A nap gondolata:

 Ne vesztegessétek az időt, tegyetek jót, sok jót, soha nem bánjátok meg. (Don Bosco)

Napi Ige és gondolat

 Mert nincs oly rejtett dolog, a mi napfényre ne jőne; és oly titok, ami ki ne tudódnék. Amit néktek a sötétben mondok, a világosságban mondjátok; és a mit fülbe súgva hallotok, a háztetőkről hirdessétek. (Máté 10:26-27.)

Mai korunk a hatékonyságban hisz. A kiderült dolgok erejétől fél. Pedig a dolgok önmagukban hordják igazságukat vagy hamisságukat. Sokszor kicsúszik a számon bolond szó vagy olyan beszéd, amit azonnal megbánok, de ez a szó is én vagyok. Ez a szó is hat. És ezekről a szavakról sem mondhatom, hogy nem számít, mert csak a családom hallotta. A szívem mélye ömlött ki és ebből jött az átok, ha éppen áldást nem sikerült osztanom. Nem arra kell tehát törekednünk, hogy szépen kozmetikázott szavakkal kiálljunk a háztetőkre, hanem arra, hogy a szívünkben áldás legyen, mert akkor a szavunk is jót ad tovább.

Aránytalan, összevissza fecsegő korunkban érdemes megfontolnunk, hogy minden szavunk ható erő. A szívünk mélységét adja át. Az áldás a görög nyelvben jó szót jelent. Áldani annyi, mint jót mondani. Ha jót mondunk, áldást osztunk akár a háztetőről, akár suttogva. Ilyen áldással áldjon meg minket Isten! (Fekete Ágnes)

Gyülekezet: Jézus, Leborulok.wmv

Kubinyi Károly (Az utolsó Ádám)

Morzsák az élet kenyeréből Összegyűjtötte: Vida Sándor

Míg a bűnt szereted, titkos kapcsolat van közted és a sátán között.
 

Napi gondolat

Remélem, mindig lesz bennem annyi szilárdság és erény, hogy megtartsam azt, amit minden titulus közül a leginkább irigylésre méltónak tartok, a Becsületes ember címet. (George Washington)

Halogatod azt a hitlépést?

"Egy másikhoz pedig így szólt: "Kövess engem!" De ő ezt kérte: "Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek, és eltemessem apámat." Jézus így válaszolt neki: "Hadd temessék el a halottak a halottaikat, te pedig menj el, és hirdesd az Isten országát!" "(Lukács 9: 59-60)

Jézus arról beszél, hogy arra hívott el bennünket, hogy rá figyeljünk és ne a törvényekre és a parancsolatokra.

Ez persze nem azt akarja mondani, hogy a törvény és a parancsolatok nem fontosak. Sőt, kijelenti, hogy azért jött, hogy a törvény minden egyes pontját betöltse (Máté 5:17-20). Jézus szerint a legnagyobb parancsolat Istent a lényünk minden cseppjével szeretni, és az embertársainkat ugyanannyira szeretni mint önmagunkat (Máté 22:34-40).

Jézus nem akarja, ha a törvényeket kifogásnak használjuk vele szemben. A mai igeversben a tanítvány érthetőnek tűnő kéréssel áll elő: „Hadd menjek eltemetni az apámat.” Jézus azonban, aki nagyon jól belelát az emberi természetünkbe érti, hogy a tanítvány ezt csak halogatásból mondja. Valójában a szavai azt jelentik: „Engedj, hadd menjek megtenni, amit tennem kellene, aztán majd követni foglak.”

Mi milyen gyakran mondjuk, hogy ezt vagy azt meg kell tennünk, mielőtt arra kerül a sor, amit Jézus kér tőlünk? Jézus itt arra mutat rá, hogy neki kell lennie az elsődlegesnek az életünkben minden és mindenki előtt: „Ha valaki hozzám jön, de nem gyűlöli meg (görög szöveg szerint: elém helyezi) apját, anyját, feleségét, gyermekeit, testvéreit, sőt még a saját lelkét is, nem lehet az én tanítványom.” (Lukács 14:26)

Itt a szív mélyén lévő hűségről beszél, nem pedig a szeretteink elhagyásáról. Gondolj kicsit Péterre, ahogy a kezét melengeti a tűznél mielőtt a kakas megszólalna. Vajon Jézus mellett vagy önmaga mellett fog dönteni? Minden egyes nap, minden egyes dologban amit teszünk, ugyanez a választás áll előttünk.

Lehet, hogy Jézus szavai logikátlannak tűnnek, Oswald Chambers azonban úgy véli, sosem szabad az ilyen parancsokat külön értelmezni attól, aki adta őket, az Isten Fiától. Jézusnak joga és hatalma van arra, hogy ilyen hűséget kérjen tőlünk.

Gondolkozz inkább így: Jézus követése által töltjük be a törvényt és a parancsolatokat. Amikor őt követjük, tudjuk hogy a helyes dolgot tesszük, attól függetlenül, hogy mások mit gondolnak róla, vagy hogy mi magunk mennyire az elképzeléseinkkel ellentétesnek tartjuk.

Van valami, amit Jézus kért tőled, de te halogatod azt a hitbeli lépést? Amikor Jézus megítél téged, akkor nem elítél. Az a vágya, hogy őt kövesd és arra hív, hogy engedelmeskedj neki. Arra hív, hogy betöltsd az életed célját.

(Daily Hope by Jon Walker, 2011. 09. 16.)

http://napiremeny.blog.hu/2011/09/23/halogatod_azt_a_hitlepest

A szeretet ereje.avi

Repülj mint sas ...

With All I Am (By Hillsong)

Spurgeon idézetek

"Aki Isten akaratát keresi, az hajlandó lemondani a saját akaratáról."

Keresztény udvarlás...

 Hmmm. Szép Biblia!

Oswald Chambers: A SZOLGA HŰSÉGÉNEK KULCSA

"Mert az Ő nevéért mentek ki" (3Jn 7).

Urunk megmondta nekünk, hogyan bizonyul igaznak iránta való szeretetünk. "Szeretsz-e engem? ...Legeltesd az én juhaimat!" (Jn 21,17) - azaz az én mások iránti érdeklődésemmel azonosítsd magad, ne pedig engem akarj a magad érdekeltségének eszközévé tenni! Az 1Korintus 13,4-8 leírja ennek a szeretetnek a jellemző vonásait, így nyilatkozik meg Isten szeretete. Jézus iránti szeretetemet a gyakorlati élet próbálja ki, minden más csak érzelgős kegyes szólam.

A Jézus Krisztus iránti hűség a megváltás természetfeletti tette, amit a Szent Szellem munkált ki az életemben. Ő megtölti szívemet Isten szeretetével, és ez a szeretet válik bennem hathatóssá mindenki iránt, akivel érintkezem. Hű maradok az Ő nevéhez még akkor is, amikor értelmem úgy látja a tényeket, mintha azok meghazudtolnák Őt és úgy mutatja, mintha az Ő hatalma csak annyi lenne, mint a reggeli köd.

A munkatárs hűségének a kulcsa az, hogy már senkihez és semmihez nincs odakötve, egyedül csak Urához, de azért nem szakad el a külső dolgoktól. Urunk csodálatosan otthonos volt a leghétköznapibb dolgokban, de belsőleg Isten számára volt elkülönítve. A külső elkülönülés gyakran azt mutatja, hogy titokban erősen ragaszkodunk azokhoz a dolgokhoz, amelyeket külsőleg elkerülünk.

Isten munkatársának hűsége ez: teljes figyelmét összpontosítsa arra, hogy lelke nyitva legyen az Úr Jézus Krisztus természete számára. Azokat a férfiakat és nőket, akiket Urunk a maga ügyében küld ki, közönséges anyagból faragták, de életükben az Uruk iránti hűség uralkodik, amit a Szent Szellem munkált ki.

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers

Ige: Meghívottak, és kiválasztottak

„…Egy ember készíte nagy vacsorát, és sokakat meghíva (sok vendéget hívott meg); És elküldé szolgáját a vacsora idején (a vacsora órájában), hogy megmondja a hivatalosoknak (a meghívottaknak): Jertek el, mert immár minden kész!

