Ige: Az Úr szava a tanítókhoz.

 „Valaki azért csak egyet is megront, vagy eltöröl, vagy felbont, vagy elhagy és semmissé tesz, megcáfol, érvénytelenít e legkisebb parancsolatok, e legkisebb rendeletek, utasítások közül, és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában, a mennyeknek királyságában a legkisebb lészen. Valaki pedig megtartja és cselekszi, teljesíti, és úgy tanít, az a mennyeknek országában, a mennyeknek királyságában nagy lészen.

Mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok-megigazulásotok nem több, és nem múlja felül, nem lesz tökéletesebb az írástudók, és törvénymagyarázók és farizeusok igazságánál megigazulásánál, semmiképpen sem mehettek, és semmiképpen sem juttok be a mennyeknek országába, a mennyeknek királyságába*(Mát. 5,19-20)

*Így folytatja Jakab apostol: „Mert ha valaki az egész, vagyis valamennyi törvényt megtartja is, de vét akár csak egy ellen is, vagyis elbotlik, hibázik, elvét, téved, megbukik, kudarcot vall, az egésznek megrontásában bűnös, és vádolható, mert az valamennyi ellen vétkezett” (Jak. 2,10).

A farizeusok Igaznak, vagyis megigazultnak tartották magukat, mert betartották a törvényt betű szerint: „Monda pedig az Úr Jézus néki: Ti farizeusok jóllehet a pohárnak és tálnak külső részét megtisztítjátok; de a belsőtök rakva és telve van ragadománnyal, és rablásvággyal, és gonoszsággal” (Luk. 11,39)

„Mert az Isten igazságát, vagyis az Istentől eredő megigazulást nem ismervén, nem ismerve el, nem értették, és az ő tulajdon igazságukat, vagyis a maguk igazságos voltát, megigazultságát igyekezvén érvényesíteni és elismertetni, az Isten igazságának, vagyis az Istentől eredő megigazulásnak nem engedelmeskedtek, nem vetették, és nem rendelték alá magukat” (Róm. 10,3).

Pál apostol – aki megtérése előtt buzgó farizeus volt – így vallja meg, hogy miért lett Ő megigazult: „De amelyek nékem egykor nyereségek valának, azokat a Krisztusért kárnak ítéltem. Sőt annakfelette most is kárnak ítélek mindent az én Uram, Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága, és páratlan nagysága miatt: akiért vagyis Őérte mindent kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek, hogy a Krisztust megnyerjem. És találtassam Őbenne, mint akinek nincsen saját igazságom a törvényből, vagyis a törvény alapján, hanem van igazságom a Krisztusban való hit által, Istentől való igazságom a hit alapján” (Fil. 3,7-9)

„Mert azt, aki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk Őbenne” (2 Kor. 5,21).