr beszéde ez Zorobábelhez, mondván: Nem erővel és nem hatalommal, hanem az Én Szellememmel azt mondja a Seregeknek Ura.(Zakariás 4:6)

Az 1 Sámuel 2:9-be a Biblia azt mondja „..saját erejével az ember nem érvényesül”. Ez azt jelenti, hogy senki sem érvényesülhet az életben emberi
képességei izmai által. Te nem tudsz csupán az emberi erőd, bölcsességed, és
intelligenciád által működni, elvárván, hogy sokat érj el. Te akkor tudsz igazi hatást és vitathatatlan sikert elérni, amikor a Szellem képességei által működsz.

Tudván ezt Pál Apostol kijelentette a 2 Korintus 3:5-be (Bőv.Bibl):
„Nem mintha mi magunktól lennénk alkalmatosak valamit gondolni, úgy mint
magunkból, ellenkezőleg a mi alkalmas voltunk az Istentől van.”

Amikor a Szellem képességei által működsz, te sosem érsz a szürkeállományod végére. Te sosem érsz az erőd vagy Isteni hatalmad végére, hogy megvalósítsd bármi is legyen a megbízatásod.

Zorobábelnek egy csomó mindent kellett megvalósítania az Úrért, de Ő tudta, hogy nem tudja megvalósítani az ő emberi képességével. Ezért az Úr azt mondta Zakariás prófétának, hogy adjon át neki egy üzenetet: „Nem erővel, nem hatalommal, hanem az én Szellememmel.”

 Ő nem mondta Zorobábelnek, hogy üljön le és dőljön hátra és a Szellem majd meg fogja őt indítani. Inkább, Ő azt akarta, hogy a Szellem képességei által működjön, és betöltse a munkáját.

Ez volt a siker titka, amely az Apostolok által jegyeztetett fel, a korai
gyülekezetekbe, amint ők kivitelezték Isten munkáját, ők a Szellem ereje által
működtek. Pál apostol egyszer hivatkozott az ő benne lakozó Isten Szellemének
képességére. A Kolossé 1:29 azt mondja: „Amire igyekszem is tusakodván az Ő
ereje szerint, amely énbennem hatalmasan munkálkodik”.Ő tudta valami
energizálta őt belülről, a Szellem ereje volt. Nem csoda, hogy azt mondta,
„Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít”.(Filippi 4:13).

Ismerd el a Szellem munkáját benned. Ez a tudat ellát téged Isteni erővel, ami hajt téged természetfeletti dolgok betöltésére, a munkádban, iskoládban,
otthonodba, a bevételeidben, fizikai testedben, és életed minden területén.
Halleluja.

Megvallás
Én győzelemre energizáltattam és behelyeztettem egy természetfeletti életbe az Isten Szelleme által, aki bennem lakozik! Ő általa munkálkodom, iparkodom, az Ő bennem munkálkodó hatalmas ereje szerint. Kiemelkedő vagyok az életem minden területén, mert hozzáértéssel, kiválósággal működöm a Szellem által. Ámen

TOVÁBBI TANULMÁNYOK: ApCsel 1:8; 1 Sámuel 10:6-7

Meghallgatott imádság


Készítette: Élő Víz

Dr. Helen Roseveare orvost egy éjjel szüléshez hívták. Bár a nővérekkel együtt mindent megtett, amit csak tudott, az anya meghalt. Pici koraszülöttet és egy kétéves leánykát hagyott hátra.