És mindnyájan (azok egytől egyig) egyenlőképpen kezdék magukat mentegetni. Az első monda néki: Szántóföldet vettem, és ki kell mennem, hogy azt meglássam (földet vettem, kénytelen vagyok kimenni, hogy megnézzem); kérlek téged, ments ki engem! És másik monda: Öt iga ökröt vettem, és elmegyek, hogy azokat megpróbáljam; kérlek téged, ments ki engem! A másik pedig monda: Feleséget vettem (most nősültem), és azért nem mehetek.

Mikor azért az a szolga haza ment (visszatért), megmondá (jelentette) ezeket az ő urának. Akkor megharagudván a gazda (a ház ura), monda az ő szolgájának: Eredj hamar a város (útjaira és) utcáira és szorosaira, és a szegényeket, csonkabonkákat (a nyomorékokat), sántákat és vakokat hozd be ide. A szolga aztán jelentette: Uram, megtörtént, amit parancsoltál, de még van hely. 

Akkor monda az úr a szolgának: Eredj (menj) el az utakra és a sövényekhez (és a kerítésekhez), és kényszeríts (anankadzó: sürget, nyomatékosan felszólít, érveléssel meggyőz; kényszerít, erőszakot alkalmaz) bejőni mindenkit, hogy megteljék az én házam. Mert mondom néktek, hogy senki azok közül a hivatalos férfiak közül (akiket meghívtam) meg nem kóstolja az én vacsorámat” (Luk. 14,16-24)

„Ekképpen [így] lesznek az utolsók elsők és az elsők utolsók; mert sokan vannak a hivatalosok [mert sok a meghívott], de kevesen a választottak [de kevés a kiválasztott]” (Mát. 20,16)

„Ez ország fiai pedig [akik pedig Isten országa fiainak tartják magukat]  kivettetnek [De azokat, akiket a királyság illetne, hogy e királyság fiai legyenek, ki fogják dobni] a külső sötétségre; holott lészen sírás (jajgatás, siránkozás) és fogaknak csikorgatása” (Mát. 8,12)

„Ott (és akkor) lesz sírás és fogak csikorgatása, mikor látjátok Ábrahámot, Izsákot és Jákobot, és a prófétákat mind az Isten országában, magatokat pedig kirekesztve (onnan). És (akkor) (el)jőnek napkeletről és napnyugatról, és északról és délről, és az Isten országában letelepednek (az asztalhoz dőlnek)” (Luk. 13,28-29)

És hogy milyen ruhában kell lennünk a menyegzőn, arról így szól a Szent Szellem: „Örüljünk és örvendezzünk, és adjunk dicsőséget néki (és ujjongjunk és dicsőítsük Őt), mert eljött a Bárány menyegzője, és az ő felesége elkészítette magát (felkészült menyasszonya), És adatott annak (és megadatott neki), hogy felöltözzék (körbetekerje magát) tiszta és ragyogó fehér (lamprosz: fényes, tündöklő) gyolcsba; mert a fehér (fényes, tündöklő) gyolcs a szenteknek igazságos cselekedetei (a megigazulás tetteit jelenti). És monda nékem: Írd meg: Boldogok azok, akik a Bárány menyegzőjének vacsorájára hivatalosak (meghívottak). És monda nékem: Ezek az Istennek igaz beszédei (aléthinosz: igaz (nem hamis); valóságos igéi)” (Jel. 19,7-9)

És a dicsőség Urának ígérete mindazok számára, akik megharcolják a hit harcát:  „Aki győz, az fehér ruhákba öltözik (öltöztetik, tekerik körbe); és nem törlöm ki annak nevét az élet könyvéből, (hanem) vallást teszek annak nevéről az én Atyám előtt és az ő angyalai előtt. Azt tanácslom néked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált (izzított, megtisztított) aranyat, hogy gazdaggá légy (hogy meggazdagodj); és fehér ruhákat, hogy öltözeted legyen (ruhával körbetekert legyél), és ne láttassék ki (ne váljék nyilvánvalóvá, ismertté) a te mezítelenségednek rútsága (a te szégyenletes, gyalázatos mezítelenséged); és szemgyógyító írral kend meg a te szemeidet, hogy láss” (Jel. 3,5.18)

János apostol lát egy nagy sokaságot, tömeget a trón előtt, és az őt kísérő angyal megkérdi tőle, hogy kik ezek: „És mondék néki: Uram, te tudod. És monda nékem: Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. Ezért vannak az Isten királyiszéke (trónusa) előtt; és szolgálnak neki éjjel és nappal az ő templomában; és aki a királyiszékben ül, kiterjeszti sátorát felettük (és a trónuson ülő velük lakik)” (Jel. 7,14-15)

Ézsaiás próféciája pedig így hangzik: „Örvendezvén örvendezek az Úrban, örüljön lelkem (egész lényem) az én Istenemben; mert az üdvnek (szótéria: a bűnbocsánatot, megmenekülést (rossztól, veszélytől, ártalomtól, betegségtől, balesetből, bűnökből. Mindenfajta problémából, bajból); megszabadítás (mindenfajta veszedelemből, gonosz szellemi lényektől /démonoktól/; oltalmazás; biztonság; állandóság; jólét (bővölködés anyagi és szellemi javakban); jóllét (egészség); boldogság, megtartatás) ruháival öltöztetett fel engem, az igazság palástjával vett engemet körül, mint vőlegény, aki pap módon ékíti fel magát, és mint menyasszony, aki felrakja ékességeit (Más fordítás: Nagy örömöm telik az Úrban (JHVH=Jehova), víg örömre indít Istenem, mert az üdvösség ruhájába öltöztetett, az igazság (megigazulás) palástját terítette rám, mint vőlegényre, ki fölteszi fejdíszét, mint menyasszonyra, ki fölrakja ékszereit)” (Ésa. 61,10)

Jób megvallása: „Igazságot (a megigazulást) öltöttem magamra, és az is magára öltött engem, jogosság volt a palástom és a süvegem” (Jób. 29,14)

Ige: Törekedés Az első helyekre

 „És egy példázatot monda a hivatalosoknak [a meghívottaknak; a vendégeknek], mikor észre vevé, mimódon [hogyan keresik maguknak] válogatják a fő helyeket; mondván nékik:

Mikor valaki lakodalomba hív [meghív egy esküvői vacsorára], ne ülj a fő helyre; mert netalán náladnál nagyobb tiszteletben álló [egy nálad fontosabb; nálad előkelőbbet is] embert is hívott meg az,

És eljövén [ez esetben hozzád lépne] az, a ki mind téged, mind azt meghívta, ezt mondja majd néked: Engedd [add át] ennek a helyet! És akkor szégyennel [szégyenszemre] az utolsó helyre fogsz [kerülni] ülni [akkor neked szégyenkezve a legutolsó helyet kell

elfoglalnod].

Hanem mikor meghívnak, menj el és ülj le [dőlj le] az utolsó helyre; hogy mikor eljő [hogyha belép majd] az, a ki téged meghívott, ezt mondja néked: Barátom ülj feljebb [ülj előbbre egy jobb helyre]! Akkor néked [becsületed] dicsőséged lesz azok előtt, [minden asztaltársad előtt] a kik veled együtt ülnek [mindazok előtt, akikkel együtt dőltél asztalhoz; így a többi vendég tisztelni fog].

Mert mindenki, a ki magát felmagasztalja [fölemeli], megaláztatik; és a ki magát megalázza, felmagasztaltatik [fölemeltetik]” (Luk. 14,7-11)

Ige: Mi a fontosabb? - a törvény, vagy az ember

 „És [Jézus] ismét beméne a zsinagógába [összejöveteli hely(ség)ükbe], és vala ott egy megszáradt [elsorvadt, béna] kezű ember.

És lesik [szemmel tartották, figyelték] vala őt [Jézust], hogy meggyógyítja-e szombatnapon [(sabbat = nyugalom): a heti pihenőnap, a világi elfoglaltságoktól való megnyugvás]; hogy (be)vádolhassák Őt [mert okot akartak találni, hogy vádat emelhessenek ellene].

Akkor monda a megszáradt [a sorvadt, béna] kezű embernek: Állj elő [ide] a középre.

