Ef 6,14-15 Állj meg azért...
a békesség evangéliumával készülj fel, és így vedd fel a sarudat a lábaidra
(hogy szembe szállj az ellenséggel szilárd lábakon, stabilan, gyors reflexekkel
és készen, amit a jó hír eredményez. Amplified ford.)
Előkészület. Ha éppen
szellemi csatába indulsz, ez az a szó, amit nem szabad elfelejtened. A legtöbb
hívő nem fordít erre kellő gondot. Nem készítik fel magukat előre.
Játszadoznak, amíg az ördög első csapása el nem éri őket. Akkor riadnak fel, és
próbálnak harcolni Isten Igéjével... de rendszerint veszítenek.
Ugyanezt tettem, amíg az Úr
nem figyelmeztetett. Korábban az összejöveteleim kezdetéig vártam arra, hogy
imádkozzam azok sikeréért. Ahogy a sátán ezeket megtámadta egyféleképpen, én
harcoltam vele. De aztán ő másképp próbálkozott, más területen, s akkor ott
harcoltam vele.
Egy nap azonban az Úr
megmutatta nekem: ha az utolsó pillanatig várok arra, hogy felkészült legyek a
harcra, akkor ezzel időt adok a sátánnak, hogy felépítse tervét ellenem. Így
újra és újra csatát veszítettem. Ekkor az Úr olyat mondott nekem, amit soha nem
felejtek el! Azt mondta: „ha a rendőrség Al Caponét akkor kapja el Chichagoban,
amikor még piti bűnöző volt, akkor nem sok erőfeszítésre lett volna szükség. De
addig vártak, míg nagystílű bűnöző lett, és komoly hátteret épített ki magának.
Ekkor már egy egész hadsereg kellett a letartóztatásához.”
Amikor ezt hallottam,
elhatároztam, hogy sohasem fog az ördög lecsapni rám felkészületlenül. Az
összejöveteleim előtt már hetekkel elkezdtem imádkozni, szellemben
előkészítettem a terepet, jóval azelőtt, hogy elkezdődtek. Ahelyett, hogy
engedtem volna a sátán erőit lövészárkot ásni, kihajítottam őket, mielőtt a
lábukat megvethették. S amikor ezt tettem, több győzelmet arattam, mint valaha.
Ne engedd, hogy az ördög
rajtad üssön fegyvertelenül. Készítsd fel magad, kezdj el imádkozni, és a hit
szavát szólni a családoddal, a vállalkozásoddal, munkáddal, gyülekezeteddel
kapcsolatban. És készülj fel a békesség evangéliumával, és így vedd fel a
saruidat. Ha ekkor a sátán bajkeverőként megjelenik, te már fel leszel
készülve, és ki tudod űzni őt a városból.
Fordította: Orbán Tibor
Kenneth Copeland Ministry
engedélyével készült ford.
Olvasásra javasolt Ige:
1Sámuel 17,12-51.
1Sám 17:12 És Dávid, Júda
[városából], Bethlehemből való amaz Efratita embernek volt a fia, akit Isainak
hívtak, akinek nyolc fia volt, és e férfiú a Saul idejében vén ember vala,
emberek közt [korban] előhaladt.
1Sám 17:13 És Isainak három
idősebbik fia Saullal elment a háborúba. Az ő három fiának pedig, akik a
háborúba menének, [ezek] valának neveik: az idősebbik Eliáb, a második Abinádáb
és a harmadik Samma.
1Sám 17:14 És Dávid volt a
legkisebbik. Mikor pedig a három idősebb elment Saul után:
1Sám 17:15 Dávid elméne és
visszatére Saultól, hogy atyjának juhait őrizze Bethlehemben.
1Sám 17:16 A Filiszteus pedig
előjön vala reggel és estve, és kiáll vala negyven napon át.
1Sám 17:17 És monda Isai az ő
fiának, Dávidnak: Vedd testvéreid számára ezt az efa pergelt búzát és ezt a tíz
kenyeret, és sietve vidd el a táborba testvéreidhez.