A kongói eldugott kis kórház missziói orvosát a tehetetlenség keserű érzése szorongatta.
– Ha azt akarjuk, hogy a gyermek életben maradjon – fordult a szülésznőkhöz – , egyenletes hőmérsékletet kell biztosítanunk a számára.
De hát nem volt inkubátor, nem volt elektromosság! Az egyik nővér kerített valami dobozt, s a csecsemőt vattába bugyolálva beletette. A másik elsietett egy meleg vizes gumitömlőért. A harmadik pedig fűteni kezdett.
- Végtelenül sajnálom, doktor – jelentette a gyógyeszközökért felelős nővér -, megforrósítottam a vizet, s amikor beleöntöttem, a tömlő szétrepedt. Pedig ez volt az utolsó meleg vizes gumitömlőnk.
Gyógyszertár nem létezett, ahol másikat vehettek volna, így az orvos kiadta az utasítást:
- Nincs más megoldás, helyezzétek el a csecsemőt a tűz közvetlen közelében, te pedig feküdj a baba meg az ajtó között, és ügyelj, hogy a kicsit huzat ne érje.
Másnap délben Dr. Roseveare szokása szerint maga köré gyűjtötte az árva gyerekeket, hogy együtt imádkozzanak. Felsorolta a különböző imatémákat, és beszámolt a kis koraszülöttről is, hogy milyen erőfeszítésekre van szükség az életben tartásához. Megemlítette a szétrepedt meleg vizes tömlőt, és elmondta, mennyire sír a kétéves testvérke, hogy az édesanyja meghalt.
Imádkozás közben egy Nammy nevű tízéves kislány az Úr elé vitte a hallottakat azzal az egyszerű őszinteséggel, ahogy az afrikai gyerekek szokták:
- Istenem, kérlek, küldj nekünk egy gumitömlőt – de holnap már nem jó, mert addigra a kisbaba meghal. Kérlek, küldd ma délután. - Majd hozzátette: - De Istenem, nem küldenél akkor már egy babát is annak a síró kislánynak? Úgy talán megérti,hogy még most is szereted őt!
Mondhatott ilyen imára őszintén áment a misszionáriusnő? Az igazat megvallva, nem nagyon hitte, hogy Isten ezt a kérést meghallgatja. Abban természetesen nem kételkedett, hogy az Úr mindent megtehet. Hiszen hányszor énekelt erről, és mennyiszer hallotta a prédikációkban! Valóban lehetséges, hogy Isten ezzel az üggyel is foglalkozik?
A három év alatt, mióta itt él – töprengett Helen -, még egyszer sem kapott csomagot. Ilyesmi ide nem érkezik. Levél még csak jön hébe-hóba, ha akad olyan, aki egyenesen errefelé utazik és elhozza. No, de tegyük fel, hogy valaki otthonról, Nagy-Britanniából csomagot küldene – kinek jutna eszébe meleg vizes tömlőt tenni bele? Hiszen itt forró az éghajlat!
- Aztán körülbelül a délután közepén – mesélte a misszionáriusnő -, amikor éppen az ápolónők iskolájában tanítottam, valaki ezzel az értesítéssel állított be: „Doktornő, egy autó áll a háza előtt…”
Hazaszaladtam, de mire odaértem, az autó eltűnt. A verandán azonban egy dobozt találtam, amit Angliából küldtek. A könnyeimmel küszködtem. Úgy éreztem, egyedül képtelen vagyok felbontani. Hívattam tehát az árva gyerekeket, és együtt nyitottuk ki. Legfelül egy csomó ruha volt, élénk színűek, amit a gyermekek annyira kedvelnek. Tágra nyílt szemmel lesték, amint egyik darabot a másik után szedtem ki. Közben egyre imádkoztam: „Ó, Uram, csak jusson belőle mindegyiknek! Aztán néhány kötött fásli következett a leprások részére, ami a társaságot nem nagyon érdekelte. Majd egy nagydarab szappan került elő, de ez még kisebb lelkesedést aratott. A szemük azonban újra felcsillant, amikor gyümölcskeverékkel teli, csinos csomagra bukkantam. Lesz belőle egy rakás sütemény hétvégére! Utána pedig kiemeltem – egy teljesen új meleg vizes gumitömlőt! Elsírtam magam.”
Nammy egészen elől állt a gyerekek között. Odafurakodott a dobozhoz.
- Ha Isten megküldte a palackot, el kellett küldenie a babát is! – mondta izgatottan. Mindkét kezével belekotort a csomagba, és előhúzta a babát. Felnézett Dr. Rosevearere és azt kérdezte:
- Ugye, mami, elmehetek a kislányhoz, hogy megtudja: Jézus szereti őt?
A csomag öt hónapig volt úton. Ez minden képzeletet felülmúl!
Öt hónappal korábban Isten a szívére helyezte egy angliai vasárnapi iskolai csoportnak, hogy csomagot küldjön a missziói területre. Valamelyik tanítónak azt az ötletet adta, hogy tegyenek bele egy melegítő tömlőt is, noha a csomag rendeltetési helye az Egyenlítő környéke volt. Az Úr szólított meg egy gyermeket a messzi Angliában, hogy adja oda a babáját egy anyátlan afrikai kislánynak.
Igen – Isten elindította válaszát egy imára, mielőtt azt egy gyermek elmondta volna.
"Mielőtt kiáltanak, én már válaszolok, még beszélnek, én már meghallgatom" (Ézs. 65:24)

Isten imameghallgató!


Készítette: Teológia Mennyei Maflás

Mk 14:36 És így szólt: "Abbá, Atyám! Minden lehetséges neked: vedd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem amint te."

Istenünknek minden lehetséges… Imameghallgató Isten.

Jézus mikor e szavakat mondta, a Golgotai keresztre készült. Imádkozott a Gecsemáné kertben. Ez jó példa a meg nem hallgatott imáról. Isten akarata az volt, hogy a kereszt áldozaton keresztül üdvözüljön az emberiség.Úgy múlt el a pohár, hogy Isten keresztül vitte akaratán Fiát.

És Jézus is hűséges volt az Atya akaratához a kereszthalálig…”mindazáltal a te akaratod legyen meg”. Meghalt értünk.

A viselkedési formára példa még Sidrák, Misák és Abednegó története Dániel könyvéből. Ott álltak a babiloni uralkodó előtt, aki kemencébe akarta vetni őket, mert nem hajoltak meg a babiloni istenség, az aranyszobor előtt.

Dán 3:17 Van nekünk Istenünk, akit mi tisztelünk: ő ki tud minket szabadítani az izzó tüzes kemencéből, és ki tud szabadítani a te kezedből is, ó király!
Dán 3:18 De ha nem tenné is, tudd meg, ó király, hogy mi a te isteneidet nem tiszteljük, és nem hódolunk az aranyszobor előtt, amelyet felállíttattál!

HA NEM TENNÉ MEG ISTEN, AKKOR IS SZERETJÜK.

Isten minden imát meghallgat és megcselekszik, ami az akaratában van. De ha a kérésünk nem az Ő szíve szerint való, mint pl.: haljon meg a szomszéd, vagy legyen ötösünk a lottón…akkor nem talál imánk válaszra, de mi egészséges esetben akkor is szeretjük, és követjük Őt.

Isten legyen veletek

Kari Jobe - When I speak your name (magyar felirattal)

Isten szeretetének megmutatása

Készítette: Szeretet-Közösség


2013. május 18.

