„Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme: mely után sóvárogván
némelyek eltévelyedtek a hittől, és magokat általszegezték sok fájdalommal.”
(Pál apostol Timóteushoz írt első levele, 6. fejezet 10.vers)
Nincs az a pénz - mondják sokan, - amivel engem rá lehetne venni, hogy
betörjek a bankba, hogy megöljek valakit, hogy… Valóban nincs az a pénz? Nem
vagyunk pénzsóvárak? Vizsgáljuk csak meg egy kissé ezt a kérdést!
Van, aki úgy véli a mammon imádásának problémája csupán a gazdagokat
érinti. Hiszen Jézus is azt mondja: mily nehezen mennek be azok Isten
országába, akiknek nagy vagyonuk van. (Mk.10:21)
Ám a fukarsághoz nem kell milliomosnak lenni. Mert sokan vannak, akik a
’két fillérhez’, a kis ’szemétdombjukhoz’ jobban ragaszkodnak, mint az
Istenhez, mint az ÉLET-hez.
Sokan mondják: „Nekem most nincs időm imádkozni, nincs időm a lelki
dolgokkal foglalkozni, nincs időm a gyülekezetbe menni, mert dolgozni kell,
mert kenyeret kell tenni az asztalra.”
Ugyanakkor általában a kenyér hiányzik legkevésbé az asztalról. Ami
hiányzik, amiért oly sokat güriznek, az egy új mobil, egy nagyobb TV, szebb
lakás, még egy emelet… s hogy ezt elérjék, felelőtlenül hiteleket vesznek fel
(nem találkoztam olyannal, aki a mindennapi kenyérre kért volna hitelt), és így
ahogy Pál írja ’általszegezik magukat sok fájdalommal’
S hogyan lehet kigyógyulni a fukarságból? Jézus azt mondta a gazdag
ifjúnak; „oszd szét a vagyonodat”, azt mondta a tanítványoknak; „aki utánam
akar jönni tagadja meg magát”. Igen, önzés egyetlen ellenszere az adakozás, ami
nemcsak az eljövendő örök élet, de a mostani boldogság szempontjából is
elengedhetetlen.
Ahogy egyszer egy ember megkérdezte barátjától: „Miért bírálnak mindig a fukarságomért? Mindenki
tudja, hogy mindent jótékonysági célokra hagyományozok, amikor meghalok.”
A barát egy mesével válaszolt: Volt egyszer egy malac,
aki arról panaszkodott a tehénnek, hogy ő mennyire népszerűtlen. „Az emberek
mindig beszélnek a te szelídségedről és szép szemeidről – mondta a malac –
Pedig én a tejnél és a túrónál többet adok nekik, sonkát, szalonnát, sörtét. A
lábamat még meg is füstölik. Mégsem szeret engem senki. Miért van ez?
A tehén gondolkodott egy darabig, majd így felelt:
Talán azért, mert én addig is adok, amíg életben vagyok”
Mondd, ezek után van az a pénz, értéktárgy, amit megosztasz ma mással?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.