Azoknak pedig monda: Szabad-é [meg van-e engedve] szombatnapon jót vagy rosszat tenni [ártani, bajt vagy kárt okozni]? Lelket [életet] menteni, vagy kioltani [veszni (pusztulni) hagyni]? De azok hallgatnak vala [Ők azonban csendben maradtak].

Ő pedig elnézvén őket haraggal [ekkor haragosan végignézett rajtuk], bánkódván [és sajnálta őket; elszomorodott] szívük keménysége [kérgessége, vaksága, érzéketlensége miatt; és a makacsságuk] miatt, monda az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és meggyógyult [helyreállt; rendbe jött] a keze és éppé lőn, mint a másik.

Akkor a farizeusok kimenvén, a Heródes pártiakkal mindjárt [tanakodni kezdtek, és] tanácsot tartának ellene, hogy elveszítsék őt [hogyan végezzenek vele; hogyan ölhetnék meg Jézust] (Márk. 3,1-6)

Máté is bizonyságot tesz a történtekről: „És távozván [továbbhaladva] onnan [máshová], méne [bement] az ő zsinagógájukba [összejöveteli hely(ség)ükbe]. És ímé, vala ott egy elszáradt [sorvadt, béna] kezű ember. És megkérdék őt, mondván: Ha szabad-e [megengedett dolog-e] szombatnapon gyógyítani? Hogy vádolhassák őt [és vádat emeljenek ellene]. Ő pedig monda nékik: Kicsoda közületek az az ember, akinek van egy juha [báránya; birkája], és ha az szombatnapon a verembe [egy gödörbe] esik, meg nem ragadja [nem fogja meg; nem követ el mindent hogy kihúzza] és ki nem vonja [és nem húzza ki] azt? [pedig hát] Mennyivel drágább [mennyivel többet ér, értékesebb; fontosabb; becsesebb; több] pedig az ember a juhnál! [birkánál] Szabad [megengedhető] tehát szombatnapon [is] jót [nemes, eszményi szép dolgot] cselekedni [tenni]. Akkor monda annak az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá [és meggyógyult], és olyan éppé [egészségessé] lőn, mint a másik. A farizeusok pedig kimenvén, tanácsot tartának ellene, hogyan veszíthetnék el őt [és elhatározták, hogy végeznek vele, hogy megölik Jézust]. [amikor] Jézus pedig észrevévén [megtudta, felismerte] ezt, eltávozék onnan. És követé őt nagy sokaság [tömeg], és ő meggyógyítja vala mindnyájokat;” (Mát. 12,9-15

Lukács bizonyságtétele így hangzik: „Lőn pedig más szombaton is, hogy ő a zsinagógába méne és taníta, és vala ott egy ember, akinek a jobb keze száradt (sorvadt) volt. Az írástudók és farizeusok pedig leselkednek ő utána (és figyelték Jézust), ha vajon gyógyít-e majd szombatnapon, hogy vádat találjanak ellene (hogy ily módon találjanak valamit, amivel vádolhatják). Ő pedig tudván (ismerve) azoknak gondolatait, monda a száradt (sorvadt) kezű embernek: Kelj fel és állj elő (a középre)! És (az) felkelvén, előálla. Monda azért nékik Jézus: Valamit kérdek tőletek: Szabad-é szombaton jót tenni, vagy rosszat tenni? Az életet megtartani (megmenteni), vagy elveszteni (kioltani)? És körültekintve (és végignézve) mindnyájukon, monda az embernek (és így szólt a beteghez): Nyújtsd ki a kezedet! Az pedig úgy cselekedék (kinyújtotta), és keze (meggyógyult, és) oly éppé lőn, mint a másik. Azok pedig eltelének esztelenséggel (mert esztelen indulat szállta meg őket) és (arról) beszélgetnek vala egymás közt, hogy mit cselekedjenek (hogy mit tegyenek) Jézussal?” (Luk. 6,6-11)

Mert: „… a farizeusok közül néhányan ezt mondták: „Nem Istentől való ez az ember, mert nem tartja meg a szombatot.” Mások így szóltak: „Hogyan tehetne bűnös (céltévesztett) ember ilyen jeleket?” És meghasonlás támadt köztük” (Ján. 9,16)

A vallás fontosabbnak tartja a törvényt, a szeretet pedig felülírja azt.

Áldjuk együtt Jézus Nevét.

Imádság:

Uram!

Félelmek kémlelnek, akarnak szállást venni bennem.

De én nem vagyok elhagyott. Van már hova mennem.

 Ámen

(Hajdú Zoltán Levente)

A nap gondolata:

Ha tudnák az emberek, milyen nagy boldogság rejlik a legyőzetésben, akkor senki sem menekülne előle. (Trudel)

Napi Ige és gondolat

 Mert nincs oly rejtett dolog, a mi napfényre ne jőne; és oly titok, ami ki ne tudódnék. Amit néktek a sötétben mondok, a világosságban mondjátok; és a mit fülbe súgva hallotok, a háztetőkről hirdessétek. (Máté 10:26-27.)

Az egyenes és felelősségteljes beszéd ma nagy kincs. Hallottam, hogy egy iskolában a tanár kinyomtatott egy fényképet, amit a tanuló a facebook-ra tett fel saját magáról. Kacér kép volt. A lány elvörösödött, mindenki furcsán nézett a képre. Mire a tanár megkérdezte: ha most zavarba jössz, amikor harminc ember látja ezt a képet, hogyhogy nem jössz zavarba, amikor több százezer számára föltetted a világhálóra?

A lány és nagyon sok ember nem érzi az arányokat. Ha személyesen mutatok meg egy képet magamról, az súlyosabb eseménynek, kitárulkozásnak tűnik, mint amikor felteszem a világhálóra, pedig több millió embernek teszem így elérhetővé.

Mintha megváltozott volna az az irány, amiről Jézus beszél. Fülbe súgva, titokban, ha régen így mondtak valamit és végül a háztetőkről kiabálták, akkor mindenki azt gondolta, hogy a rejtett dolog, az a kérdéses igazság, és amiről mindenki beszél, azt hiszik el az emberek.

Ma mintha fordítva lenne igaz. Először hirdetik a háztetőkről, mai módon szólva felteszi valaki a világhálóra. Mintha nem éreznék az emberek, hogy ugyanez az, amit ott súgnak a legrejtettebb szobában. (Fekete Ágnes)

Szívemben él a dal.

Vida Sándor: Mézcseppek:

Ha az embernek halott Krisztusa van, akkor Krisztusért tesz valamit. Ha élő Krisztusa van, akkor Krisztussal.

Áramszünet

Még mindig élénken él sokak emlékezetében az az óriási áramszünet, ami Északkelet-Amerika nagy részét érintette 1965 novemberében. Délután 5:18-kor New York városa sötétbe borult, ahogyan az állam nagy része is. Az érintett terület csaknem 80.000 négyzetmérföldnyi volt, és hét állam legnagyobb részére kiterjedt, valamint Kanada Ontario tartományára is. Nehéz volt megállapítani, hogy az egyik generátor adott rossz frekvenciájú áramot, vagy az áramszolgáltató egyik alkalmazottja kapcsolt félre egy kapcsolót.

Mindenesetre a New York-ban és környékén élő sokmillió ember hamar rájött, hogy elektromosság nélkül maradt. A fények kihunytak, az áram elment, és sokan egész éjszakára bennragadtak valamelyik metróállomáson, liftben, vagy a Keleti folyó alatti alagutak egyikében.

Az áramkimaradás miatt körülbelül 200 gép maradt a levegőben New York Kennedy nemzetközi repülőtere fölött. Át kellett irányítani őket más államok repülőtereire, ahol égtek a kifutópályák fényei. A némely területeken 13 óra hosszáig is eltartó áramszünet következtében fellépő üzleti veszteség becsült mértéke elérte a 100 millió dollárt. Egy autógumi-cégnél például 50.000 dollár értékű gumi ment tönkre, mivel a kritikus vulkanizálási folyamat kellős közepén ment el az áram. Egy autógyártónak 50 motort kellett kihajítania, mert a nagyteljesítményű fúrók lefagytak a dugattyúlyukak fúrása közben. Csak New York pékségei 300.000-es kenyérveszteségről számoltak be, mivel a kenyerek tönkrementek az áramkimaradás miatt.