Ige: A próba eredménye


 „Tudván, hogy a ti hiteteknek [(pisztisz): és hűségeteknek] megpróbáltatása [(dokimion): próbatétele, próbára tevése; és megvizsgálása] kitartást [(hüpomoné): kitartó, állhatatos, türelmes várakozást, örömteli, reményteljes tűrést] szerez.

[Más fordítás: hitetek erőpróbája állhatatosságot eredményez]

A kitartásban [(hüpomoné): a kitartó, állhatatos, türelmes várakozásban, és az örömteli, reményteljes tűrésben, és a teher alatt maradásban] pedig tökéletes [(teleiosz): teljes, tökéletes, méltó] cselekedet legyen [mert az állhatatosság pedig tökéletessé teszi a cselekedetet], hogy ti is tökéletesek [felnőttek, érett korúak, bevégzettek, és célban lévők] és épek [(holoklérosz): mindenestől épek, sértetlenek, hibátlanok és egészségesek] legyetek minden fogyatkozás nélkül [(leipó): vagyis: semminek híján] ne legyetek.

[Más fordítás: A kitartásnak (és az állhatatosságnak) pedig végcélba vivő (és bevégzett) munkája kell hogy legyen, hogy (ti is) végcélba jutók, (bevégzettek) és minden részben épek legyetek, és semmiben se legyetek fogyatékosak] (Jak. 1,3-4)

Péter apostolon keresztül érkezik a kijelentés:Hogy a ti kipróbált (és megpróbált, és megbízható) hitetek, ami sokkal becsesebb (és értékesebb) a veszendő, de tűz által kipróbált (vagyis megvizsgált, és jóváhagyott) aranynál, dicséretre (és magasztalásra), tisztességre (megbecsülésre, és tiszteletre) és dicsőségre (dicsőséges ragyogásra) méltónak találtassék a Jézus Krisztus megjelenésekor (vagyis lelepleződésekor)” (1Pét 1,7).

Pál apostol bizonyságtétele: „Nemcsak pedig, hanem dicsekedünk [és ujjongunk] a háborúságokban [a nyomorúságokban; szenvedéseinkben; megpróbáltatásokban; Külső szorongatásokban; szorult helyzetekben; nyomorgatásokban; elnyomásban] is, tudván, hogy a háborúság [és a nyomorúság] békességes tűrést nemz, [és kitartást (alatta maradást; állhatatosságot) eredményez (és munkál)].

Az állhatatosság [és a kitartás, örömteli (vagy reményteljes) tűrés pedig] a kipróbáltságot [vagyis megvizsgáltságot] a kipróbáltság a reménységet [és biztos várását jelenti annak, ami be is fog következni]. A reménység pedig nem szégyenít [és nem csal] meg; [és nem engedi, hogy megszégyenüljünk] mert az Istennek szerelme [agapéja, természete] kitöltetett [és kiáradt] a mi szívünkbe [a mi bensőnkbe] a Szent Szellem által, ki adatott nékünk” (Róm. 5,3-5).

Hát: „Ne dobjátok el hát bizodalmatokat, melynek nagy jutalma van” (Zsid. 10,35)

Jézus szeretlek egyre jobban

Kövessetek!


 „Legyetek együtt-követőim testvéreim, és azokra figyeljetek, akik úgy élnek, ahogyan mi példát adtunk nektek” (Fil. 3,17)


Nem félünk, mert a seregek Ura van velünk!


 „Népek háborognak, országok inognak, ha az ÚR mennydörög, megretten a föld.  De. „A Seregek URa velünk van, Jákób Istene a mi várunk” (Zsolt 46,7-8)


C. S. Lewis: Győzelem?


"Nyomorúságos győzelem az, hogy csak akkor adjuk meg magunkat Istennek, ha a hajó elsüllyed alattunk; hogy akkor ajánljuk föl neki azt, 'amink van', amikor már nem érdemes tovább megtartani. Ha Isten büszke volna, akkor aligha egyezne bele ilyen feltételekbe: de nem büszke, megalázkodik előttünk, hogy legyőzhessen" 


Nem éreztem már valahol a szagodat?


Évekkel ezelőtt megjelent a chicagói lapokban egy történet egy kínai étterem pincértanulójáról, aki elment egy bankba, hogy felváltson egy 500 dollárost. Az étteremnek 250 dollár apróra és 250 egydolláros bankjegyre volt szüksége. A banki alkalmazott véletlenül egy köteg 100 dolláros bankjegyet fogott meg, és így 250 dollár aprót, és 25.000 dollárnyi bankjegyet adott a fiúnak.

A srác azonnal észrevette a tévedést, de örült a váratlan szerencsének, és nem szólt semmit. Elvitte a pénzt, és eldugta egy ismerősénél. Aztán elment egy másik bankba 250 dollárral, és ott megkapta az egydolláros bankjegyeket. Aztán visszament az étterembe, és azt hitte, hogy jó kis vagyonra tett szert.

A banki alkalmazott, amikor észrevette a tévedését, nem tudta azonosítani a személyt, akinek odaadta a százdollárosokat. Ám arra emlékezett, milyen szaga volt az illetőnek. Tudta az illatából, hogy kínai étteremben dolgozott. Nemcsak az illatra emlékezett, hanem össze is tudta azt kapcsolni azzal az étteremmel, amelyikben a pincértanuló dolgozott. A rendőrség segítségével megkeresték az éttermet, és ő azonosította a fiút. A fiút azonnal kirúgták, és a pénzt visszaadták. A bank nem indított pert, mert végül is az ő hibájuk volt, és jó viszonyban akartak maradni az étteremmel.

