Ige: Az Evangélium

„Tudtotokra adom pedig atyámfiai, hogy az az Evangélium, vagyis örömhír, melyet én hirdettem, nem ember szerint való, és nem embertől származik.

Mert én sem embertől vettem azt, sem nem tanítottak arra, hanem a Jézus Krisztus kijelentése, kinyilatkoztatása által*(Gal. 1,11-12)

*Az apostol megvallása: „Mert én az Úrtól vettem, amit át is adtam néktek…” (1Kor. 11,23)

 Mert: „Nekünk ...az Isten kijelentette az ő Szelleme által: Mert a bennünk élő Szellem mindent kutat, vizsgál, tanulmányoz, még Isten igazi lényegét is.” (1 Kor. 2,10)

„Ezért vagyok én, Pál, a Krisztusnak foglya ti érettetek, a pogányokért. Ha ugyan hallottátok Isten kegyelmének rendelkezését, melyet nékem adott a ti érdeketekben. Hogy tudniillik kijelentés útján ismertette meg velem a titkot, a szerint, amint az elébb megírám röviden, Melynek olvasásából megérthetitek, hogy micsoda az én értelmem a Krisztus titka felől; Amely egyéb időkben meg nem ismertettetett az emberek fiaival úgy, ahogy most kijelentetett az Ő szent apostolainak és prófétáinak a Szellem által” (Eféz. 3,1-5).

„Ezt pedig azért mondom, hogy valaki titeket rá ne szedjen, és félre ne vezessen, meg ne tévesszen, meg ne csaljon hitető, meggyőzőnek / valószínűnek tűnő beszéddel, és hamis következtetésekkel” (Kol. 2,4).

Mert az Úr: „Az által, hogy eltörölte a parancsolatokban a követelményeivel, rendelkezéseivel ellenünk szóló, és tételekbe foglalt kézírást, az adóslevelet, amely ellenünkre volt nekünk, és amely vádolt minket, és azt eltette, eltávolította, eltolta az útból, odaszegezvén azt a keresztfára, vagyis a kínoszlopra.”  És ez által: Lefegyverezte a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta. És a legyőzött hatalmakat diadalmenetben tette közszemlére, így legyőzöttekként a győztes nép előtt „mutogatta”, vagyis megcsúfolta. Nyilvánosan kipellengérezte, megszégyenítette, diadalmaskodott rajtuk, diadalt vett fölöttük, és legyőzte, leigázta őket, s ennek nyílt jelét is adta. Győztes hadvezérként, mint legyőzötteket diadalmenetben felvonultatta” (Kol. 2,14-15).

Így: Most megszabadultunk, és felszabadultunk a törvénytől, vagyis a törvény hatálya alól minekutána meghaltunk arra nézve, amely által lekötve tartattunk, ami fogva tartott bennünket, hogy szolgáljunk a Szellemnek újságában és nem a betű óságában. S ezért új Szellemben szolgálunk, nem az Írás elavult régi betűvilágában (Róm. 7,6).

„Hogy miképpen uralkodott, és uralomra jutott a bűn, azaz a céltévesztés a halálra, azaz halált hozva azonképpen a kegyelem is uralkodjék megigazulás által az örök életre, a természetfeletti életre; az életnek egy más létezési formájára, a mi Urunk Jézus Krisztus által (Róm. 5,21)

„Mert a bűn zsoldja halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban” (Róm. 6,23).

Hát: Annakokáért a szabadságban, melyre minket Krisztus megszabadított, álljatok meg tehát szilárdan, és ne kötelezzétek meg ismét magatokat szolgaságnak igájával, és ne engedjétek magatokat újra szolgaságnak igájába fogni” (Gal. 5,1).