2014. március 14.

Reinhard Bonnke: Az ember útjai

Az életben mi magunk tesszük tekervényes labirintussá az útjainkat, amelyek sehova se vezetnek, terelőutakkal, vargabetűkkel, kanyargásokkal, míg a végén már magunk sem tudjuk, hol vagyunk. Az Úr azonban tudja, hol talál meg minket, és soha nem téveszti a nyomunkat. Mi útakadályokat emelünk, de ő tudja, hogyan kerülje ki azokat. Az Éden kertjében Isten így hívta Ádámot: „Hol vagy?” (1Mózes 3,9), és bár Ádám nem mondta meg, hova rejtőzött el, azért Istennek nem okozott gondot megtalálni őt. Jézus azért jött, hogy megkeressen minket ebben a labirintusban, és üdvözítsen minket: nem csak egyetlen napra, egy hétre vagy egy hónapra, hanem „örökre” (Zsidók 7,25). Ő az „örök üdvösség szerzője”, kezében biztonságban vagyunk. REINHARD BONNKE

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.