Neked milyen az illatod? Nekünk, keresztyéneknek „Krisztus jó illatát" kell hordoznunk. Kell, hogy legyen bennünk valami, ami Krisztus szeretetét sugározza.

Pál azt írta: „Mert Krisztus jó illata vagyunk Isten dicsőségére mind az üdvözülők, mind az elkárhozók között" (2Kor 2,15). Nyilván az „illat" szót itt nem szó szerint kell érteni. Az illat, amiről Pál beszél, nem feltétlenül olyan, amit az orrunkkal érzékelhetünk. De megérzik azok, akikkel kapcsolatba kerülünk.

Az illatok egyébként valamilyen tevékenység melléktermékei. Ha tornázol, izzadni kezdesz, és testszagod lesz. Ha fokhagymát eszel, fokhagymás lesz a leheleted. Ha telelocsolod magad parfümmel, olyan illatod lesz, mint a parfümös pultnak a drogériában. Ugyanígy, ha Krisztusnak szolgálsz, és ezt szeretetteljes és alázatos lelkülettel teszed, elkezded Krisztus illatát terjeszteni.

Assisi Szent Ferenc mondta egyszer: „Hirdesd mindig az evangéliumot; szavakat csak akkor használj, ha muszáj". Krisztus illatáról beszélt.

Rajtad érzik ezt az illatot az emberek?

http://velunkazisten.hu/small_story/Nem_ereztem_mar_valahol_a_szagodat

Kenneth Copeland: Légy hűséges


Akik engem tisztelnek, azoknak tisztességet szerzek, akik azonban engem megutálnak, megutáltatnak. 1Sámuel 2:30

Isten megtiszteli azokat, akik tisztelik Őt. Soha nem felejti el a hűség magjait, amiket elvetettél, megsokszorozza, és az áldás aratásával viszonozza őket. Valamint a Malakiás 3:17 szerint: És az enyémek lesznek, mondja a seregek Ura, azon a napon, amikor felékesítem magamat, és kímélni fogom őket, ahogy az ember kényezteti a saját fiát, aki szolgálja őt.

Örökké. Gondolkodj el ezen egy pillanatra. Azáltal, hogy megtiszteled Istent az életeddel és a szavaiddal, belépsz az áldás birodalmába, aminek a felfedezéséhez szó szerint egy örökkévalóság szükséges.

Az örökkévalóság szemszögéből tekintve, nagyon éretlen hozzáállásra vall, ha megharagszol Istenre, amiért az átmeneti, látható dolgok nem pontosan az általad elképzelt módon és időzítés szerint alakulnak. Az Isten iránt való hűséged ugyanis mindenek előtt való, és hogy az Ő királyságát kell először keresned – akkor is, amikor úgy tűnik, hogy a dolgok nem jó irányba haladnak. A Biblia szerint, ha ezt teszed, akkor MINDEN más megadatik neked.

Isten soha nem felejt. Nem felejti el, hogy a harc hevében, amikor mások feladták, mert úgy gondolták, ez a "hit-dolog" nem működik, te megtisztelted Őt azzal, hogy szilárdan álltál, és az Ő ígéreteiben bíztál, azokat megvallottad.

Ezért ma tökéld el a szívedben, hogy hűséges leszel Istenhez minden szavaddal. Határozd el egyszer és mindenkorra, hogy semmi nem lehet olyan fontos az életedben, mint az iránta való tiszteleted. Mindig tiszteld Istent, és szóld a hit szavait.

Ez ebben az életedben is szabadulást hoz, és biztos lehetsz benne, hogy az örökkévalóságban is örömödre szolgál majd, hogy megtetted.

Ajánlott Ige: Zsoltárok 61
Zsolt 61:1 Az éneklőmesternek hangszerre: Dávidé.
Zsolt 61:2 Hallgasd meg, oh Isten, az én kiáltásomat; figyelmezzél az én könyörgésemre.
Zsolt 61:3 E föld széléről kiáltok te hozzád; mert szívem elepedt: Vígy el engem [innen] a sziklára, ahova én nem jutok.
Zsolt 61:4 Mert te vagy az én menedékem, s erős tornyom az ellenség ellen.
Zsolt 61:5 Hadd lakozzam a te sátorodban mindörökké; hadd meneküljek a te szárnyaid árnyéka alá! Szela.
Zsolt 61:6 Mert te, oh Isten, meghallgattad az én fogadásaimat; a te neved tisztelőinek örökségét megadtad nékem.
Zsolt 61:7 Adj napokat a király napjaihoz, esztendeit nemzedékről nemzedékre [nyujtsd].
Zsolt 61:8 Isten előtt lakozzék örökké; kegyelmedet és hűségedet rendeld ki, hogy őrizzék meg őt.
Zsolt 61:9 Így éneklem majd a te nevedet szüntelen, hogy beteljesítsem az én fogadásaimat minden napon.

Okoskodók és bölcselkedők


„Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz! … A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató. Az igazság gyümölcse békességben vettetik el azoknak, akik békességet teremtenek.” (Jak 3,13.17-18.)

Néha majdnem annyian vagyunk, mint ahány ember él a világon, mármint okoskodók. Talán nehéz ezt elfogadni, de csak gondoljunk bele! Hányféle választ kapunk egyetlen olyan kérdésre, ami arról szól, hogy Te mit tennél a helyemben? Mást mondanak a szülők, a barátok, az ismerősök, a könyveink és sokszor megint mást a szívünk és a józan eszünk. Nem is beszélve a nagy ÉLET-kérdésekről, mint a Van-e Isten? vagy a Higgyünk-e a természetfelettiben? és a Mi végre vagyok a világon? Mi az életem célja? kérdések. Amikor a válaszokat keressük, a bőség zavarával küzdünk. De melyiknek higgyünk? Hihetünk-e egyáltalán valamelyiknek?

