Hadd legyek korlát, segítő kéz,
ki gyengét vezetve, előre néz,
sötétben lámpás legyen szavam,
megosztva mással minden javam,
lenne beszédem viharban fény,
számban szent Igéd élő remény,
sebzettnek gyógyír, betegnek bor,
mert annyi űzöttet termel e kor,
bár lennék vigasz, mosoly a szélben,
virágzó tavasz, derű a télben,
hazugok között igaz, mint szikla,
kialvó parázsból lobbanó szikra…
ám nézd meg, életem gyenge és üres,
éhező szívem csak egy dolgot keres,
hadd halljam hangod és láthassam arcod
mindig, ha hűséggel vívom a harcot,
míg Hozzád érkezem, Uram!
2014. november
6.
Guti Tünde
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.