Összességében a modern civilizáció, ahogy akkoriban ismerték az amerikaiak és kanadaiak, csikorogva lefékezett azon a novemberi estén, mivel kimaradt az áramszolgáltatás, amitől függtek.

A keresztyéneknek is van egy áramforrásuk, amitől teljes mértékben függnek. Ahogy a Ján. 16,8-15 rámutat, a Szent Szellem a mi áramforrásunk. A Szent Szellem nemcsak a világot ítéli meg és győzi meg a bűn tekintetében, hanem vezet, irányít és erővel ruház fel bennünket. Ha azonban megszakítjuk az áramkört, mert megoltjuk a Szent Szellemet, megszűnik a tevékenysége bennünk, és testben járunk.

Ahogy a New York-iak a Keleti folyó alatti sötét alagutakban és a sötét aluljárókban tapogatóztak az addig átélt legnagyobb áramkimaradás idején, az a keresztyén is, aki visszafojtja a Szent Szellem erejét az életében, lelki erőtlenségben jár.

Viszont az 1965-ös áramszünet áldozataival szemben nekünk nem kell arra várnunk, hogy valaki más visszakapcsolja az áramot. Csupán annyit kell tennünk, hogy felkattintsuk a hit és az engedelmesség nevű kapcsolókat, és lelki fényeink újra égni fognak.

http://johir.neobase.hu/content/small_story/Aramszunet

Jézus kedves Megváltóm

Életcseppek

"Furcsa, hogy jobban érdekel, mit mondanak rólam az emberek, mint az, hogy mit mond Isten felőlem!"

Bob Gass: Bepillantás az idős korba (2)

„Az Úr félelme gyarapítja a napokat…” (Példabeszédek 10:27)

Annak titka, hogy jól tudjunk öregedni a következő: szívünkben maradjunk meg fiatalnak, maradjunk Isten közelében és továbbra is kötődjünk az élethez. Nem a tükör a problémád, hanem az, hogyan látod magad. Észrevetted már, milyen „fiatal” néhány idős ember, és milyen „öregnek” néz ki számos kortársuk? Nem az a válasz, hogy a fiatalság megfoghatatlan forrását keressük, és nem is az, ha megadjuk magunkat az időnek és a sorsnak. Inkább tedd a következő két dolgot: 

Első, állj a valóság talaján! Senki sem ostobább, mint az a nő, aki sminkjével próbálja olyanná tenni magát, amilyen évtizedekkel ezelőtt volt – kivéve azt az idős férfit, aki kigombolt inggel és csillogó ékszerekkel akarja az elveszett ifjúság férfiasságát felidézni.

Ha elégedett vagy a koroddal és életed ezen állomásával, mások is azok lesznek. Salamon rámutat, hogy az öregedés csökkenti az életerőt, elhomályosítja a látást, gyengíti az izmokat, megmerevíti az ízületeket, megőszíti a hajat és így tovább (ld. Prédikátor 12:1-5).

A vitaminok, a torna és a jókedv segít ugyan, de maradj hű a valósághoz, hogy méltósággal tudd kezelni az öregedést. 

Másodszor: Ne hagyj fel az adakozással! „Légy nagylelkű, adakozz jótékonysági célokra! A jótékonyság magasan kamatozik. Ne gyűjtögesd, ne halmozd fel javaidat, oszd szét őket! Légy áldás mások számára…” (Prédikátor 11:1-2 TM).

Ne hagyd abba energiád és erőforrásaid befektetését Isten országába csak azért, mert azt hiszed, itt az ideje, hogy a fiatalok átvegyék a stafétát. Ha ezt teszed, magányosság és búskomorság költözik életedbe, melyet a betegség és a halál hamarosan követ. Ha becsukod az ajtót, behúzod a függönyöket és elszigeteled magad, akkor öreg vagy, bármennyi legyen is éveid száma. De ha benne maradsz a főáramban, odaadod maga Istennek és az embereknek, egész életedben fiatal maradsz!

http://maiige.hu/

Az Úr szeret, és békesség van szívemben

Kubinyi Károly (Az újjászületés)

Átverés az ékszerüzletben

 (Ezt a történetet Soren Kierkegaard filozófusnak tulajdonítják.)

Egy éjszaka egy tolvajcsapat tört be egy ékszerüzletbe. Érdekes módon semmit nem loptak el az üzletből, hanem egyszerűen összecserélték az összes árcédulát.

A következő napon senki nem tudta, melyik ékszer értékes, és melyik olcsó. A drága ékszerek hirtelen olcsóvá lettek, és a bizsu, ami gyakorlatilag értéktelen volt azelőtt, egyszeriben nagyon értékessé vált. A vásárlók, akik abban a tudatban vásároltak, hogy drágakövek tulajdonába jutottak, hamisítványokkal tértek haza. Azok pedig, akik nem engedhették meg maguknak a drágább darabokat, kincsekkel hagyták el az üzletet.

Világunkba valaki belopakodott, és összecserélte az összes árcédulát. Nehéz megállapítani, hogy mi értékes, és mi nem. Nagy értéket tulajdonítanak az anyagi javak felhalmozásának és az azzal járó hatalomnak. Ugyancsak magas ára van a népszerűségnek, a tekintélynek, a szépségnek és a hírnévnek a világ szemében.

Jézus azonban azt tanítja, hogy ezek gyakorlatilag értéktelenek abban az egyetlen „ékszerüzletben", ami számít: Isten országában. „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem ássák ki, és nem lopják el" (Mt 6,19-20).

http://johir.neobase.hu/content/small_story/%C3%81tver%C3%A9s_az_%C3%A9kszer%C3%BCzletben

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

A hadviselés új szintjére viszlek benneteket, ha vágytok rá. A hitetek meg fog elevenedni, úgyhogy nem lesz kérdéses, van-e a hatalmatok a gonosz erőkkel való leszámolásra. Egyetlen oka van annak, hogy a sötétség erői nem azonnal távoznak el, amikor kiűzitek őket: az, hogy kételkedtek. Értsétek meg, hogy Krisztus hatalmával rendelkeztek -- nem felhígítva vagy felvizezve, hanem erőteljesen és hatékonyan. Amikor ingadozik a hitetek, akkor a hatalmatok és a hatékonyságotok is ingadozik. Legyetek erősek és határozottak, mondja az Úr, és végezzétek el a munkát.

Máté 10:8 "Gyógyítsátok meg a betegeket! Támasszátok fel a halottakat! Tisztítsátok meg a leprásokat! Űzzétek ki a gonosz szellemeket! Ingyen kaptátok, ezért ingyen is adjátok!"

C. H. Spurgeon: ÜDÍTŐ ÁLOM

"Ha lefekszel, nem rettensz fel, hanem fekszel, és édesen alszol" (Péld 3,24).

Talán betegágyhoz vagy kötve hosszabb, vagy rövidebb időre, kedves olvasó? Ne szomorkodj ezen! Vedd szívedre az ígéretet: "Ha lefekszel, nem rettensz fel".

De akkor is, amikor este aludni térünk, ez az Ige simítsa el párnánkat. Mi nem tudunk vigyázni magunkra,amikor alszunk, de az Úr vigyáz ránk. Akik abban a tudatban alszanak el, hogy az Úr őrzi őket, nagyobb biztonságban érezhetik magukat, mint a királyok palotáikban. Ha este, mikor aludni térünk minden gondunkat meg becsvágyunkat is letesszük, akkor reggel felüdülve ébredünk, olyan nyugodtan és kipihenten, ahogyan az aggodalmaskodók és pénzsóvárak sohasem. A rossz álmok eltávoznak tőlünk, de ha mégis jönnének, kitöröljük hatásukat az emlékezetünkből, hiszen tudjuk, hogy csak álmok.

Ha így tudunk aludni, jó dolgunk lesz. Milyen édesen tudott aludni Péter, hogy még az angyal fényessége sem keltette fel. Az angyalnak meg kellett löknie az oldalát, hogy felébressze. Pedig börtönben volt, és másnapra várhatta a halálos ítéletet. Így aludtak a mártírok is máglyahaláluk előestéjen. "Akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget" (Zsolt 127,2).