Jakab igazi segítséget ad nekünk ebben a kérdésben azzal, hogy felállít néhány szűrőt:

Először is fontos az összhang. Akire hallgatunk, annak magatartása, tettei összhangban vannak-e azzal, amit tanít. Ha nincs így, lépjünk tovább!

Másodszor ott a tisztaság kérdése, természetesen az erkölcsi tisztaságé. Ha találunk bármit, ami helytelen, erkölcstelen, tisztátalan, akkor azt el kell kerülnünk, mielőtt a szükségszerűség elvével megmagyaráznák, vagy belénk beszélnénk.

Harmadszor a békesség. Aki erőszakos, agresszív, követelődző, hódító, törtető, az nem lehet jó tanácsadó. Mert a helyes útra csak az képes terelni, világosságot csak az képes gyújtani, kinek szívében szelíd béke van.

Negyedik szűrőnk a méltányosság, vagy másként az irgalom. Mert nem hallgathatok arra, ki embertársai iránt nem viseltetik szeretettel. Milyen a hozzáállásom a másikkal szemben? Figyelembe veszem-e emberségét, gyengeségeit, hogy tökéletlen, mint én magam is vagyok? És ilyen vagyok-e mindenkivel, nemcsak azokkal, kik barátaim.

Végül az ötödik. Jó tanácsadó és bölcs tanáccsal szolgálhat az, ki életébenjó gyümölcsöt terem. Idővel minden egyértelművé válik, az időben meglátom útjának gyümölcseit, és ha azok jók, érdemes követni tanácsait.

Egy ilyet én biztosan ismerek, akit Jakab is ismert. És te, te ismered?

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/04/okoskodok-es-bolcselkedok.html


IDŐ A MEGHALLGATÁSRA


1 A karmesternek: Kórah fiaié. Ének magas hangra.
2 Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a
nyomorúságban. 3 Azért nem félünk, ha megindul is a föld, és hegyek omlanak a tenger mélyébe; 4 ha háborognak és tajtékoznak is vizei, és tombolásától megrendülnek a hegyek. (Szela.) 5 Egy folyam ágai örvendeztetik Isten városát, A Felségesnek szent hajlékait. 6 Isten van benne, nem inog meg, megsegíti Isten reggelre kelve. 7 Népek háborognak, országok inognak, ha az ÚR mennydörög, megretten a föld. 8 A Seregek URa velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela.) 9 Jöjjetek, lássátok az ÚR tetteit, aki bámulatos dolgokat művel a
földön. 10 Háborúkat szüntet meg a föld kerekségén, íjat tör össze, lándzsát
tördel szét, harci kocsikat éget el. 11 Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten! Magasztalnak a népek, magasztal a föld. 12 A Seregek URa velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela.) Zsolt 46.

                       IDŐ A MEGHALLGATÁSRA

Az Úr szeme látja az igazakat, füle meghallja kiáltásukat. (Zsolt 34,16)

Az unokahúgom mindig felhívott, ha valamilyen problémát kellett megoldania. Egyik reggel egy különösen nehéz gondja volt, aminek elmagyarázása beletelt egy kis időbe. Elszántan figyeltem, anélkül, hogy félbeszakítottam volna, hogy pontosan érzékeljem, mi a gond. Egyszer csak megkérdezte: "Ott vagy?"
"Igen!" - válaszoltam. "Figyelek." Megnyugodott, majd folytatta. Majd addig beszélgettünk, amíg úgy érezte, hogy a dolog meg van oldva.

Néha, mi is úgy érezzük, mintha Isten nem figyelne ránk, vagy megfeledkezett volna rólunk. Az unokahúgomhoz hasonlóan azt kérdezzük, "ott vagy"? A válasz pedig "igen". Isten mindig velünk van, figyel ránk, gondunkat viseli, és átsegít bennünket minden helyzeten. "Isten a mi oltalmunk és erősségünk! Igen bizonyos segítség a nyomorúságban." (Zsolt 46,2) Csupán nyugodtan várnunk és figyelnünk kell Isten szavára. Amint a Préd 3,7 mondja: "megvan az ideje a hallgatásnak, és megvan az ideje a beszédnek." Isten figyel és beszél, néha közvetlenül, néha más embereken keresztül.

Imádság: Kegyelmes Istenünk, segíts figyelmeseknek lennünk, hogy a te ihleted áradhasson rajtunk keresztül azok felé, akiknek útmutatásra van szükségük. Ámen.

Ha úgy érezzük, senki sincs velünk, Isten akkor is figyel.

Meedie Monegan (Kalifornia, USA)

http://csendespercek.hu

BÉKESZERZŐKET NEVELVE


9 A szeretet ne legyen képmutató. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz, 10 a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők, 11 a szolgálatkészségben fáradhatatlanok, a szellemben buzgók: az Úrnak szolgáljatok. 12 A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak. 13 A szentekkel vállaljatok közösséget szükségeikben, gyakoroljátok a vendégszeretetet. 14 Áldjátok azokat, akik üldöznek titeket; áldjátok és ne átkozzátok. 15 Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal.
16 Egymással egyetértésben legyetek, ne legyetek nagyratörők, hanem az alázatosakhoz tartsátok magatokat. Ne legyetek bölcsek önmagatok szerint.
17 Ne fizessetek senkinek rosszal a rosszért. Arra legyen gondotok, ami minden ember szemében jó. 18 Ha lehetséges, amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben. 19 Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim, hanem
adjatok helyet az ő haragjának, mert meg van írva: "Enyém a bosszúállás, én megfizetek" - így szól az Úr. 20 Sőt, "ha éhezik ellenséged, adj ennie, ha szomjazik, adj innia; mert ha ezt teszed, parazsat gyűjtesz a fejére." 21 Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval. Róm 12,9-23.

