"Legyetek azért tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok tökéletes"
(Mt 5,48).
Ezekben a versekben arra buzdít Urunk, hogy legyünk
nemeslelkűek az emberek iránt. Szellemi életedben ne vezessenek természetes
vonzódásaid. Minden emberben van rokonszenv és ellenszenv, az egyik embert
szívleljük, a másikat nem. De ezeket a rokon- és ellenszenveket nem hagyhatjuk
uralkodni szellemi életünkben. "Ha a világosságban járunk, amint Ő maga a
világosságban van" (1Jn 1,7), Isten olyan emberekkel is közösségbe hoz,
akikkel nem rokonszenvezünk.
Urunk nem a jó embert vagy a jó keresztyént állítja elénk
példaként, hanem magát Istent. "Legyetek azért tökéletesek, mint a ti
mennyei Atyátok tökéletes" - mutasd meg a másiknak, amit Isten mutatott
neked. Isten sok alkalmat ad nekünk arra, hogy bebizonyítsuk a mindennapi életben,
vajon olyan tökéletesek vagyunk-e, mint mennyei Atyánk? Tanítványnak lenni azt
jelenti: teljesen azonosítjuk magunkat Istennek mások iránti érdeklődésével.
"Szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket" (Jn 13,34).
A keresztyén jellem nem a jó cselekedetekben mutatkozik meg,
hanem az Istenhez való hasonlóságban. Ha Isten Szelleme belsőleg átformált,
akkor isteni jellemvonások mutatkoznak életedben, nem pedig jó emberi
tulajdonságok. Az Istentől való élet úgy jut bennünk kifejezésre, mint Isten
élete, nem mint olyan emberi élet, amely megpróbál isteni lenni. A keresztyén
embernek az a titka, hogy Isten kegyelme által a természetfeletti természetessé
lett benne. Ez a megtapasztalás az élet gyakorlati apróságaiban mutatkozik meg,
nemcsak azokban az időkben, amikor zavartalan közösségben vagyok Istennel.
Amikor belekerülünk az élet nehézségeibe, csodálkozva vesszük észre, hogy van
erőnk azok közepette is egyensúlyban maradni.
Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c.
könyvéből
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.