"A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen,
hogy tökéletesek és épek legyetek, minden fogyatkozás nélkül" (Jak 1,4).
A legtöbbünknél általában rendben van minden, csak
néhány terület van, ahol rendetlenek vagyunk. Nem bűnökről van itt szó, hanem a
test szerinti élet maradványairól, ezek tesznek rendetlenné. A rendetlenség
megbántja a Szent Szellemet. Semmiben sem lenne szabad rendetleneknek lennünk,
akár evésről, ivásról, vagy Isten szolgálatáról van is szó.
Nemcsak Istennel való kapcsolatunknak kell rendben
lenni, hanem e kapcsolat külső kifejezésében is. Végül is Isten nem enged
kibújni semmi alól, legapróbb részletekig átvizsgál mindent. Nem fárad bele,
hogy mindaddig visszavigyen minket arra a pontra, amíg megtanuljuk a leckét, és
Ő az, aki be is fejezi a munkát. Lehet, hogy ingerültségünk az a bizonyos pont,
ahova Isten állhatatos türelemmel újra meg újra visszavisz; lehet hogy szellemi
szétszórtságunk vagy féktelen egyéniségünk. Isten igyekszik belénk vésni, hogy
mi az az egy, ami nincs teljesen rendben.
Áldott időt éltünk át, amikor Isten váltságáról
elmélkedtünk; szívünk egészen Isten felé fordult. Bennünk végzett csodálatos
munkája tudtunkra adja, hogy legnagyobbrészt rendben vagyunk vele. "Most
tehát" - mondja a Szent Szellem Jakab apostol által - "a kitartásban
tökéletes cselekedet legyen". Ügyelj a kis hanyagságokra, ne mondd:
"egyelőre így is jó lesz". Bármi is az, Isten állhatatosan rámutat
mindaddig, amíg végleg és teljesen az övéi nem leszünk.
Oswald Chambers "Krisztus
mindenekfelett" c. könyvéből
http://www.keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.