Ige: Hogyan imádkozzunk testvéreinkért:

 „azért imádkozom, és könyörgök, hogy a ti Isten szerinti szeretetetek még jobban-jobban gyarapodjon, és bővölködjön Istenismeretben. Az Ő teljes, és igazi megismerésében, felismerésében, és megértésében, megtapasztalásában, és mindenféle észlelésben, és érzékelésben*(Fil. 1,9-10)

^*Az az Isten szerinti szeretet növekedjen bennetek, amely: „… hosszútűrő nagyon türelmes, amely haragos indulatot megfékez. Jóságos, kedves, szeretetre méltó. Az ilyen szeretet nem irigykedik, nem féltékeny, nem vetélkedik, nem verseng, nem lép fel vetélytársként. Ez a szeretet nem kérkedik, nem dicsekszik, nem henceg, nem fuvalkodik fel, nem is kevély, nem pöffeszkedik, nem gőgös, nem fújja fel magát. Nem illetlen, nem tapintatlan, nem viselkedik bántóan. Nem nagyravágyó, nem keresi a maga hasznát, a maga érdekeit, javát. Nem gerjed és nem lobban haragra, nem bőszül fel, nem válik ingerültté. Nem rója, és nem számítja fel, nem tartja számon a gonoszt, a rosszat, sérelmet, sőt nem is gondol rosszra. Nem örül, és nem örvendezik a hamisságnak, a gonoszságnak, igazságtalanságnak, istentelenségnek, de együtt örül, és örvendezik az igazsággal, mert örömét az igazság, a valóság, vagyis Isten igéjének győzelmében leli. Mindent elfedez, eltakar, csenddel elleplez, vagyis szó nélkül eltűr, türelmesen elvisel, elhallgat, magában tart. Mindent elhisz, és mindig bizakodik, és elvárva remél. Mindent eltűr, elvisel, elszenved, teher alatt marad, és kitartással tűr, mindenben állhatatos. A szeretet soha el nem fogy, el nem múlik, alább nem hagy, nem roskad össze, nem vall kudarcot, nem merül ki, és nem szűnik meg soha ” (I Kor. 13,4-7)

És az apostol kéri Istent: „…hogy Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus, a dicsőségnek Atyja adjon néktek bölcsességnek, és kijelentésnek kinyilatkoztatásnak, leleplezésnek Szellemét az Ő  maga megismerésében felismerésében, és megértésében. Vagyis annak a bölcsességnek és leleplezésnek Szellemét adja néktek, melyet az Ő megismerése nyújt. És világosítsa meg értelmetek szemeit, vagyis szellemi szemeteket, és gyújtson szellemetekben világosságot, hogy fénnyel teljenek meg szívetek szemei azért, hogy tudhassátok, és megérthessétek, hogy mi az Ő elhívásának az elváró reménysége, és mi az Ő öröksége, és az Ő dicsőségének a gazdagsága a szentekben. És milyen mérhetetlenül nagy az ő hatalma rajtunk, hívőkön…„(Eféz. 1,17-19).

De a Szent Szellem azt is kijelenti, hogy az ismeretben való gyarapodásnak mi a feltétele: „Hálát adok értetek Istennek mindenkor, azért a kegyelemért, amely nektek a Krisztus Jézusban adatott. Mert a vele való közösségben mindenben meggazdagodtatok, minden beszédben és minden ismeretben, amint a Krisztusról való bizonyságtétel megerősödött bennetek” (1 Kor. 1,4-6).

Hogy megítélhessétek, és el tudjátok dönteni és bírálni, hogy mi a rossz és mi a jó, mi a helyes, a lényeges, fontos. És az eltérő dolgokat meg tudjátok vizsgálni. Hogy legyetek napfény tiszták, egyértelműek, kifogástalanok, feddhetetlenek, minden hamisságtól mentesek és botlás nélkül valók. Megütközést nem keltők, meg nem botránkoztatók, vagyis: nem tévútra vezetők, nem eltévelyítők, olyanok, akikben senki meg nem botolhat, a Krisztusnak napjára*

^*Hiszen: „… ismered az ő akaratát, és meg tudod ítélni, mi a helyes, mert megtanultad a törvényből” (Róm. 2,18)

Mégpedig: „Krisztus törvényéből” (1 Kor. 9,21)

Ezért: „… ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes” (Róm. 12,2)

„Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen” (Eféz. 5,15)

„… mivelhogy levetkeztétek amaz ó embert, az ő cselekedeteivel együtt. És felöltöztétek az új embert, aki Teremtőjének képmására állandóan megújul, hogy egyre jobban megismerje őt” (Kol. 3,9-10)

Ezért: „Mindent vizsgáljatok meg; ami jó, azt megtartsátok! Mindentől, ami gonosznak látszik, őrizkedjetek!” (1 Thess. 5,21-22)

„Hogy legyetek feddhetetlenek és tiszták, romlatlanok, Istennek szeplőtlen, hibátlan gyermekei az elfordult és elvetemedett, elfajult nemzetség / nemzedék / közepette, kik között fényletek, és ragyogtok, mint csillagok e világon” (Fil. 2,15)

„Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak. Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes” (Mát. 5,45.48)

„Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg titeket mindenestől, teljes egészében; és a ti egész valótok, mind szellemetek, mind elmétek, mind testetek, azaz (szóma): egész lényetek teljes épségben, kifogástalanul, feddhetetlenül, hibátlanul őriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére. Hogy erősekké tegye a ti szíveteket, feddhetetlenekké a szentségben, a szent életben, a mi Istenünk és Atyánk színe előtt, amikor eljő a mi Urunk Jézus Krisztus minden ő szentjeivel egyetemben” (1 Thess. 5,23; 3,13)

Isten igéjének fényében kell mindent - önmagunkat is - megvizsgálni, hiszen a NAP-ról így vall Dávid: „Mert nap és pajzs az ÚR, kegyelmet és dicsőséget ad az Isten. Nem vonja meg javait az ÚR azoktól, akik feddhetetlenül élnek” (Zsolt. 84,12)

És: „Menedékem és pajzsom vagy te; igédben van az én reménységem” (Zsolt. 119,114).