De ahhoz hogy ilyen nyugodtan tudjunk aludni, a békességnek kell uralkodnia minden cselekedetünkben és gondolatunkban, vérmérsékletünkben és társainkhoz való viszonyunkban, tehát egész életünkben.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

Készítette: Ilda Kemi

Te Csak az Istennek Országát Keresd

A végidők jelei

(AZ ÚR JÉZUS KIJELENTÉSÉNEK KIVONATA)

1. Mert sokan jőnek majd az én nevemben, akik ezt mondják: ÉN VAGYOK a Krisztus [A FELKENT]; és sokakat elhitetnek [ezzel sok embert megtévesztenek majd]. Mát. 24,5

2. Hallanotok kell majd HÁBORÚKRÓL ÉS HÁBORÚK HÍREIről: meglássátok, hogy meg ne rémüljetek [vigyázzatok, meg ne riadjatok; ettől azonban ne ijedjetek meg; ne kerítsen hatalmába benneteket a félelem]; mert mindezeknek meg kell lenniük [meg kell történniük; be kell következniük]. De ez itt még nem a vég [de ezzel még nem jön el a vég. (telosz): beteljesedés, vég, befejeződés]. Mát. 24,6

3. és lesznek éhségek [(limosz): éhezés; ÉHÍNSÉG; éhhalál; sok helyen az embereknek nem lesz mit enniük]

4. és döghalálok [ragályos betegségek; dögvész, (loimosz): járvány, pestis, általában JÁRVÁNYOS BETEGSÉGEK],

5. és földindulások [földrengések lesznek; (szeiszmosz): rengés, rázkódás, remegés, FÖLDRENGÉS, A LEVEGŐBEN SZÉLVIHAR] mindenfelé [helyenként, és a föld megrendül itt is, ott is]. Mindez pedig a vajúdás kínjainak kezdete.

6. Akkor nyomorúságra [thlipszisz): nyomás, szorítás; szorongatás,szorongattatás; szorult helyzet; /lelki-szellemi értelemben is/; gyötrődés (testileg); nyomorgatás, nyomorúság, elnyomás] adnak [ELÁRULNAK ÉS KISZOLGÁLTATNAK] majd BENNETEKET [hogy megkínozzanak]. És megölnek [öldökölnek] titeket. és gyűlöletesek lesztek [(miszeó): a szeretet egyre fogy irántatok, ami ezután a legteljesebb ellenszenvhez és rosszakaratú megnyilvánulásokhoz vezet érzelemben és gyakorlatban egyaránt] minden nép előtt [AZ ÖSSZES NEMZETEK GYŰLÖLETE ÉR TITEKET] az én nevemért [és azért, mert hisztek bennem] Mát. 24,9

7. „A GYÜLEKEZETEKBŐL (zsinagógákból) kirekesztenek (KIZÁRNAK) titeket; sőt jön idő (eljön az óra), hogy aki öldököl titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik (hogy Istennek tetsző szolgálatot végez). És ezeket azért cselekszik (teszik) veletek, mert nem ismerték meg (sem) az Atyát, sem engem” (Ján. 16,2-3)

8. És SOK [számos] HAMIS PRÓFÉTA támad [LÉP FEL], akik sokakat elhitetnek [félrevezetnek, megtévesztenek; eltévelyítenek; tévedésbe ejtenek]. A Szent Szellem figyelmeztetése: „A Szellem pedig nyilván (világosan) (meg)mondja, hogy az utolsó időben NÉMELYEK ELSZAKADNAK A HITTŐL, hitető (megtévesztő) szellemekre és gonosz (DÉMONI) SZELLEMEK TANÍTÁSAIRA FIGYELMEZVÉN (hallgatva). Hazug beszédűeknek képmutatása által (és olyanokra, akik képmutató módon hazugságot hirdetnek), kik meg vannak bélyegezve a sajátlelkiismeretükben” (1 Tim. 4,1-2)

9. És mivelhogy a gonoszság [a törvényszegés, és a törvénytelenség] megsokasodik [megnövekszik, elhatalmasodik], a(z) [(agapé): Isten szerinti] SZERETET SOKAKBAN MEGHIDEGÜL. [Más fordítás: Annak következtében, hogytörvényrontással telik meg a világ, a legtöbb emberben elhidegül (kihűl) a szeretet]. Mát. 24,12

10. ÉS az ISTEN ORSZÁGÁNAK [királyságának] ez az Evangéliuma [örömhíre] hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és [csak] akkor jő el a vég [Más fordítás: és Isten Királyságának EZT AZ EVANGÉLIUMÁT (örömhírét) HÍRNÖKÖK FOGJÁK HIRDETNI AZ EGÉSZ LAKOTT FÖLDKEREKSÉGENtanúbizonyságul minden nemzetnek ÉS AKKOR JÖN EL A VÉG [(telosz): megvalósulás, beteljesedés, befejeződés szó szerint: bevégzés, de nem a vég, a megszűnés, hanem annak megvalósulása értelmében: beteljesülés)] Mát. 24,14

Ige: Az Úr Jézus nevéért való szenvedés

Kövessétek a mi példánkat, akik:  „Nemcsak pedig, hanem dicsekedünk [ujjongunk] a háborúságokban [a nyomorúságokban, szenvedéseinkben, megpróbáltatásokban, Külső szorongatásokban, szorult helyzetekben, nyomorgatásokban, elnyomásban] is, tudván, hogy a háborúság [és a nyomorúság] békességes tűrést nemz, [kitartást, és alatta maradást, és állhatatosságot eredményez, és munkál]” (Róm. 5,3).

Isten pedig: „… megvigasztal [buzdítást szól, és felbátorít] minket [is] minden nyomorúságunkban [szomorúságunkban, háborúságunkban, szorongattatásunkban, kínzásokban, gyötrődés és üldözésben, megpróbáltatásban,és bajban]. Hogy mi is megvigasztalhassunk [és hogy képesek legyünk bátorítani] bármely nyomorúságba esteket. [vagyis azokat, akik szomorúak, akik bármiféle szorongattatásban, gyötrődés és üldözésben vannak] azzal a vigasztalással [buzdítással és felbátorítással] amellyel Isten vígasztal minket [vagyis azt a vigasztalást, és bátorítást nyújtva nekik, amelyet Ő nyújt nekünk]” (2 Kor. 1,4).

Isten vigasztalása így hangzik a prófétán keresztül: „Ujjongjatok egek, és föld örvendezz, ujjongva énekeljetek hegyek; mert megvígasztalá népét az Úr, és könyörül szegényein!... Én, én vagyok megvigasztalótok! Ki vagy te, hogy félsz halandó embertől? Ember fiától, aki olyan lesz, mint a fű?!... Mint férfit, akit anyja vígasztal, akként vigasztallak titeket én, és Jeruzsálemben (a kihívott gyülekezetben) vesztek vigasztalást! Meglátjátok és örül szívetek, csontjaitok, mint a zöld fű, virágoznak, és megismerik az Úr kezét az Ő szolgáin, és haragját ellenségei fölött” (Ésa. 49,13; 51,12; 66,13-14).

 És Pál apostol így folytatja: „Mert a mi [mostani] pillanatnyi, és könnyű(súlyú) [vagyis könnyen elviselhető, és jelentéktelen] szenvedésünk [nyomorúságunk, (szorongattatás, gyötrés, megpróbáltatás, gyötrődés, szorongás)] igen-igen nagy [és minden mértéket meghaladó] örök [súlyú] dicsőséget  szerez nékünk. [Más fordítás: „ugyanis a mennyei örök dicsőség túláradó mértékét szerzi meg nekünk, és munkál ki számunkra]” (2 Kor. 4,17).

„Mert azt tartom, [állítom] hogy amiket most [a jelenlegi időszakban] szenvedünk [megtapasztalunk, ami történik velünk] nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, mely nékünk megjelentetik. [Más fordítás: véleményem szerint nem mérhetők az eljövendő dicsőséghez, amely majd megnyilvánul, és láthatóvá lesz és ki fog nyilatkozni rajtunk]. (Még egy másik fordításban: „Úgy számítom ugyanis, hogy a mostani idő, vagyis ennek az életnek a szenvedései nem érdemlik meg, hogy összehasonlítsuk őket azzal a dicsőséggel, melyre értünk egyszer a lepel le fog hullani” (Róm. 8,18).