1Sám 17:18 Ezt a tíz sajtot
pedig vidd el az ezredesnek, és látogasd meg testvéreidet, hogy jól vannak-é,
és hozz tőlük jelt.
1Sám 17:19 Saul pedig azokkal
együtt és az egész Izráel az Elah völgyében valának, hogy harcolnának a
Filiszteusok ellen.
1Sám 17:20 Felkele azért
Dávid korán reggel, és a nyájat egy pásztorra bízván, felvette a [terhet] és
elment, amint meghagyta néki Isai; és eljutott a tábor kerítéséhez; a sereg
pedig, mely kivonult csatarendben, hadi zajt támasztott.
1Sám 17:21 És csatarendbe
állának Izráel és a Filiszteusok, csatarend, csatarend ellen.
1Sám 17:22 Akkor Dávid
rábízta a holmit arra, aki a hadi szerszámokat őrzi, és elfuta a harctérre és
odaérve, kérdezősködék testvéreinek állapota felől.
1Sám 17:23 És míg ő beszélt
velök, ímé a bajnok férfi, a Góliáth nevű Filiszteus, aki Gáthból való volt,
előjöve a Filiszteusok csatarendei közül, és most is hasonlóképpen beszél vala;
és meghallá [ezt] Dávid.
1Sám 17:24 Az Izráeliták
pedig, mikor látták azt a férfit, mindnyájan elfutának előle, és igen félnek
vala.
1Sám 17:25 És mondának az
Izráeliták: Láttátok-é azt a férfit, aki feljöve? Mert azért jött ki, hogy
gyalázattal illesse Izráelt. Ha valaki megölné őt, nagy gazdagsággal
ajándékozná meg a király, leányát is néki adná, és atyjának házát szabaddá
tenné Izráelben.
1Sám 17:26 És szóla Dávid
azoknak az embereknek, akik ott állának vele, mondván: Mi történik azzal, aki
megöli ezt a Filiszteust, és elveszi a gyalázatot Izráelről? Mert kicsoda ez a
körülmetéletlen Filiszteus, hogy gyalázattal illeti az élő Istennek seregét?!
1Sám 17:27 A nép pedig e
beszéd szerint felele néki, mondván: Ez történik azzal az emberrel, aki megöli
őt.
1Sám 17:28 És meghallá Eliáb
az ő nagyobbik testvére, hogy az emberekkel beszéle; és nagyon megharaguvék
Eliáb Dávidra, és monda: Miért jöttél ide, és kire bíztad azt a néhány juhot,
amely a pusztában van? Ismerem vakmerőségedet és szívednek álnokságát, hogy
csak azért jöttél ide, hogy megnézd az ütközetet!
1Sám 17:29 Dávid pedig felele:
Ugyan mit cselekedtem én most? hiszen csak szóbeszéd volt ez.
1Sám 17:30 És elfordula tőle
egy másikhoz, és ugyan úgy szóla, [mint korábban], és a nép is az előbbi beszéd
szerint válaszola néki.
1Sám 17:31 És mikor
meghallották azokat a szavakat, amelyeket Dávid szóla, megmondák Saulnak, ki
magához hívatá őt.
1Sám 17:32 És monda Dávid
Saulnak: Senki se csüggedjen el e miatt; elmegy a te szolgád és megvív ezzel a
Filiszteussal.
1Sám 17:33 Saul pedig monda
Dávidnak: Nem mehetsz te e Filiszteus ellen, hogy vele megvívj, mert te gyermek
vagy, ő pedig ifjúságától fogva hadakozó férfi vala.
1Sám 17:34 És felele Dávid
Saulnak: Pásztor volt a te szolgád, atyjának juhai mellett; és ha eljött az
oroszlán és a medve, és elragadott egy bárányt a nyáj közül:
1Sám 17:35 Elmentem utána és
levágtam, és kiszabadítám szájából; ha pedig ellenem támadott: megragadtam
szakálánál fogva, és levágtam és megöltem őt.
