Ige: A válásról.

 „Megmondatott: Valaki elbocsátja, vagyis elküldi feleségét, azaz elválik feleségétől, adjon néki elválásról való levelet.

Én pedig azt mondom néktek: Valaki elbocsátja feleségét, vagyis aki elválik a feleségétől, paráznaság okán kívül, azaz házasságtörés esetét kivéve, paráznává teszi azt, és okot ad neki a házasságtörésre, és házasságtörővé teszi; és aki elbocsátottat vesz el, paráználkodik, azaz: házasságtörővé lesz]^* (Mát. 5,31-32)

*Az Úr Jézus kijelentése a házasság mindkét szereplőjéről: „… Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörést követ el az ellen. Ha pedig a feleség hagyja el a férjét és mással kel egybe, házasságtörést követ el” (Márk. 10,11-12)

Hát: „…Nem olvastátok-é, hogy a Teremtő kezdettől fogva férfiúvá és asszonnyá teremté őket, és ezt mondá: Annak okáért elhagyja a férfiú atyját és anyját; és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy hústestté. Úgy hogy többé nem kettő, hanem egy hústest. Amit azért az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válassza” (Mát. 19,4-6)

Az Úr az apostolon keresztül folytatja a kijelentést: „Azoknak pedig, akik házasságban vannak, akik házasságban élnek, és akiknek házastársuk van, hagyom és parancsolom, rendelem, és utasítást adok, nem én, hanem az Úr, hogy az asszony, a nő, a férfitől nehogy elváljék, nehogy elkülönüljön, és eltávozzon, és nehogy elhagyja a férfit. Hogyha pedig elválik is, és ha mégis elhagyná, maradjon egyedülálló, azaz: tartson ki egyedülállóként, vagy béküljön meg, rendezze el a nézeteltérést a férfivel. És a férfi se bocsássa, és ne küldje el a nőt” (1 Kor. 7,10-11)

Ugyanis: „Tisztességes minden tekintetben a házasság és a szeplőtelen házaságy,

(Más fordítás: és legyen értékes, drága megbecsült mindenki előtt a menyegző, és legyen tiszta, makulátlan az együttélés).

A paráznákat pedig és a házasságrontókat, a házasságtörőket, azaz: hitehagyottakat megítéli az Isten” (Zsid. 13,4)

„Mert a férjes asszony, míg él a férj azaz: a férfi, ehhez van kötve, vele van összekapcsolva] törvény szerint.

[Más fordítás: hiszen a férj hatalma alatt élő, a férfinek alávetett nőt is a törvény csak az élő férjhez köti].

De ha meghal a férj, felszabadul, és feloldoztatott az asszony a férj törvénye alól. Azért tehát az ő férjének életében paráznának, vagyis házasságtörőnek mondatik, ha más férfihoz megy. Ha azonban meghal a férje, szabaddá lesz a törvénytől, vagyis megszabadul a törvényes kötöttségtől, úgy hogy nem lesz parázna, vagyis házasságtörő, azaz: szövetségtörő, és hitehagyott, ha más férfihoz megy” (Róm.7,2-3)

„És azt mondjátok: Miért? Azért, mert az ÚR a tanúja annak, hogy hűtlen lettél ifjúkorodban elvett feleségedhez, pedig ő a társad, feleséged, akivel szövetség köt össze. Egy ember se tesz ilyent, akiben maradt még szellem. De mire is törekszik az ember? Arra, hogy utódot kapjon Istentől. Vigyázzatok azért magatokra, és ne legyetek hűtlenek ifjúkorotokban elvett feleségetekhez! Gyűlölöm és megvetem azt, aki elválik feleségétől - mondja az ÚR, Izráel Istene -, mert erőszak, és gonoszság tapad ruhájára - mondja a Seregek Ura. Vigyázzatok magatokra, ne legyetek hűtlenek! (Malak. 2,14-16)

Mert aki házasság – vagyis szövetségtörő – lesz, azaz: „Aki elhagyja ifjúkorának társát, és megfeledkezik az Isten előtt kötött szövetségről. …a halálra hanyatlik az ő háza, és az ő ösvényei az élet nélkül valókhoz. Aki bement hozzá, nem tud visszafordulni, és nem talál rá az élet ösvényeire” (Péld. 2,17-19)