2012. január 18.

Kenneth Copeland: Bízd Istenre



És külde Elizeus követeket őhozzá, mondván: Menj el és fürödj meg hétszer a Jordánban, és megújul a te tested, és megtisztulsz. Akkor megharaguvék Naámán. (2Királyok  5,10-11)

Olyan sokszor maradunk le arról, amit Isten akar tenni értünk, egyszerűen azért, mert nem úgy teszi, ahogy azt mi gondoljuk. Például kitaláljuk, hogy miként fog meggyógyítani bennünket. Azt gondoljuk, hogy elküld majd valami híres prédikátort, aki imádkozik értünk, és az Úr hatalmas ereje ledönt a lábunkról. Ha nem így történik, akkor ellankadunk a hitünkben, és ezzel megakadályozzuk, hogy az Úr elvégezze, amit szeretne.

Ezt tette Naámán is. Elment Elizeushoz, és előre elképzelte, hogy milyen módon fog meggyógyulni. Amikor az nem történt meg, akkor a Biblia szerint nagy haraggal elment.
Elizeus egy egyszerű dolgot mondott neki: fürödjön meg hétszer a Jordánban, és meggyógyul. Naámán meg tudta volna ezt tenni. De nem így képzelte el a gyógyulását. Azt gondolta, hogy Elizeus segítségül fogja hívni az Úr nevét, és ráteszi a kezét.

Naámán elviharzott, és le is maradt volna a gyógyulásról, ha az egyik szolgája nem beszéli rá, hogy próbálja ki, amit Elizeus mondott.

Én is ilyen voltam. Annyira vágytam a különleges megtapasztalásokra Istentől, hogy lemaradtam azokról a megtapasztalásokról, amelyeket Isten tervezett. Amikor ezt felismertem, akkor nem kerestem tovább az érzéseket és a különleges megnyilvánulásokat, hanem egyszerűen elhittem, hogy Isten megtartja a Szavát.

Emlékszem, egyszer, amikor nagyon fájt a bokám, elmentem egy istentiszteletre. Annyira fájt, hogy még a lapockámban is éreztem. De elvárással mentem el arra az alkalomra, hittem, hogy Isten meggyógyít.

A dicséret alatt nem foglalkoztam a fájdalommal, csak énekeltem, és dicsértem Istent a többiekkel együtt. Amikor elkezdődött a prédikáció, fogtam a bibliámat, és elmélyedtem az Igében. Az alkalom alatt meg is gyógyultam. Nem tudtam, mikor történt. Nem éreztem semmit. Nem volt tűzijáték. Nem is vettem észre, hogy meggyógyultam, csak az istentisztelet után. Kifelé menet arra gondoltam, "dicsőség Istennek, nem fáj a lábam".

Ne engedd, hogy a saját elképzeléseid Isten útjairól megfosszanak a gyógyulástól, szabadulástól vagy a bővölködéstől! Csak bízz meg Benne, és hagyd, hogy úgy munkálkodjon, ahogy szeretne! Hatalmas dolgokat fog elvégezni benned!
Igei olvasmány: 2Királyok 5,1-14

Kenneth Copeland

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.