Ige: Az Úr Jézus kijelentése.

 „Ne gondoljátok, és ne véljétek, hogy jöttem a törvénynek, vagyis Az Úr útmutatásának, tanításának, Isten kijelentett akaratának az IGÉ-nek, vagy a prófétáknak eltörlésére vagy megszüntetésére, fölbontására, visszavonására, eltörölésére: vagy érvénytelenné, semmissé tenni, és hatályon kívül helyezni. Nem jöttem, hogy eltöröljem, megszüntessem, visszavonjam, érvénytelenné tegyem, hanem inkább, hogy betöltsem, beteljesítsem, teljessé, tökéletessé tegyem, vagyis a törvénynek tartalmat adni jöttem* (Mát. 5,17)

*Pál apostolon keresztül fejti ki a Szent Szellem az Úr Jézus kijelentését: „Érvénytelenné, vagyis hatálytalanná tesszük, megszüntetjük, vagy eltöröljük tehát a törvényt a hit által? Szó sincs róla! Sőt inkább érvényt szerzünk a törvénynek, és érvényre emeljük a hiten át” (Róm. 3,31).

Ugyanis mi a törvény célja?: „Mert a törvény vége, bevégzése, végcélja, beteljesedése, megszűnése, befejeződése Krisztus minden hívőnek igazságára, és megigazulására annak, aki hisz” (Róm. 10,4).

 Ugyanis: „… az Írás mindenkit bűn alá rekesztett, hogy az ígéret a Jézus Krisztusban vetett hit alapján adassék azoknak, akik hisznek. Mielőtt pedig eljött a hit, a törvény őrzött bennünket, egybezárva az eljövendő hit kinyilatkoztatásáig. Ekként a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké, és nevelőnkké lett Krisztusig, hogy hitből, azaz: hit által igazuljunk meg. De minekutána eljött a hit, nem vagyunk többé a vezérlő mester alatt. Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. Mert: Akik Krisztusba meritkeztetek be, Krisztust öltöttétek magatokra” (Gal. 3,22-27).

 „Annakokáért a törvénynek cselekedeteiből, vagyis olyan tettekből, melyekkel a törvényt akarja betölteni egy hústest sem igazul meg Őelőtte, vagyis Isten előtt: mert a bűn, azaz a céltévesztés ismerete és felismerése a törvény által vagyon. Most pedig kijelentetett, hogy a törvény nélkül jelent meg, a törvénytől függetlenül lett nyilvánvalóvá nekünk Isten igazsága, az Isten előtti megigazulás, amelyről bizonyságot is tesznek és tanúsítják a törvény és a próféták. Isten pedig ezt az igazságát, az Isten előtti megigazulást most nyilvánvalóvá, és láthatóvá tette a Jézus Krisztusban való hit által minden hívőnek, és nyerik el mindazok, és száll mindazokra, akik hisznek Benne. Mert nincs különbség ugyanis zsidó és nemzetbeli között” (Róm. 3,20-22).

„Mert ami a törvénynek lehetetlen vala, mivel a törvény a maga részéről tehetetlenséget mutatott, mivelhogy erőtlen vala a hústest miatt, mert a hústest gyengévé tette. Az Isten azt megtette, az Ő saját Fiát elbocsátván és elküldve bűn, azaz a céltévesztés hústestének hasonlatosságában, és hasonmásában, és a bűnért, azaz a céltévesztés miatt. És: Kárhoztatá a bűnt, azaz a céltévesztést a hústestben, vagyis: hogy elítélje a hústestben levő bűnt, a céltévesztést. Hogy a törvénynek igazsága, vagyis az igazzá-tétel eredménye beteljesüljön bennünk és rajtunk, kik nem hústest szerint járunk és élünk, hanem Szellem szerint. Akiknek járását-kelését nem a hús vezérli, hanem a Szellem” (Róm. 8,3-4).

„Most pedig megszabadultunk, és felszabadultunk, mentesültünk, feloldoztattunk a törvénytől, a törvény hatálya alól minekutána meghaltunk arra nézve, és annak a számára, amely által lekötve tartattunk, ami fogva tartott bennünket azért, hogy szolgáljunk a Szellemnek újságában, újszerűségében, új voltában és nem a betű óságában. És így új Szellemben szolgálunk, nem az Írás elavult régi betűvilágában” (Róm. 7,6)

„Az által, hogy eltörölte a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, a követelésével minket terhelő adóslevelet, amely ellenünkre volt nekünk, és amely vádolt minket, és azt eltette, eltávolította az útból, odaszegezvén azt a keresztfára, azaz a kínoszlopra” (Kol. 2,14).

Mert így szól az Úr Ézsaiáson keresztül az Úr Jézusról: „Ímé ez az én szolgám, akit gyámolítok, akit támogatok. Az én választottam, akit szívem kedvel, akiben gyönyörködöm. Szellememet adtam Őbelé, törvényt beszél, és hirdet a népeknek” És: „… a törvényt igazán jelenti, igazán hirdeti meg (Ésa. 42,1.3).

Ez a törvény pedig: „… A HIT TÖRVÉNYE…” (Róm. 3,27).

 Mégpedig: „… a szeretet által munkálkodó hité” (Gal. 5,6)

„… mert aki szereti a felebarátját, az embertársát; a különböző; a „másféle” más fajtából való, vagyis az Ádámi idegent, a törvényt, vagyis Isten útmutatását, tanítását, amelyet az Igében jelentett ki betöltötte, beteljesítette, véghezvitte, megvalósította; tartalmat adott neki. „… tehát a szeretettel teljesen betöltjük a törtvényt” (Róm. 13,8.10)

„Mert az egész törvény ebben az egy igében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat” (Gal. 5,14).