Ige: isten kegyelemből igazít meg

 „Mert ha a törvény alá rendeltek, a törvényből valók, vagyis a törvény alapján állók az örökösök, akkor a hit hiábavalóvá, üressé, hasztalanná, hatástalanná lett, az ígéret pedig érdektelen, haszontalan, semmis, eltöröltetett, hatálytalan, eredménytelenné válik, csődöt mond, kudarcba fullad, nincs dolga, megszűnt a funkciója, feladata.

Mert a törvény a valóságban haragot nemz, haragot eredményez ahol pedig nincsen törvény, ott törvény ellen való cselekedet, vagyis törvényszegés sincsen, ott nem lehet áthágni sem a törvényt.

Azért adatott kizárólag csak hitből, hogy ugyanakkor minden kegyelemből legyen; hogy erős bizonyos, szilárd legyen az ígéret az egész magnak; nemcsak a törvényből valónak, akik alá vannak vetve a törvénynek, hanem az Ábrahám hitéből valónak, az Ábrahám hitét követőknek is, aki mindnyájunknak atyánk* (Róm 4,14-16)

*És így folytatódik a kijelentés: „Mert ha törvényből van az örökség, akkor többé nem ígéretből; Ábrahámnak pedig ígéret által ajándékozta azt az Isten kegyelme” (Gal. 3,18).

 „Nem törlöm el, nem utasítom vissza, és nem érvénytelenítem az Isten kegyelmét; mert ha a törvény által, és a törvény útján van és valósulna meg az igazság, vagyis a megigazulás, tehát Krisztus ok nélkül és hiába halt meg” (Gal. 2,21).

 Ezért hangzik a figyelmeztetés: „Elszakadtatok Krisztustól, akik a törvény által akartok megigazulni, a kegyelemből kiestetek” (Gal.5,4).

De a törvénnyel nincs semmi baj, mert a törvény betöltötte feladatát: „A törvény tehát az ígéretek ellen van? Semmiképpen sem! Mert ha olyan törvény adatott volna, amely képes életet adni, valóban a törvény alapján volna a megigazulás. De az Írás mindenkit bűn alá rekesztett, hogy az ígéret a Jézus Krisztusban vetett hit alapján adassék azoknak, akik hisznek” (Gal. 3,21-22).

 „Ekként a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből igazuljunk meg. De minekutána eljött a hit, nem vagyunk többé a vezérlő mester alatt” (Gal. 3,24).

Ezt tudva: „... Értsétek meg tehát, hogy akik hitből valók, azok Ábrahám fiai” (Gal. 3,7).