"Visszamentek, és megérkeztek Mózeshez, Áronhoz és Izráel fiainak egész
közösségéhez a Párán-pusztába, Kádésba.
Beszámoltak nekik meg az egész közösségnek, és megmutatták nekik a föld gyümölcsét is.
Elbeszélésükben ezt mondták: Elmentünk arra a földre, ahová küldtél bennünket. Valóban tejjel és mézzel folyó föld az, ilyen a gyümölcse!
De erős nép lakik azon a földön, a városok erődítményei igen nagyok, és még Anák ivadékait is láttuk ott!
A Délvidéken Amálék lakik, a hegyvidéken a hettiták, jebúsziak és emóriak laknak, a tenger és a Jordán partján pedig kánaániak laknak.
Beszámoltak nekik meg az egész közösségnek, és megmutatták nekik a föld gyümölcsét is.
Elbeszélésükben ezt mondták: Elmentünk arra a földre, ahová küldtél bennünket. Valóban tejjel és mézzel folyó föld az, ilyen a gyümölcse!
De erős nép lakik azon a földön, a városok erődítményei igen nagyok, és még Anák ivadékait is láttuk ott!
A Délvidéken Amálék lakik, a hegyvidéken a hettiták, jebúsziak és emóriak laknak, a tenger és a Jordán partján pedig kánaániak laknak.
Bár Káléb csitította a Mózessel szembeforduló népet, és ezt mondta: Bátran fölmehetünk és elfoglalhatjuk, mert meg tudunk birkózni vele, de azok a férfiak, akik vele mentek, ezt mondták: Nem tudunk az ellen a nép ellen menni, mert erősebb nálunk.
És rossz hírét terjesztették Izráel fiai között annak a földnek, amelyet kikémleltek, mert ezt mondták: Az a föld, amelyet bejártunk és kikémleltünk, olyan föld, amely megemészti lakosait!
A nép pedig, amelyet ott láttunk, csupa szálas emberekből áll.
Sőt láttunk ott óriásokat is, Anák óriás fiait. Olyannak láttuk magunkat, mint a sáskák, és ők is úgy néztek ránk."
Mózes 4. könyve 13: 26-33
"Csak az ÚR ellen ne lázadjatok, és ne féljetek a föld népétől, mert megesszük őket. Tőlük eltávozott oltalmuk, de az ÚR velünk van! Ne féljetek tőlük!"
Mózes 4. könyve 14: 9
Istenünk különös módon vezet bennünket.
Megajándékoz ígéretével, majd bátorít, hogy hit által induljunk el a beteljesedés felé. Isten ígéretei szinte mindig rendkívüliek.
Az oda vezető út is rendkívüli.
Emberileg elérni lehetetlen.
Az ígéret mégis elérhető, mert annak útja és a beteljesedés módja is az ő kezében van.
Amíg a hívő tekintetét Istenen tartja, bízik benne, nem riadozik, a félelmes akadályok semmivé lesznek.
És a hívő képes elérni az Istentől kapott áldásörökséget.
Ha azonban leveszi szemét Uráról, és a veszélyeztető erőket mérlegeli, rátör a félelem, a pánik: "Hogy bírok ezekkel a hatalmas erőkkel?
Sokkal nagyobbak, mint én, olyan vagyok azok között, mint a szöcske" - és ez a megrémült ember ontja magából a kétkedést, és félelme átragad másokra is, és igen nagy kárt tesz a hívők közösségében.
Látnunk kell, hogy a kételkedés Isten előző tetteinek, csodáinak a figyelmen kívül hagyásából fakad.
Amikor nem figyelünk arra, hogy mit tett értünk az előző időkben, és úgy gondolkodunk, mint akik teljesen kiszolgáltatottak, akkor eluralkodik rajtunk a pánik. Az aggódás fontos gyógyszere a 103. zsoltár, mely a 2. versében felhívja a figyelmünket: "...ne feledd el, mennyi jót tett veled!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.