„Olyan ez, mint mikor a drága olaj a fejről
lecsordul a szakállra, Áron szakállára, amely leér köntöse gallérjára.” (Zsolt
133,2) Ez a kenet nem egy cseppnyi olaj volt a homlokra kenve. Annyi olaj volt,
hogy lefolyt Áron fejéről a szakállára, és onnan a köntösére, majd a padlóra.
Amerre ment, olajnyomot hagyott maga után. Így ken fel az Isten! „Belemerít” a
Szent Szellem olajába. A nagyszerű igehirdetések, a hatalmas tömegek, a csodálatos
éneklés idővel puszta történetekké válnak, amelyekről könyvtárak mélyén
porosodó könyvekből olvashatunk, de van valami, ami tovább él: az Istennel
járásunk szépsége és jó illata nyomot hagy a világban: olajnyomokkal
jelölhetjük meg a múló éveinket a Földön, miközben a következő nemzedékeket az
Úr Jézus Krisztushoz vezetjük. Ez nekem sokkal jobban hangzik, mint bármilyen
méltatás egy márvány emléktáblán! Isten áldjon meg benneteket! REINHARD BONNKE
https://www.facebook.com/167788570054522/photos/a.170196299813749.1073741830.167788570054522/210611915772187/?type=1&permPage=1
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.