Ige: A hitből valóké az áldás.

 „Előre látván pedig az Írás, hogy Isten hitből fogja megigazítani a pogányokat, vagyis a nemzeteket, eleve hirdette Ábrahámnak, hogy: Te benned fognak megáldatni minden népek, azaz az összes nemzetek.

Ekként a hitből valók áldatnak meg a hívő Ábrahámmal* (Gal. 3,8-9)

*És így folytatódik a kijelentés: „mert egy az Isten, aki megigazítja, azaz megigazulttá nyilvánítja a körülmetéltet hitből, éppúgy, mint aki a körülmetéletlent, vagyis a pogányt pedig hit által, azaz a hiten keresztül” (Róm. 3,30)

Mert Ábrahám: „… a körülmetélkedés ismertetőjelét, - jegyét, jelképét - is körülmetéletlenül tanúsított hite igazságának pecsétjéül, - a tulajdon vagy az eredetiség jeleként - kapta, hogy atyja legyen minden körülmetéletlen hívőnek, hogy azok is igaznak fogadtassanak el.  És hogy atyja legyen a körülmetélteknek is, azoknak, akik nemcsak körülmetélkednek, hanem követik is a mi atyánknak Ábrahámnak körülmetéletlenségében tanúsított hitének nyomdokait” (Róm. 4,11-12)

„Amire el is hívott minket, és ilyen edényekül hívott el minket is nemcsak a zsidók, hanem a pogányok, azaz a nemzetek közül is. Amint Hóseásnál is mondja: Népemnek nevezem, amely nem volt az én népem, vagyis azt, ami nem népem, népem gyanánt fogom elhívni, és szeretettnek, kedveltnek azt, ami nem volt szeretett, vagyis azt amelyet nem szeretek, szeretett népemnek; és ki irgalmat nem talált, irgalmasságot találónak. És lészen, hogy azon a helyen, ahol ez mondatott nékik: Ti nem vagytok az én népem, ott az élő Isten fiainak fognak hívatni.” (Róm. 9,24-26)

 Így szólt Isten szava a prófétán keresztül: „És eljegyezlek téged magamnak örökre, és pedig igazsággal és ítélettel, kegyelemmel és irgalommal jegyezlek el. Eljegyezlek magamnak a hit ajándékával, és megismered az Urat. Mert bevetem vele a földet, és akit „Nincs irgalom”- nak hívnak, ahhoz irgalmas leszek, a „Nem népem”- nek ezt mondom: Népem vagy, ő pedig ezt mondja: Én Istenem!” (Hós. 2,18-19.22)

Péter apostolon keresztül pedig kijelentést nyer a prófécia beteljesülése: „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket.  Akik egykor nem az ő népe voltatok, most pedig Isten népe vagytok, akik számára nem volt irgalom, most pedig irgalomra találtatok” (1 Pét. 2,9-10)

És így valósult meg Isten szava, amely kijelenti, hogy: „De lesz még annyi Izráel fiainak a száma, mint a homok a tengerparton, amelyet nem lehet megmérni, sem megszámolni. Akkor ahelyett, hogy ezt mondanák nekik: Nem vagytok népem! - ezt mondják: Az élő Isten fiai vagytok!” (Hós. 1,10).