Az életben mi magunk tesszük
tekervényes labirintussá az útjainkat, amelyek sehova se vezetnek,
terelőutakkal, vargabetűkkel, kanyargásokkal, míg a végén már magunk sem
tudjuk, hol vagyunk. Az Úr azonban tudja, hol talál meg minket, és soha nem
téveszti a nyomunkat. Mi útakadályokat emelünk, de ő tudja, hogyan kerülje ki
azokat. Az Éden kertjében Isten így hívta Ádámot: „Hol vagy?” (1Mózes 3,9), és
bár Ádám nem mondta meg, hova rejtőzött el, azért Istennek nem okozott gondot
megtalálni őt. Jézus azért jött, hogy megkeressen minket ebben a labirintusban,
és üdvözítsen minket: nem csak egyetlen napra, egy hétre vagy egy hónapra,
hanem „örökre” (Zsidók 7,25). Ő az „örök üdvösség szerzője”, kezében
biztonságban vagyunk. REINHARD BONNKE

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.