1Sám 17:36 A te szolgád mind
az oroszlánt, mind a medvét megölte: Úgy lesz azért e körülmetéletlen Filiszteus
is, mint azok közül egy, mert gyalázattal illeté az élő Istennek seregét.
1Sám 17:37 És monda Dávid: Az
Úr, aki megszabadított engem az oroszlánnak és a medvének kezéből, meg fog
szabadítani engem e Filiszteusnak kezéből is. Akkor monda Saul Dávidnak: Eredj
el, és az Úr legyen veled!
1Sám 17:38 És felöltözteté
Saul Dávidot a maga harci ruhájába; rézsisakot tett a fejére, és felöltözteté
őt páncélba.
1Sám 17:39 Akkor Dávid
felköté kardját harci ruhája fölé, és járni akart, mert még nem próbálta. És monda
Dávid Saulnak: Nem bírok ezekben járni, mert még nem próbáltam; és leveté
azokat Dávid magáról.
1Sám 17:40 És kezébe vette
botját, és kiválasztván magának a patakból öt síma kövecskét, eltevé azokat
pásztori szerszámába, mely vele volt, tudniillik tarisznyájába, és
parittyájával kezében közeledék a Filiszteushoz.
1Sám 17:41 Akkor elindult a
Filiszteus is, és Dávidhoz közeledék, az az ember pedig, aki a paizsát
hordozza, előtte vala.
1Sám 17:42 Mikor pedig oda
tekinte a Filiszteus, és meglátta Dávidot, megvetette őt, mert ifjú volt és
piros, egyszersmind szép tekintetű.
1Sám 17:43 És monda a
Filiszteus Dávidnak: Eb vagyok-é én, hogy te bottal jössz reám? És szidalmazá a
Filiszteus Dávidot Istenével [együtt].
1Sám 17:44 Monda továbbá a
Filiszteus Dávidnak: Jöjj ide hozzám, hogy testedet az égi madaraknak és a
mezei vadaknak adjam.
1Sám 17:45 Dávid pedig monda
a Filiszteusnak: Te karddal, dárdával és paizszsal jössz ellenem, én pedig a
Seregek Urának, Izráel seregei Istenének nevében megyek ellened, akit te
gyalázattal illetél.
1Sám 17:46 A mai napon
kezembe ad téged az Úr, és megöllek téged, és fejedet levágom rólad. A
Filiszteusok seregének tetemét pedig az égi madaraknak és a mezei vadaknak
fogom adni a mai napon, hogy tudja meg az egész föld, hogy van Izráelnek
Istene.
1Sám 17:47 És tudja meg ez az
egész sokaság, hogy nem kard által és nem dárda által tart meg az Úr, mert az
Úré a had, és ő titeket kezünkbe fog adni.
1Sám 17:48 És mikor a
Filiszteus felkészült, és elindult, és Dávid felé közeledék: Dávid is sietett
és futott a viadalra a Filiszteus elé.
1Sám 17:49 És Dávid benyúlt
kezével a tarisznyába és kivett onnan egy követ, és elhajítván, homlokán
találta a Filiszteust, úgy, hogy a kő homlokába mélyede, és arccal a földre
esék.
1Sám 17:50 Így Dávid erősebb
volt a Filiszteusnál, parittyával és kővel. És levágta a Filiszteust és megölte
őt, pedig kard nem is vala a Dávid kezében.
1Sám 17:51 És oda futott
Dávid, és reá állott a Filiszteusra, és vevé annak kardját, kirántotta
hüvelyéből, és megölé őt, és fejét azzal levágta. A Filiszteusok pedig amint
meglátták, hogy az ő hősük meghalt, megfutamodának.
http://mindenlehetseges.shp.hu/hpc/web.php?a=mindenlehetseges&o=hirlevel_copeland:_uzd_ki_a_varosbol
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.