Ige: Az Úr szabja meg az időket…

„Heródesnek, a Júdea királyának idejében élt vala egy Zakariás nevű pap. Az Abia rendjéből, vagyis osztályából. Az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, az Áron törzséből származott, és annak neve Erzsébet.

És mind a ketten igazak, azaz megigazultak valának az Isten előtt, és szentül éltek, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül, és tökéletesen jártak*(Luk. 1,5-6)

*Betartották az Úr parancsát, ahogy az Úr parancsolta: „Vigyázzatok azért, hogy úgy cselekedjetek, - tartsátok meg, és teljesítsétek azt úgy, - amint az Úr, a ti Istenetek parancsolta néktek; ne térjetek se jobbra, se balra. Mindig, és mindenben azon az úton járjatok, amelyet az Úr, a ti Istenetek parancsolt néktek, hogy éljetek, és jól legyen dolgotok, és hosszú ideig élhessetek, és lakhassatok a földön, amelyet bírni fogtok, amelyet birtokba vesztek” (5 Móz. 5,32-33).

 „És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddő, vagyis terméketlen, magtalan vala, és mind a ketten immár idős, élemedett, előrehaladott, hajlott korú emberek valának, akik életük alkonya felé jártak.

Lőn, történt pedig, hogy mikor ő rendjének, vagyis osztályának sorában papi szolgálatot végzett az Isten előtt,

A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, a szentélybe, hogy jó illatot gerjesszen, vagyis illatáldozatot mutasson be*(Luk. 1,7-9)

*Zakariás pap Isten igéjének kijelentése szerint: „… az Abia rendjéből való… pap…” (Luk.1,5)

 Volt, tehát Áron házából származott, ahogy erről a Krónikák könyve beszámol (1 Krón. 23.13)

 Áron fiai leszármazottainak „rendjeik” voltak, Dávid és Sádók osztotta el őket az ő tisztük szerint a szolgálatra: „Eloszták pedig őket sors által…. mert a szenthelynek fejedelmei és Istennek fejedelmei valának úgy az Eleázár, mint az Itamár fiai közül valók” (1 Krón. 24.5)

Eleázár és Itamár Áron fiai voltak. (2Móz.28,1).

És huszonnégy papi rendet alakítottak ki – a huszonnégy papi fejedelem szerint – ebből: „…Abija…a nyolcadik” (1 Krón. 24.10)  

Ebből a rendből származott Zakariás, és az ő tiszte, ahogy az Úr megparancsolta Áronnak: „Ez az ő hivatalos rendjük szolgálatukban, hogy bejárnának az Úr házába sorban, az ő atyjoknak Áronnak rendelése szerint, mint megparancsolta volt néki az Úr, Izráel Istene” (1 Krón. 24.19)

Tehát ők kiválasztottak voltak, akik az Isten házában szolgáltak a füstölő – az ige más helyén: illattételre való – oltár mellett (1 Krón. 6.49)

 A fentiekben leírtakból megtudjuk, hogy Zakariás Áron leszármazottja volt, az Ároni nemzetségből származott, és az ő felesége, Erzsébet, szintén. Zakariáson – mint felszentelten – a kenet olaja volt. / Lásd: 2 Móz.29,21 / A kenet olaja pedig a Szent Szellem előképe, tehát Zakariás a Szent szellem kenete alatt szolgált. Másképp nem is mehetett volna be az Úr jelenlétébe. Ezt a szolgálatot, amit ő végzett, már a mózesi törvények meghatározták, mint örökkévaló rendtartást Izrael népének. Már a szent sátorba illattételre való oltárt kellett tenni, ahogy az Úr megparancsolta, és azon minden reggel és este jó illatú füstölőszert kellett a főpapnak füstölögtetni. (2 Móz. 30).