                      BÉKESZERZŐKET NEVELVE

Ha lehetséges, amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben. (Róm 12,18)

A lányom azzal jött haza az iskolából, hogy összeveszett az osztálytársával. Az osztálytársa megverte, ezért megbüntették, a lányom pedig kijelentette, hogy többé nem barátkozik vele.

Másnap reggel, ahogy készült az iskolába, megkérdeztem tőle, mi lenne, ha megpróbálná megtartani a barátját. Mi lenne, ha ő kezdeményezné a békülést, és megmondaná a barátnőjének, hogy már nem haragszik rá? Ha békejobbot nyújtana a barátnőjének, ahelyett, hogy hagyja elveszni a barátságukat? Megígérte, hogy megpróbálja.

Mikor hazaért, elmesélte, hogy az osztálytársa bocsánatot kért, és újra
barátok. A lányom békeszerző lett.

Apaként azt szeretném, ha a gyerekeim békében tudnának élni másokkal. A
békeszerzés egyikünk számára sem könnyű feladat, de Isten minden hívőt
erre hív. Amikor a világon mindenfelől fegyveres konfliktusokról, itthon
pedig annyi erőszakról hallani, különösen fontos, hogy a gyermekeinknek
átadjuk a béke üzenetét.

Imádság: Örökkévaló alkotónk, békesség Istene, segíts gyermekeinknek
átadni a te szeretetedben való élés örömét. Segíts nekik és nekünk is, hogy megtanuljuk, hogyan kell minden emberrel békességben élni. Ámen.

Mindannyian taníthatjuk, és megmutathatjuk, hogyan kell békét teremteni.
Eugene Blair (Michigan, USA)

http://csendespercek.hu

A szívem neked hódol

Jezus szeretete ez volt ... meg van ido? Fordulj hozza a míg közel van

Mike Samu: A világba való kiküldés


Készítette: Tünde Guti

Jézus csak azt tudja kiküldeni a világba, aki már kijött belőle... 


Kenneth E. Hagin: Mit tegyél a szeretteid üdvösségéért 2. rész


Ne nyaggasd őket!

Ha zaklatod a rokonaidat, nem szeretnek majd veled lenni. Mielőtt újjászülettem és elkezdtem volna prédikálni, soha nem imádkoztunk az asztalnál, de később mindig megkértek, hogy mondjak áldást. Ezen kívül soha semmi mást nem mondtam nekik. Az évek során azonban mégis mindegyikük üdvösségre jutott!

Megfigyeltem, hogy a két leggyakrabban elkövetett hiba, amikor az emberek a
családjukkal foglalkoznak:

• Szuperszellemiek próbálnak lenni
• Túlzásba viszik a bizonyságtevést.

Igen, a Biblia tanítja a bizonyságtételt, de emlékezzünk csak a régi közmondásra: Többet ér a tett, mint a szó. (Angolban: A tett hangosabban beszél, mint a szó.) Ez azt jelenti, hogy amit teszel, az olyan hangosan szól, hogy az emberek gyakran nem is tudják meghallani, amit mondasz. Ez különösen igaz akkor, ha nincs összhangban az, amit cselekszel, és az, amit
mondasz. Más szavakkal: azoknak, akik sokat beszélnek, lehet, hogy nincs elég
„megcselekedésük”, amik alátámasztanák a tanúságtételüket.

Egyszerűen hagytam, hogy az életem legyen bizonyságul a rokonaim előtt, és láttak valamit az életemben, amit ők is meg akartak kapni. Azt hiszem, ez a legnagyobb bizonyság. Az életed hatással tud lenni a házastársadra, a gyermekeidre és az összes többi rokonodra.

Amellett, hogy nem tettem bizonyságot a családomnak, imádkoztam értük az évek során. Kifejezetten az egyik rokonomért imádkoztam, amikor nagyon nehéz megpróbáltatásokon ment keresztül a családjában.

Egy nap, amikor éppen a szülővárosomban voltam egy elintéznivaló miatt, láttam egy ismerős alakot az utcán sétálni. Ennek az embernek a járása arra a bizonyos rokonomra emlékeztetett. Amikor azonban félrehúztam az autóval a férfi mellé, úgy láttam, mégsem ő az, és tovább hajtottam.

Néhány háztömbnyire egyszer csak belém nyilallt, hogy édesanyám azt mondta, hogy ez az illető rokon nagyon sokat fogyott, meg sem ismerném. És nem ismertem meg, olyan elgyötört volt. Gyorsan így szóltam hangosan: „Drága Istenem, mentsd meg őt (mondtam a nevét)!”

Egy hang a hátsó ülésről így felelt: „Nos, éppen ezt próbálom tenni.” Olyan tisztán hallottam, hogy körülnéztem, hogy nem bújt-e el ott hátul valaki. Aztán hirtelen megértettem valamit: az időmet pazaroltam azzal, hogy így imádkoztam ennek az embernek az üdvösségért, mert Isten egész életében ezen munkálkodott.