Ti vagyok azok: „Akiket Isten hatalma őriz (őriz - egy helyőrséggel-, megvéd) hit (bizonyosság, meggyőződés, hitvallás, hűség) által az üdvösségre (megmenekülésre), amely készen van (vár), hogy az utolsó időben nyilvánvalóvá legyen (lelepleződjék). Amelyben örvendeztek (ugrál az örömtől, ujjong), noha most kissé, ha meg kell lenni, szomorkodtok különféle kísértések (próbára tevés, próbatétel, a gonoszság megtapasztalása által, ingerlés provokáció által) között. (sokféle, sokrétű kísértés miatt)” (1Pét 1:5-6).

Hát: „Szeretteim, ne rémüljetek (idegenkedjetek, ütközzetek) meg attól a tűztől (azon a tüzes kohón), amely próbáltatás (kísértés, próbára tevés, próbatétel, ingerlés provokáció által) végett támadt köztetek. (amelyen kell átjutnotok), mintha valami rémületes (idegen, szokatlan) dolog történnék (fordulna elő) veletek” (1Pét 4:12).

„Sőt, (a szerint) amennyiben részetek van (személyes közösséget vállaltok, részt vehettek) a Krisztus szenvedéseiben (szenvedéseivel), örüljetek (vidám, azaz békésen boldog), hogy az ő dicsőségének megjelenésekor (lelepleződésekor, kinyilvánulásakor) is vigadozva (túláradóan boldognak lenni; rendkívüli módon örül, ujjong) örvendezhessetek (vidám, azaz békésen boldog). Boldogok [vagytok] (a legteljesebb mértékben boldog; áldott), ha Krisztus nevéért gyaláznak (szidalmat kaptok, ócsárolnak) titeket. Mert megnyugszik (megpihen) rajtatok a dicsőségnek és az Istennek (isteni Felség) Szelleme, [amit] amazok káromolnak (becsmérel; tiszteletlenül beszél) ugyan, de ti dicsőítitek azt”. (1Pét 4:13-14).

„A minden(fajta) kegyelemnek (jótétemény, szívesség, kedvezés, ajándék, öröm, nagyvonalúság, nagylelkűség, bőkezűség)(szerzője) Istene pedig, aki az ő örök dicsőségére (dicsőségébe) (ki)hívott el minket a Krisztus Jézusban. Titeket, akik rövid ideig (keveset) szenvedtetek (rövid szenvedéstek után), ő maga tegyen (tesz, fog tenni) tökéletesekké. (alkalmassá) (helyre fog igazítani) (teljesen befejez, tökéletessé tesz, helyreállít), erősekké (rögzít, erősít, megalapoz, rendíthetetlenül kitűz, megerősít), szilárdakká (megerősít, támogat, megszilárdít [szellemi ismeretekben és hatalomban]), és állhatatosakká (megalapoz).” (1Pét 5:10).

Ezért: „Teljes (nagy) örömnek (jókedvű, vidám, azaz nyugodt, békés örömnek) tartsátok testvéreim, ha sokféle kísértésbe estek (ha különféle megpróbáltatás ér) (a gonoszság megtapasztalása által, provokáció által)” (Jak. 1,2).

„De mindazok is, akik hitben akarnak élni Krisztus Jézusban, üldöztetni fognak. A gonosz emberek pedig és az ámítók nevekednek (és még tovább mennek) a rosszaságban, tévelyegve és másokat is megtévesztve” (2 Tim. 3,12-13).

Az Úr Jézus így bátorítja a minden korban élő Övéit: „Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen énbennem. E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: én legyőztem a világot” (Ján. 16,33)

Uszik a vizeken az uzenet

Ige: Az Úr Jézus megvallása

Az Úr Jézus kijelentése: „Mondom pedig néktek: Valaki vallást tesz énrólam az emberek előtt, az embernek Fia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt; Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, megtagadtatik (mert azt én is megtagadom) az Isten angyalai előtt” (Luk. 12,8-9)

„Mert valaki szégyell engem és az én beszédemet, az embernek Fia is szégyellni fogja azt, mikor eljő az ő dicsőségével, és az Atyáéval és a szent angyalokéval (vagyis amikor eljön a maga, az Atya és a szent angyalok dicsőségében)” (Luk. 9,26)

Márk is bizonyságot tesz az Úr Jézus kijelentéséről: „Mert (ha) valaki szégyell engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzetség között (és bűnös nemzetség előtt), az embernek Fia is szégyellni fogja azt, mikor eljő az ő Atyja dicsőségében a szent angyalokkal” (Márk. 8,38)

Pál apostol így bátorítja Timóteust, és a minden időben élő, Istent szeretőket: „Ne szégyeneld hát a mi Urunk bizonyságtételét (a mi Urunkról szóló bizonyságtételt), se engem, az ő foglyát; hanem (velem) együtt szenvedj az evangéliumért Istennek hatalma szerint (és Isten ereje által)” (2 Tim. 1,8)

Mert: „Ha tűrünk, vele együtt fogunk uralkodni is: ha megtagadjuk, ő is megtagad minket” (2 Tim. 2,12)

A feltámadott Úr ígérete: „Aki győz, az fehér ruhákba öltözik; és nem törlöm ki annak nevét az élet könyvéből, és vallást teszek annak nevéről az én Atyám előtt és az ő angyalai előtt” (Jel. 3,5)  

Ezt tudva így bátorít az apostol: „Ne veszítsétek el tehát bizalmatokat, amelynek nagy jutalma van” (Zsid. 10,35)

Spurgeon idézetek

"Több szeretet van egy jóakaratú intésben, mint egy szemben való dicsérésben."

Életcseppek

"...csak az az igazi harcos, aki talpra áll, és tovább harcol. Mit gondolnánk arról a katonáról, aki a csata kellős közepén leül, és így szól: 'Semmire sem vagyok jó. Nincs értelme tovább próbálkozni. Úgy tűnik, semmi sem válik be.' A harcot nem lehet feladni!" /John White/

Szolgálni még akkor is, ha kellemetlen

"Amikor mentek az úton, valaki ezt mondta neki: 'Követlek, akárhova mégy.' Jézus azonban így felelt: 'A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania.'" (Lukács 9:57-58)

Jézus soha nem kéri, hogy vakon kövessük. Miközben az Ő útját járjuk és megismerjük az Ő jellemét, megtanuljuk, hogy ő mindig ott vár a hitbeli lépéseink másik oldalán. Belekényszerít minket olyan helyzetekbe, ahol őbenne és ígéreteiben kell megbíznunk, de azt is megmutatja nekünk, hogy mi vár ránk, ha őt követjük. (János 14:1-4)

Jézus azt akarja, hogy számoljunk az elkötelezettségünk árával mert tudja, hogy ez igényelni fog mindent, amink van (Lukács 14:28). Lényegében Jézus óvva int afelől, hogy romantikus látásunk legyen az Ő követéséről. Tudja, hogy ha ilyen módon indulunk önkéntes szolgálatunkba, bármikor vagy bárhová is indulnánk, a lelkesedésünk el fog hervadni, amikor az elkötelezettség kényelmetlenné válik, vagy amikor szembesülünk a tanítványság igazi árával.

A tanítványság azt jelenti, hogy feladjuk még a gondolatát  is annak, hogy legyenek az életünk kisebb részei, amelyek ne legyenek Jézussal való kapcsolatunk hatása alatt. Nem mondhatunk Jézusnak úgy igent, hogy közben a függetlenségünk egy részéhez ragaszkodunk. Ő megköveteli mindenünket.

Már nincs arra lehetőségünk, hogy akkor és ott szolgáljuk őt ahol  és amikor nekünk kényelmes. "A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania." (Lukács 9:58)

Amikor romantikus látásunk van a tanítványságról, lehet, hogy magunkat úgy képzeljük el, mint akik mindent feladunk Jézusért amint a világ csodálja hitünket és az emberek szívből jövő hálájukat fejezik ki a mi áldozatkész szolgálatunkért.

