Ige: A Krisztus hirdetésére hívott el az Úr:

 „Mivelhogy ilyen diakónusi szolgálatban vagyunk, amint a kegyelmet nyertük, és ahogy könyörületben részesültünk, nem csüggedünk el, nem veszítjük el bátorságunkat, és nem lankadunk nem restülünk meg* (2 Kor. 4,1)

*És így folytatja az apostol: „Nékem, minden szentek között a legeslegkisebbnek adatott ez a kegyelem, hogy a pogányoknak, vagyis a nemzetekből valóknak hirdessem a Krisztus végére mehetetlen, és mérhetetlen gazdagságát” (Eféz. 3,8)

„Ki előbb istenkáromló, vagyis Őt káromló, és az övéit üldöző és erőszakoskodó valék, mert erőszakos ember voltam: de könyörült rajtam, és mégis irgalmat nyertem, mert tudatlanul cselekedtem hitetlenségben; Igaz beszéd ez és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el e világra, hogy megtartsa, vagyis üdvözítse a bűnösöket, azaz: a céltévesztőket, akik közül az első vagyok én. De azért könyörült rajtam, hogy Jézus Krisztus bennem mutassa meg legelőbb a teljes hosszútűrését, végtelen türelmét, példa gyanánt azoknak, akik majd hisznek Őbenne és így az örök életre jussanak” (1 Tim. 1,13.15-16)

Mert Ő az: Aki alkalmassá, és képessé tett minket, ezért elégségeseknek talált arra, hogy Újszövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem Szellemé; mert a betű megöl, elpusztít, megfoszt az élettől, kioltja az életet, a Szellem pedig megelevenít, életre kelt, élővé tesz, feltámaszt, és éltet” (2 Kor. 3,6)

Ezért vallhatja: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít” (Fil. 4,13)

Azért: „Hogy nyilvánvalóvá tegyem azt és hirdethessem úgy, amint nékem szólnom kell” (Kol. 4,4)

Nektek: „Akik hajdan, vagyis egykor nem az ő népe voltatok, most pedig Isten népe vagytok; akik nem kegyelmezettek voltatok, és akik számára nem volt irgalom, most pedig kegyelmezettek vagytok, és irgalomra találtatok” (1 Pét. 2,10)