„A reménység pedig nem szégyenít, és nem csal meg;
nem engedi, hogy megszégyenüljünk, mert az Istennek szerelme az Istennek
természete kitöltetett, kiáradt a mi szívünkbe, a mi bensőnkbe, vagyis a szellemi életünk központjába a Szent Szellem
által, ki adatott nékünk” (Róm. 5,5)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.