„És miközben a zsidók
jelt [csodajeleket] kívánnak, a
görögök [hellének, vagyis pogányok]
pedig bölcsességet keresnek, [követelnek].
mi [pedig] a megfeszített [oszlopra feszített] Krisztust hirdetjük, [prédikáljuk]. Aki a zsidóknak ugyan megütközés, [(szkandalon) tőr, kelepce, sértő, bántó dolog, botlás köve]
a pogányoknak [nemzeteknek] pedig
bolondság, [balgaság; oktalanság] . de maguknak, az elhívottaknak, [hivatalosoknak] zsidóknak és görögöknek
[helléneknek, vagyis pogányoknak]
egyaránt, [Krisztus] az Isten ereje
[hatalma; hatóereje] és az Isten
bölcsessége” (1Kor. 1,22-24)
Azt a Krisztust: „Akiben van a bölcsességnek és
ismeretnek [és a tudománynak; (gnószisz):
megismerés, ismeret, tudás.(főként a
kinyilatkoztatásból származó tudás)] minden kincse elrejtve. [(apokrüphosz): Benne rejlik a bölcsesség rejtett, titkos (a természeti
embernek hozzáférhetetlen) kincsei]” (Kol. 2,3)
És Ő, vagyis: …[Krisztus]
az Isten ereje [hatalma;
hatóereje] és az Isten bölcsessége.
Mert Ő adatott nékünk: „…bölcsességül …Istentől, [rendeléséből]
és igazságul [megigazulásunkká] szentségül [megszentelődésünkké] és váltságul: [váltság általi
szabadításul]” (1Kor. 1,24.30)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.