De lehet, hogy az elkötelezettség ára a világ megvetését hozza a küszöbödre. Ha Jézust követed és megteszed, amit Ő mond, hogy tegyél, lehetséges, hogy még a hittestvéreid is úgy gondolják, hogy eldobod magadtól a jövődet  azért, hogy olyan embereken segíts, akik semmit sem tudnak neked adni viszonzásként. A tanítványság lehet, hogy azt jelenti, hogy olyan emberekért hozol áldozatot, akik nem fogják értékelni, amit tettél - mint ahogy Jézusból gúnyt űztek, amikor meghalt a kereszten.

Az a kegyelem, hogy oda menjünk, ahová csak Jézus küld, csakis Krisztus hívásán és Isten belénk töltött erején keresztül történhet. A kegyelem kötelez minket arra, hogy szót fogadjunk Jézusnak, függetlenül a körülményektől vagy a következményektől.

A Jézusnak való szolgálatodból mennyi az, amit azért végzel, mert kényelmes és mennyi az, amit azért teszel, mert Jézus azt mondta, hogy ezt tedd? Jézus szeret és a legjobb terve van számodra. Ő nem ítél el, hanem azt akarja, hogy a jó irányba fordulj.

(Daily Hope by Jon Walker, 2011.09.15)

http://napiremeny.blog.hu/2011/09/22/szolgalni_meg_akkor_is_ha_kellemetlen

Jerry Savelle - A Magvető I-III. magyarul

Jézus az élet!(Hit Gyüli)

Napi gondolat

Az őszinte ember Isten legnemesebb alkotása. (Alexander Pope) 

Morzsák az élet kenyeréből Összegyűjtötte: Vida Sándor

Minden embernek, aki Krisztust nem ismeri, vagy csalódott szíve van, vagy olyan szíve, amely olyan dolgok után vágyik, amelyekben egész biztosan csalódni fog. 

Oswald Chambers: NAGYOBBAKAT CSELEKSZIK

Oswald Chambers: NAGYOBBAKAT CSELEKSZIK

"...és nagyobbakat is cselekszik azoknál, mert én az én Atyámhoz megyek" (Jn 14,12).

Az imádság nem készít fel nagyobb cselekedetekre, hanem az imádság maga a nagyobb cselekedet. Józan ésszel jó gyakorlatnak tekintjük az imádságot arra, hogy Istenért végzett munkánkhoz nagyobb erőt kapjunk. Jézus Krisztus tanítása szerint az imádság a megváltás csodájának hatása bennem, amely a megváltás csodáját hozza létre másokban is Isten hatalmából. Az imádság maradandó gyümölcsöket terem, de gondolj arra, hogy az imádság a Megváltó halálos küzdelmére, nem az én küzdelmemre épül. Csak a gyermek imádságai hallgattatnak meg, a bölcs emberé nem.

Az imádság harc, amelyet folytatnod kell, bárhol is vagy. Bárhogyan rendezze is el Isten életkörülményeidet, az a dolgod, hogy imádkozz! Soha ne engedd magadban ezt a gondolatot: "Semmire sem használhatnak ott, ahol vagyok", mert egészen bizonyos, hogy ott nem lehetsz hasznos, ahol nem vagy. Bármilyen nehéz körülmények közé helyezett is Isten, imádkozz; hívd Őt, kiálts hozzá szüntelen! "Ha valamit kértek az én nevemben, én megcselekszem azt" (Jn 14,14). Ha nem élünk meg valami rendkívülit, nem akarunk imádkozni; ez a szellemi önzés legkifejezettebb formája. Isten irányításának a vonalában kell dolgoznunk, Ő pedig ezt mondja: "Kérjetek!" "Kérjétek azért az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az Ő aratásába!" (Mt 9,38).

A kivitelező munkás tevékenységében nincs semmi izgalmas, de ő viszi véghez a lángész terveit; és a munkálkodó szent viszi véghez Mestere elgondolásait. Az Ő szempontjából nézve imádságod munka és mindig történnek dolgok a nyomában. Ha majd a fátyol szétszakad, micsoda ámulattal fogjuk meglátni azokat a lelkeket, akiket learattunk egyszerűen azért, mert Jézus Krisztus rászoktatott arra, hogy rendelkezései szerint járjunk el.

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers

Kelj fel, világosodjál

Idézetek

Idézetek

"Beszédünket igen gyakran, hallgatásunkat nagyon ritkán bánjuk meg. Amit az ember sebbel-lobbal kimond, azt ráérő idejében rendszerint megbánja." (C.H. Spurgeon)

Aforizmák

A szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közömbösség. 

C. H. Spurgeon: Várni tudni kell

"...aki benne hisz, az nem fut" (Ézs 28,16 - Károli ford.).

A hívő siet megtartani az Úr parancsolatait, de nem jellemzi a türelmetlen futás, a kapkodás és a beteges versengés.

Nem fut el semmi elől, mert nem lesz úrrá rajta a pánikkeltő félelem. Amikor mások ide-oda menekülnek, mintha megzavarodtak volna, a hívő tud csendes, nyugodt és határozott maradni, mert csak így tud majd bölcsen cselekedni a próbatétel órájában.

Nem sietteti az ígéretek beteljesedését, nem kívánja, hogy minden kérése most azonnal teljesüljön; kivárja az Istentől rendelt időt. Vannak, akik elkeseredetten igyekeznek "ma" megszerezni a "verebet", mert Isten ígéretét holnapi "túzoknak" tartják, ami valószínűleg nem is lesz az övék. A hívők azonban tudnak várni.

A hívő nem megy bele elsietve semmiféle jogtalan vagy kétes értékű vállalkozásba. A hitetlen emberben benne van a cselekvési láz, de ezzel gyakran saját romlását segíti elő. A hit nem hamarkodik el semmit, soha nem kényszerül bánatosan visszafordulni a helytelen útról, amelyen meggondolatlanul túl sokáig ment el.

Hát én hogy vagyok ezzel? Ha hívő vagyok, megtartom-e a hívőhöz illő magatartást, és Istennel járom-e utamat? Csendesedj el, felzaklatott lelkem! Nyugodj meg az Úrban, várj rá türelmesen, és kezdj el most mindjárt engedelmeskedni neki!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

Ige: Hol és kiknek kell hirdetni az evangéliumot?

Lukács bizonyságtétele így hangzik: „…Egy ember készíte nagy vacsorát, és sokakat meghíva (sok vendéget hívott meg); És elküldé szolgáját a vacsora idején (a vacsora órájában), hogy megmondja a hivatalosoknak (a meghívottaknak): Jertek el, mert immár minden kész! És mindnyájan (azok egytől egyig) egyenlőképpen kezdék magukat mentegetni. Az első monda néki: Szántóföldet vettem, és ki kell mennem, hogy azt meglássam (földet vettem, kénytelen vagyok kimenni, hogy megnézzem); kérlek téged, ments ki engem! És másik monda: Öt iga ökröt vettem, és elmegyek, hogy azokat megpróbáljam; kérlek téged, ments ki engem! A másik pedig monda: Feleséget vettem (most nősültem), és azért nem mehetek. Mikor azért az a szolga haza ment (visszatért), megmondá (jelentette) ezeket az ő urának. Akkor megharagudván a gazda (a ház ura), monda az ő szolgájának: Eredj hamar a város (útjaira és) utcáira és szorosaira, és a szegényeket, csonkabonkákat (a nyomorékokat), sántákat és vakokat hozd be ide. A szolga aztán jelentette: Uram, megtörtént, amit parancsoltál, de még van hely.  Akkor monda az úr a szolgának: Eredj (menj) el az utakra és a sövényekhez (és a kerítésekhez), és kényszeríts (anankadzó: sürget, nyomatékosan felszólít, érveléssel meggyőz; kényszerít, erőszakot alkalmaz) bejőni mindenkit, hogy megteljék az én házam. Mert mondom néktek, hogy senki azok közül a hivatalos férfiak közül (akiket meghívtam) meg nem kóstolja az én vacsorámat” (Luk. 14,16-24)

„Ekképpen [így] lesznek az utolsók elsők és az elsők utolsók; mert sokan vannak a hivatalosok [mert sok a meghívott], de kevesen a választottak [de kevés a kiválasztott]” (Mát. 20,16)