Imádkozz a(z arató) munkásokért

Egy Ige jutott az eszembe. Jézus azt mondta a Máté 9:38-ban, hogy „Kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az Ő aratásába.”

Lehúztam az út szélére és leállítottam az autót. Lehajtottam a fejem, és így
imádkoztam: „Drága Uram, tudom, hogy nem sokat érne, ha odamennék és beszélnék ezzel az emberrel, mert tudom, hogy nem hallgatna rám. De biztosan van valaki, akire hallgat. Én nem tudom, ki ez a személy, de Te igen. Küldj az útjába valakit, hogy bizonyságot tegyen neki!”

Nem működött az, hogy tizenöt évig imádkoztam így: „Istenem, mentsd meg XY-t!” Egyszer kértem imádságban azt, hogy küldjön az Úr egy munkást az ő útjába, és két héten belül találkozott valakivel, aki imádkozott vele és hatással volt rá. Édesanyám elmondta, hogy vett egy Bibliát és elkezdett gyülekezetbe járni.

Miután átéltem ezt a nem mindennapi megtapasztalást, elkezdtem az Igét
tanulmányozni. Azokban a gyülekezeti körökben, ahova abban az időben tartoztam, mindig így imádkoztunk: „Istenem, mentsd meg az elveszetteket! Istenem, mentsd meg azelveszetteket! Istenem, mentsd meg az elveszetteket!” Azonban sehol nem találtam a Bibliában olyat, hogy „Imádkozz, hogy Isten megmentse, üdvözítse az elveszetteket!”

Ehelyett azt találtam, hogy Jézus ezt mondta: „Kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az Ő aratásába.” Az aratnivaló már csak arra vár, hogy learassák! Egyszerűen csak munkásokra van szükség, hogy arassanak.

Van valaki, aki tud beszélni a rokonaiddal akkor is, ha te nem tudsz. Meg kell ezt értened.

Az imádság szerepe

Azonban abban hinni, hogy egy aratómunkás találkozik a te elveszett rokonoddal - ez nem az egyetlen módja, hogy üdvösségük legyen. A szellemedre kell figyelned, hogy útmutatást kapj arra nézve, hogy hogyan érheted el az illetőt. Valami működni fog. Az egyik dolog, amit tehetsz, hogy közbenjársz érte.

Gyakran előfordul, hogy amikor az elveszett rokonainkért imádkozunk, sírunk vagy nyelveken, Szellemben imádkozunk. Többé-kevésbé megpróbáljuk mi magunk véghezvinni testből. Megpróbáljuk rávenni Istent, hogy tegyen valamit, megpróbáljuk kierőltetni, hogy történjen valami.

Valójában azt kell tennünk, hogy tanulmányozzuk az Igét, Isten Szellemére
támaszkodunk és megbízunk Benne, hogy a szeretteink megismerik az üdvösséget. Az Igét kell az első helyre tennünk. Semmilyen imaélet nem lesz sikeres, ha nem Isten Igéjén alapul.

Vedd észre, hogy lehet, hogy rajtad múlik, hogy megkapod-e a választ! Gyorsabban tud jönni a megnyilvánulás, ha Isten Igéje mélyen gyökeret vert benned. A Biblia azt mondja, hogy „a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.” (Róma 10:17) Más szavakkal: erősebb a hited, ha sok van benned az Igéből.

Ez az oka annak, hogy napokig nem imádkozok dolgokkal kapcsolatban, amíg nem tanulmányozom át alaposan, mit mond az Ige abban a témában. (A vészhelyzetek mások.) Ha az adott helyzet évek óta fennáll és nem változott, akkor néhány nap múlva még mindig ugyanúgy lesz, és van időd tanulmányozni, hogy mit mond róla az Ige. Csak járd körül a dolgot! Elmélkedj rajta!

Néha napokra elmentem, hogy egyetlen dolgon elmélkedjek. Három-négy nap múlva úgy vettem észre, hogy olyan erős a hitem, hogy akkor sem tudnék kételkedni, ha akarnék; az Ige belém épített valamit.

Jézus azt mondta a János 15:7-ben: „Ha énbennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és meglesz az néktek.” Látod, csak azután vagy képes hatásosan imádkozni, miután Isten Igéje benned él.

Mivel Isten Szelleme tudja – nem mi -, kit lehet megérinteni, lehet, hogy arra vezet téged, hogy olyan emberért járj közben, akit alig ismersz, ahelyett, hogy a családtagjaidért vagy barátaidért imádkoznál. Ha ilyen módon imádkozol, egy bizonyos idő elteltével észre fogod venni, hogy az imádság terhe felemelkedik és a könnyedség szelleme száll rád. Néha az emberek elkezdenek nevetni. Nagyon gyakran előfordult, hogy Szellemben nevettem vagy énekeltem. Miért? Amikor a teher felemelkedik, az azt jelenti, hogy a válasz biztosított, annak
ellenére, hogy még nem látszik.





Dr-Kováts György: SEGÍTŐ ÚTITÁRS-1.


Hasonlatosképpen pedig a Szellem is segítségére van a mi erőtlenségünknek. Mert azt, amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk; de maga a Szellem esedezik mi értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. Róma 8,26.

