„És odahagyva és elhagyva Názáretet, elméne
letelepedett és lakozék a tengerparti Kapernaumban a Zebulon és Nafthali
határain, ezek vidékére költözött;
Hogy beteljesedjék, amit Ézsaiás próféta mondott, így
szólván:
Zebulonnak földje és Naftalinak földje, a tenger felé,
a tenger menti út, a Jordánon túl, a túlsó parton, a pogányok, vagyis a
nemzetek Galileája,
A nép, amely sötétségben*
ül vala, láta nagy világosságot, nagy fényt, és akik a halálnak földében és
országában, és árnyékában ülnek és laknak vala, azoknak világosság támada, és
fény virradt rájuk” (Mát. 4,13-16)
[Más fordítás: a sötétségben lakó nép nagy fényt látott, s
a halál országában és árnyékában lakók felett fény ragyogott fel!]**
*Sötétség (szkotosz): 1) sötétség, homályosság; 2) vakság; 3) szédülés; 4)
tudatlanság; titokzatosság; gyűjtőfogalma mindannak, ami démoni.
**És beteljesült az Ézsaiás prófétán keresztül
hangzó ígéret: „De nem lesz, nem marad mindig
sötétség ott, ahol most szorongatás, és elnyomás van. Először
megalázta Zebulon és Nafthali földjét, de azután megdicsőíti a
tenger útját, a tenger felé vivő utat, a Jordán túlsó partját,
vagyis a Jordánon túli részt, és a pogányok határát, a
pogányok területét. A nép, amely sötétségben jár vala, lát nagy
világosságot; akik lakoznak a halál árnyékának földében, fény és
világosság ragyog fel fölöttük! (Ésa.
9,1-2)
Az Evangélium kijelentése a megjelent világosságról: „Kezdetben már vala
az Ige és
az Ige vala az Istenben, és Isten
maga vala az Ige. Ő kezdetben, az Istenben vala. Őbenne vala az örökélet,
és az örökélet vala az emberek
világossága, és fénye. És a világosság, a fény a
sötétségben fénylik, világít, felragyog, tündöklik,
de a sötétség nem fogadta be azt, mert
nem fogta fel, nem ismerte meg, de fel
nem tartóztathatta, nem tudta megragadni, hatalmába
keríteni, elfoglalni, fogva tartani. A sötétség nem tudott erőszakkal úrrá
lenni a világosság fölött” (Ján. 1,1-2.4-5)
Mert: „Az igazi világosság eljött volt már a világba, és az
ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden e világra
jövő embert. Ő jött el a világba. A világban volt és a
világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt” (Ján. 1,9-10)
Dávid
megvallása Istennek: „Mert nálad van az örökéletnek
forrása; a te világosságod, a Te fényed által látunk világosságot” (Zsolt. 36,10)
„Mert te
gyújtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én
sötétségemet
(Más fordítás: Mert te gyújtasz nekem mécsest Uram, fénysugarat
ad nekem Istenem a sötétségben)” (Zsolt.
18,29)
Mert: „Az igazakra, a
becsületesekre világosság
fénylik és ragyog a
sötétben is: attól, aki irgalmas, kegyelmes és igaz” (Zsolt. 112,4)
És: „Világosság támad fel, és fényözön árad az igazra,
és az egyenes, a tiszta szívűekre öröm” (Zsolt. 97.11).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.