„Ez ország fiai pedig [akik pedig Isten országa fiainak tartják magukat]  kivettetnek [De azokat, akiket a királyság illetne, hogy e királyság fiai legyenek, ki fogják dobni] a külső sötétségre; holott lészen sírás (jajgatás, siránkozás) és fogaknak csikorgatása” (Mát. 8,12)

„Ott (és akkor) lesz sírás és fogak csikorgatása, mikor látjátok Ábrahámot, Izsákot és Jákobot, és a prófétákat mind az Isten országában, magatokat pedig kirekesztve (onnan). És (akkor) (el)jőnek napkeletről és napnyugatról, és északról és délről, és az Isten országában letelepednek (az asztalhoz dőlnek)” (Luk. 13,28-29)

Ige: Az igazi szőlőtő

„Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely énbennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, amely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy (még) több gyümölcsöt teremjen. Maradjatok én bennem és én is tibennetek. Miképpen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén marad; akképpen ti sem, ha nem maradtok énbennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: A ki énbennem marad, én pedig őbenne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek. Ha valaki nem marad énbennem, kivettetik, mint a (lemetszett) szőlővessző, és megszárad; és egybe gyűjtik ezeket és a tűzre vetik, és megégnek. Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek” (Ján. 15,1-2.4-7)

Ige: Az üldöztetések - és Isten védelme

„De mindazok is, akik hitben akarnak élni Krisztus Jézusban, üldöztetni fognak. A gonosz emberek pedig és az ámítók nevekednek (és még tovább mennek) a rosszaságban, tévelyegve és másokat is megtévesztve” (2 Tim. 3,12-13)

„Akiket Isten hatalma őriz (őriz - egy helyőrséggel-, megvéd) hit (bizonyosság, meggyőződés, hitvallás, hűség) által az üdvösségre (megmenekülésre), amely készen van (vár), hogy az utolsó időben nyilvánvalóvá legyen (lelepleződjék). Amelyben örvendeztek (ugrál az örömtől, ujjong), noha most kissé, ha meg kell lenni, szomorkodtok különféle kísértések (próbára tevés, próbatétel, a gonoszság megtapasztalása által, ingerlés provokáció által) között. (sokféle, sokrétű kísértés miatt)” (1Pét 1:5-6).

Hát: „Szeretteim, ne rémüljetek (idegenkedjetek, ütközzetek) meg attól a tűztől (azon a tüzes kohón), amely próbáltatás (kísértés, próbára tevés, próbatétel, ingerlés provokáció által) végett támadt köztetek. (amelyen kell átjutnotok), mintha valami rémületes (idegen, szokatlan) dolog történnék (fordulna elő) veletek” (1Pét 4:12).

 „Sőt, (a szerint) amennyiben részetek van (személyes közösséget vállaltok, részt vehettek) a Krisztus szenvedéseiben (szenvedéseivel), örüljetek (vidám, azaz békésen boldog), hogy az ő dicsőségének megjelenésekor (lelepleződésekor, kinyilvánulásakor) is vigadozva (túláradóan boldognak lenni; rendkívüli módon örül, ujjong) örvendezhessetek (vidám, azaz békésen boldog). Boldogok [vagytok] (a legteljesebb mértékben boldog; áldott), ha Krisztus nevéért gyaláznak (szidalmat kaptok, ócsárolnak) titeket. Mert megnyugszik (megpihen) rajtatok a dicsőségnek és az Istennek (isteni Felség) Szelleme, [amit] amazok káromolnak (becsmérel; tiszteletlenül beszél) ugyan, de ti dicsőítitek azt”. (1Pét 4:13-14)

„A minden(fajta) kegyelemnek (jótétemény, szívesség, kedvezés, ajándék, öröm, nagyvonalúság, nagylelkűség, bőkezűség)(szerzője) Istene pedig, aki az ő örök dicsőségére (dicsőségébe) (ki)hívott el minket a Krisztus Jézusban. Titeket, akik rövid ideig (keveset) szenvedtetek (rövid szenvedéstek után), ő maga tegyen (tesz, fog tenni) tökéletesekké. (alkalmassá) (helyre fog igazítani) (teljesen befejez, tökéletessé tesz, helyreállít), erősekké (rögzít, erősít, megalapoz, rendíthetetlenül kitűz, megerősít), szilárdakká (megerősít, támogat, megszilárdít [szellemi ismeretekben és hatalomban]), és állhatatosokká (megalapoz).” (1Pét 5:10)

Ezért: „Teljes (nagy) örömnek (jókedvű, vidám, azaz nyugodt, békés örömnek) tartsátok testvéreim, ha sokféle kísértésbe estek (ha különféle megpróbáltatás ér) (a gonoszság megtapasztalása által, provokáció által)” (Jak. 1,2)

Akár a lélegzet

Ravasz László

A bűnök bűne, mely magában foglalja valamennyit, az, hogy függetlenek akarunk lenni Istentől. 

Kenneth E. Hagin: Másokért

Nincs annál nagyobb örömöm, mint amikor hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak. - 3János 4.

Amikor észleltem, hogy az egyik Szellemmel betöltekezett rokonom nem ért meg bizonyos bibliai igazságokat, elkezdtem érte imádkozni ezeket az efézusi imákat minden reggel és este, az ő nevét illesztve be a megfelelő helyekre. “Uram, ezt az imát most ‘Joe’-ért imádkozom.

A mi Urunk Jézus Krisztusnak Istene, a dicsőségnek Atyja adjon ‘Joe’nak bölcsességnek és kijelentésnek szellemét az Ő megismerésében, és világosítsa meg ‘Joe’ értelmének szemeit, hogy tudhassa, mi az Ő elhívásának a reménysége, mi az Ő öröksége dicsőségének a gazdagsága a szentek között…”

Kitartóan imádkoztam mindkét imát. Ezeket az imákat mondtam el érte minden reggel és este tíz napon keresztül. Aztán írt nekem: “Döbbenetes, ahogy bizonyos dolgok feltárulnak előttem. Kezdem már megérteni azt, amiről beszélsz.”

Nem emberi tanító beszélt neki ezekről a szellemi dolgokról. Az emberek szeretnék tudni, hogyan imádkozzanak a barátaikért és a szeretteikért. Van, aki csak azt imádkozza: “Isten áldd meg őket.” Isten azonban már megáldotta őket minden szellemi áldással a mennyekben, a Krisztus Jézusban. (Ef. 1,3) Csakhogy ők ezt nem tudják, így nem is tudnak élni vele. Imádkozd ezeket az efézusi imákat barátaidért és szeretteidért. Kitartóan, reggel és este, vagy akár még gyakrabban is, ha van erre lehetőséged.

Megvallás: (Ha van valaki, akivel kapcsolatban az a vágyad, hogy az igazságban járjon, imádkozd érte az efézusi imákat!)

http://mennyeihir.hu/index.php?option=com_spurgeon_xhtml&Itemid=34

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

Az önelégültség egy ellened készült fegyver. Olyan időt élsz meg most, amikor minden akadályon át kell törnöd magad a Velem való kapcsolatra, mondja az Úr. Nem annak van az ideje, hogy megelégedj önmagaddal, vagy hogy igazold a szellemi lustaságot. Az ellenség csapdát állított azok elé, akik elbizakodottá és nemtörődömmé váltak. Zaklatott időkben élsz, ezért létfontosságú, hogy megerősítsd az örökkévaló királyságot magadban és magad körül, hogy az Én világosságom ragyoghasson a világ sötétségében.

Lukács 11:33-36 "Aki lámpást gyújt, nem teszi rejtett helyre, sem véka alá, hanem a lámpatartóra, hogy a belépők lássák a világosságot. A test lámpása a szem. Ha a szemed tiszta, az egész tested világos, de ha gonosz, a tested is sötét. Vigyázz tehát, hogy a benned levő világosság sötétséggé ne legyen! Ha tehát az egész tested világos, és nincsen benne egyetlen sötét rész sem, akkor olyan világos lesz az egész, mint amikor a lámpás megvilágít téged a fényével."

http://gyurinaploja.blogspot.com/

Örök Isten Te hajlékom vagy.