Hű, milyen nagy ajándék! Állandó segítőtárs. Állandó útitárs.
Szünantilambanomai – ez a görögben ezt jelenti, hogy megfogja valaki a dolog másik végét. Nem hagy téged egyedül a teher alatt. Márta ez ügyben kérte az Úr Jézus segítségét: „Uram, nincs-e arra gondod, hogy az én testvérem magamra hagyott engem, hogy szolgáljak?” (Lk 10,40.) Kinek esik jól, ha magára hagyják? Mindenki vágyik segítőtársra. (Igaz, Márta ebben a helyzetben tévedett, nem jól időzített, és súlyozott – de amit kér, az mindannyiunkban felmerül.)

A másik előfordulása az Újszövetségben itt van: „szünantilambanomai” – a Szent Szellem nem fog egyedül hagyni téged, semmilyen teher alatt. Ha szükséged van valakire, Ő ott lesz. Segítségére van erőtlenségednek. Amikor kiszolgáltatottnak érzed magad, nem látod a megoldást, emberek közt nem találsz megértésre, úgy tűnik, hogy mindenki magadra hagyott – Ő soha nem fog elhagyni téged. Gondjába vesz, segít, segítségedre siet. A „szün” azt jelenti, hogy EGYÜTT VELED, közösen. Az „antilambano” pedig azt jelenti, hogy gondjaidat felveszi, gondot fordít rád, ahogy a Lk 1,54-ben mondja: „felkarolta szolgáját Izráelt”. Az Acs 20,35-ben az „erőtlenekről” való gondviselést jelenti. Amúgy a „lambanó”, ami ennek a „szünantilambanomai”-nak a töve, nagyon gazdag jelentésű szó. Megfog, megragad, kezébe vesz. Felvesz, magára vesz, magához vesz – vagy elvesz valakiről valamit, eltávolít valamit. De a megragadás is benne van.

Mit csinál tehát a Szent Szellem az életeddel? Megragadja, nem hagyja egyedül, kiemeli, kivonja, illetve felemeli, magára veszi, magához öleli, és felkarolja. S mindezt veled együtt teszi. Segítségére van erőtlenségednek – megoldatlan, kilátástalan helyzetednek.

Hogyan teszi ezt?
Amit itt leír, nagyon megrázó: esedezik érted. Méghozzá nem is akárhogy. Olyan módon, amit ember el sem tud képzelni, ki sem tudna mondani magától.


Pásztor Anita: Ne Élj a Multban


Készítette: Balogh Mária

Atyámfiai én magamról nem gondolom, hogy már elértem volna: De egyet cselekszem azokat, amelyek hátam mögött vannak. (Filippi 3:13).

Az ApCselben részletes leírást kapunk a Tarsusi Saulról, aki később, mint tudjuk Pál lett. E párbeszéd előtt, kétségbeesetten üldözte Isten embereit. Aztán
egy napon amint Saul Damaszkuszba tartott, könyörtelen támadást tervezvén a
Gyülekezetek ellen, ő összetalálkozott az Úrral, és kicserélődött. Összegzésül ő feltett az Úrnak, egy gyönyörű kérdést „… Uram mit akarsz, hogy
cselekedjem? ...” (ApCsel 9:6).

Azon a napon az Úr megváltoztatta a sorsát, és adott neki egy új célt, az eddig gyülekezet üldözőből, az Úrnak egyik nagy apostolává vált. Akit Ő azzal a
felelősséggel bízott, meg hogy vigye az Evangéliumot a pogányoknak, átvezetvén őket a sötétségből a világosságra, és a sátán hatalmából az Úréba.
(ApCsel 26:18).

Nagy buzgósággal, amellyel a gyülekezetet üldözte, odaszánta az ő életét az Evangélium hirdetésére, megtagadta, hogy megriadjon a kellemetlen múlttól. Ő megértette azt, hogy „azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az, a régiek elmúltak, íme, újjá lett minden.” (2 Korintus 5:17). Ez volt az ő bizonysága; ez volt az ő győzelme. Hogy ragaszkodott az Élő Igéhez bátorsággal, tekintet nélkül a múltra. A nyitó Igében látszik hogyan tudott elbánni az ő múltjával, figyelemre méltó lecke a számunkra.

Pál bizonysága megmutatja, mit tud az Úr tenni bárki életébe, aki befogadja az Ő Igéjét, tekintet nélkül arra, amit az a múltban megtapasztalt. Az Úr Jézus meg tudja változtatni az embert örökre, és ad neki egy új sorsot, az Ő Igéjével meg tudod változtatni az életed és újjáteremtheted a világod a Szent Szellem befolyásával. Ezért, mint Pál apostol legyél teljesen elkötelezett az Úrnak és az Ő Evangéliumának. Szóld bátran az Igét, és tagadd, meg hogy bármi is megzavarja azt még a te múltad sem, nagy lelkesedéssel megnyilvánítván Krisztust te általad.

Ima
Drága Mennyei Atyám, te választottál ki engem a világ alapjainak megvettetése előtt, hogy megnyilvánulj bennem. Az én szemeimet rajtad tartom és a Te
örökkévaló kegyelmeden, ragaszkodván az élethez és igazsághoz, amint gyümölcsöt termek a te igazságodban a Te dicsőségedre és tiszteletedre, a Jézus nevében.
Ámen.

TOVÁBBI TANULMÁNYOK: Galata 2:20; Galata 2:18-19
1 éves biblia olvasási terv: János evangéliuma 1:1-18;
2 Sámuel könyve 15-17
2 éves biblia olvasási terv: Márk evangéliuma 7:14-23;
4 Mózes könyve 6



Reinhardt Bonnke in Africa Remix

Beszélj Krisztusról!!

Készítette: Szeretet-Közösség