2012. január 8.

Ige: A haragról


 „Ám haragudjatok (ha haragusztok is), de ne vétkezzetek: a nap le ne menjen a ti haragotokon; Se pedig az ördögnek (diabolosz: vádló, rágalmazó) ne adjatok helyet” (Eféz. 4,26-27).

Azért (tanuljátok meg tehát), szeretett atyámfiai (testvéreim), legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra. Mert ember haragja Isten igazságát nem munkálja (nem szolgálja)” (Jak. 1,19-20).

Hát: „Ne légy hirtelen a szellemedben a haragra (ne bosszankodj föl szellemedben hirtelen); mert a harag (és a bosszankodás) a bolondok (hitetlenek, vagyis Isten nélkül élők) kebelében nyugszik (ostobák szívében tanyázik)” (Préd. 7,9).

És aki tartogatja haragját, a harag gyűlöletet szül. Tehát: „Aki gyűlöli az ő atyjafiát (testvérét), mind embergyilkos az: és tudjátok, hogy egy embergyilkosnak sincs örök élete, ami megmaradhatna ő benne” (1 Ján. 3,15).

Mert az ilyenekben az ördög természete van, aki emberölő (embergyilkos) volt kezdettől fogva: „Ti az ördög atyától valók vagytok (származtok), és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő (embergyilkos) volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja” (Ján. 8,44).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.